Acélszürke, leveles vagy tűs halmazu ólomantimonszulfid; rombos rendszerü szép kristályai ritkák. K. 2-3. Töm. 5,5-6; szénen könnyen olvad s majdnem egészen elillan, szódával fémszemet ad. Nálunk Aranyidkán fordul nagyobb mennyiségben elő antimonittal, pirittel és quarcittal, hol ezüst- és aranytartalmánál fogva e fémek előállítására használják; kisebb mennyiségben előjön még Felsőbányán, Szomolnokon, továbbá Cornwall, Franciaország (Carcassone, Pontvieux), Szibéria, Nevada és Braziliában.
(ejtsd: dsemsz rivr), 800 km. hosszu folyó Virginia É.-amerikai államban. Az Alleghanyben a Jackson és Cowpasture nevü, Covingtonnál egyesülő forráspatakokból keletkezik. Covingtontól DK-nek folyik a Calfpasture fölvétele után a Blue Mountains ÉK-re szorítja. Az Oller hegycsúcstól kezdve Ény-i irányban nagyszerü hegyszoroson át tör magának utat; innen kiszabadulván, K-felé tart; Richmondon alul hajózhatóvá lesz; Hampton és Norfolk közt a Chesapeake-öbölbe torkollik a Hampton-Roads nevü szoroson át. Mellékvizei a Rivanna, Appomatox. A J. alsó részében igen élénk a hajózás.
(növ.), Ledum latifolium levele (l. o.).
(ejtsd: dsemsztaun,) 1. város New-York É.-amerikai állam Chautauqua countyjában, a Chautauqua-tó DK-i végében és vasut mellett, (1890) 16038 lak., élénk iparral, főképen butor-, pamut- és gyapjuiparral. - 2. J., város Szt. Ilona szigetén (l. o.).
(növ.), l. Dioscorea.
(ejtsd: zsameń) Gyula Célestin, francia fizikus, szül. Termesben (Ardennes) 1818 máj. 30., megh. Párisban 1886 ápr. Először a fizika tanára volt a College Louis le Grand-on Párisban, később u. o. az École polytéchnique-on. 1868. az akadémia tagja, 1884. pedig titkára lett. Különösen az optikával, hővel és mágnességgel foglalkozott. Kisérleteivel kimutatta, hogy a mágneses erő székhelye a mágneses acél felszínén keresendő; azért vékony mágnesezett acélpléh-lemezekből állított egybe igen erős mágneseket. Nevezetesebb munkái: Cours de physique de l'école polytechnique (Páris 1883-89, 4 köt.) és Petit traité de physique (1870). Ez utóbbit magyarul átdolgozta Kont Gyula ily cimen: A kisérleti természettan tankönyve (2. kiad. Budapest 1876-78).
város Kasmirban, l. Dsamu.
görög alakja a héber Jabneel v. Jabneh városnak, palesztinai város Dan és Juda határán, 13 mértföldnyire délnek Jaffától. Bibliai időben filiszteus város volt, melyet makkabaei Judás elfoglalt, s melyet Strabo mint népes telepet említ. Akkor már tisztán zsidó lakossága volt és 70-135. itt székelt a szanhedrin. 1114. a keresztesek erődöt és templomot építettek itt (Ibelin), mely utóbbi jelenleg is megvan, de mecsetté alakítva. Jelenlegi neve Jebna, lakói arabok. Maga a város kertektől van körülvéve, északon olajfákkal, délen homokbuckákkal. Egy másik J., melyet Josephus Flavius említ (Vita, 37) Felső-Galileában volt.
Pisarovinához tartozó fürdő Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye pisarovinai járásban, 112 méter magasságban. Égvényes konyhasós vasas savanyuvize Horvátországban nagyon el van terjedve, évenként 101000 palack kerül forgalomba. Tulajdonosa a kincstár.
-nemzetségének tagjai, mivel számuk már nagyon megfogyatkozott, 1283. Baboneg unokáját, Radoszláv comest választották védőjükké s ennek fejében nemzetségöknek jobbadán Zágráb vármegyében levő birtokaiból egyharmadrészt adtak neki; de ugy, hogy azért csorba ne essék nemzetségök jogain. (V. ö. Wenzel, Árpádk. Uj okm. IX. 367.).