város Datschitz (ettől 15 km.-nyire) morva kerületi kapitányságban, (1890) 2647 lak., Pallavicini-féle kastéllyal.
v. Jamitzer, Gamitzer, XVI. századbeli hires ötvös-család. A család feje J. Vencel 1508. Bécsben született, amiből némelyek azt következtetik, hogy a család Morvaország Jamnitz városából származik. J. Vencel később Albrecht nevü fivérével Nürnbergben telepedett le és ott halt meg 1588. Hiteles művei csekély számuak. Valamennyi közt legnevezetesebb a Merkel-féle asztaldisz, mely nem régiben Nürnbergből a frankfurti báró Rotschild birtokába került. Az osztrák császári udvar számára is készített egy nagy asztaldiszt, melyből azonban csak négy káriai női alak maradt fönn a bécsi csász. gyüjteményben. A kortársak különösen dicsérték az ezüstből formált növényeket és állatokat, melyekkel az arany és ezüst edényeket diszítette. J. Kristóf fia vagy unokaöccse volt. Ennek műve, egy diszes tál, a bécsi csász. kincstárban őriztetik. A Jamnitzer-féle művek jegye oroszlánfő, mellette W. (Vencel) vagy C. (Christóf).
(ejtsd: zsamoń) Eduárd Ferdinánd, francia tábornok, szül. 1831 jul. 19. St. Philibert de Grandlieuben (Loire inférieure). A műegyetemet végezve, a hadseregbe lépett és a tüzérségnél felvitte a tábornoki rangig. Részt vett a krimi és az 1859-iki olasz háboruban, 1860. a khinai expedicióban, szintugy 1865. a mexikói háboruban. 1870. mint a II. hadtest tüzérségének főnöke, a németek ellen harcolt; 1880. dandárnokká, 1888. pedig Billott helyébe az I. hadtest parancsnokává tették. 1890. a VI. hadtestnek lett parancsnoka, 1893. pedig a haditanács tagja. 1894 őszén a nyugalomba vonuló Gallifet helyett a hadsereg főinspektora lett.
az ugyanily nevü járás székhelye Podolia orosz kormányzóságban, a Dnyesztr baloldalán, (1888) 5744 lak., gabona- és szőllőtermeléssel.
erősség Pisavarnál (l. o.).
(orosz), a. m. postakocsis.
l. Dsemsid Dsiszboj.
angol leirása Dsumnának (l. o.).
(holl.) a. m. János.
a. m. Yanaon (l. o.).