Ázsia K-i partjánál fekvő része a Nagy-oceánnak a Japán szigetek, Korea és az Amur föld közt. Hossza 2440, szélessége legfölebb 1110 km., területe 1 043 824 km2. É-ra a Lazareva-fok és Szakhalin közt a 4 km. széles Szakhalini-szoros vagy Mamija Rinzo, Szakhalin és Jeszo közt a 45 km. széles La Pérouse-szoros, D-felé 170-180 km. széles Koreai-szoros, illetőleg annak két ága a Broughton- és Krusensternszoros, K-felé pedig Nippon és Jeszo közt a Cugari- v. Macmai-szoros vezetnek ki belőle. Közepes mélysége 6-700 m., de vannak benne 3000 m.-nél is mélyebb helyek. A sürü ködök néha veszélyeztetik a hajósokat. La Pérouse, Krusenstern, de különösen Sztarickij orosz kapitány (1866-71) kutatták át. V. ö. Sztaricky, J. hidrografiája. A szt. pétervári földrajzi társaság Izvesztijá-iban (1872, oroszul).
(Dsapara), residency a németalföldi Jáva-sziget É-i részén, a Jávai-tenger, Szamarang és Rembang között, 3117 km2 területtel, (1891) 936 174 lak., akik közt csak 900 európai. A közepén emelkedő alacsony hegyes vidéket kivéve, nagyobbára sik föld, amelyen a kávé és cukornád igen jól megterem. Járásai: Patti, J., Kudusz és Dsuvana. A főváros Patti.
(Japicks v. Japiks) Gysbert, friz költő, szül. Bolswardban (Frizország németalföldi tartományban) 1603., megh. 1666. pestisben. Egy darabig szülővárosában tanítóskodott. Gyönyörü nyelven irt versei közt vannak szerelmi és tréfás dalok, hazafias és családi költemények és zsoltárutánzatok. J. volt az, aki a nyugat-friz nyelvjárást irodalmi nyelvvé emelte. Franciából fordított irataiban: Fen Libbjen in fen Stearren (Philippe de Mornay után) és Histoarje fen Dorilis in Cleonice kitünő prózairónak mutatkozik. Összes művei: Friesche Rymlerye cim alatt jelentek meg (Bolsward 1666 és Leeuwarden 1681). Vannak jegyzetes és nyelvtannal ellátott kiadások is, melyek közt Epkemáé (2 rész, Leeuwarden 1821) a legjobb. V. ö. Halbertsma, Hulde aan G. J. (1. köt., Bolsward 1824, 2. köt. Leeuwarden 1827).
(Iapygia), régi itáliai vidék, melyet a latin hősmondában Iapyx hősről, Lycaon király fiáról neveztek el. Apuliában volt, délre Messapiától és területe a róla nevezett vidékben végződik. Határai voltak É-on a tarentumi öböl, D-en az ióni-tenger, Ny-on az Adria. Városai voltak Kallipolis (ma Gallipoli), Hydruntum (Otranto) és Leuca (a hasonnevü fok mellett).
az Amazon mellékfolyója, l. Yapura.
v. iapodok, kelta eredetü ókori nép a régi Illiriában, É-on a liburnok mellett, az Adria mentén. Signia v. Senia (a mai Zengg) és Metuldo közt laktak, főhelyeik voltak Metulo és Abendo. Rómának Kr. e. 129. hódoltak meg, amikor is az Antonius katonai térképe (Itinerarium Antonini) Senia (Zengg) és Sciscia (Sziszek) közt jelöli Abendót, Arupiót (Otocsác) és Biviót, ahonnan az ut a J. területéről elágazott Pannoniába és Dalmáciába. V. ö. Neigebauer. Die Südslaven 224. s k. old.
(ejtsd: zsak) Henrik, osztrák jogász és politikus, szül. Bécsben 1831 febr. 24. Szülővárosában és Heidelbergában végezte tanulmányait, öt éven át bankház-igazgató volt s 1859. ügyvédi gyakorlatot kezdett folytatni. Hires tagja a német jogász-gyüléseknek; 1879. ő volt Bécs képviselője a birodalmi tanácsban. Főbb művei: Denkschrift über die Juden (4. kiad., Bécs 1859); Unterrichtswesen in Oesterreich (1863); Revolution und Reaktion (1867); Wuchergesetzgebung (1874); Alexis de Focqueville (Bécs 1876); Wahlprüfung (1885).
l. Jacket.
1. Alsó-J., kisközség Torda-Aranyos vármegye alsó-járai j.-ban, (1891) 1576 magyar és oláh lakossal, a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal, posta- s táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói majdnem mind fazekasok. -2. J., folyó, az Aranyos baloldali mellékvize, ered a Gyalui-havasokban a Vervu Muntyele (Oreg-havas) alatt, eleintén ÉK-felé fordul, azután DK-re kanyarodik s Borévnél az Aranyosba ömlik. Hossza mintegy 50 km. Völgyének felső része természeti szépségekben igen gazdag, vadregényes. V. ö. Erdélyi Kárpátegyesület Erdély c. folyóirat III. évf. 10-12 füzetét.
(Rente). Tágabb értelemben a vagyonból eredő jövedelmeket nevezik e néven s ezek származása szerint megkülönböztetik a föld-, a tőke- és a vállalkozói járadékokat; tartósságukra való tekintettel lehetnek a J.-ok bizonyos számu éven át tartók, vagy egy-egy ember életére járók s végre örökké tartók; a tőkejáradékok azon valuta szerint, amelyben fizetendők, lehetnek arany-, ezüst-, vagy papirjáradékok. L. Aranyjáradék, Földjáradék, Életjáradék, Biztosítás.