v. földjáradékbankok, oly legtöbbnyire államilag kezelt hitelintézetek, melyek a földbirtok tehermentesítésénél s ezzel rokon megváltási műveleteknél a megváltási összegeknek a jogosítottak részére leendő kifizetését közvetítik s e célból állami jótállás mellett kibocsátott járadékkötvényeket nyujtanak a megváltási összeg erejéig - viszont a kötelezettektől az évjáradékot behajtják, mely járadék és járadékkötvények kamatain kivül még a törlesztési quotát s néhol a kezelési (igazgatási) járulékot is magában foglalja. E J. (Rentenbanken) egyes államokban lényeges szolgálatokat tettek a földmegváltások keresztülvitelénél s később ezen intézetek alapelvei szerint más célokra is, nevezetesen vizszabályozási s talajjavítási műveletek előmozdítására is alakíttattak hasonló J. (Landeskultur-Rentenbanken). Legkiválóbb törvényhozási alkotás a Poroszországban 1850 márc. 2. alkotott törvény, mely két tartományi J. felállítását rendelte el oly célból, hogy a földmegváltásoknál az eddigi jogosítottak és kötelezettek közt a közvetítést teljesítse; e szerint az intézet kötvényeivel kielégíti a jogosítottakat, viszont a kötelezett jövőben többé nem a földesurnak, hanem a J.-nak teljesíti a fizetményeket. A jogosított 4%-os kötvényeket kapott a végérvényesen megállapított évi járadék husszoros összege erejéig; e kötvények (Rentenbriefe) az állam jótállása mellett adattak ki és a tőzsdén értékesíthetők voltak. Viszont a kötelezett a J.-nak fizeti az évjáradékot, mely tartalmazza először a 4%-os kamatot, továbbá a törlesztési quotát, de ez kétféle lehet: vagy 1/2%, mely esetben a törlesztés 56 év lefolyása alatt eszközöltetik, v. pedig 1%, mely esetben 41 év elegendő a törlesztés keresztülvitelére. A J. kötvényei kisorsolás utján fizettetnek vissza s hogy a törlesztési terv szigorun betartatik, ezért a járadékbank igazgatósága felelős. A járadékbankot megillető követelések még a jelzálogos hitelezőket is megelőző elsőbbséggel birnak s ezért a járadékkötvények csakhamar igen kedvelt értékpapirokká váltak és árfolyamuk is igen emelkedett. Némely államban a megváltás keresztülvitelére, ha nem is J., de ezekhez hasonló célu és berendezésü intézetek állíttattak fel; Württembergben p. a megváltás keresztülvitelére az u. n. megváltási pénztár állíttatott fel, mely működését befejezvén, meg is szünt. Weimarban a fennállott jegybankkal kapcsoltatott össze a megváltási járadékintézet; Bajorországban az 1848 jun. 4-iki törvény értelmében földtehermentesítési pénztár állíttatott fel, melynek hatásköre igen kibővíttetett az 1872 ápr. 28. kelt törvény által; a járadékkötvények helyét itt a megváltási kötvények (Ablösungsbriefe) foglalják el; ezek is 4%-kal kamatoznak és az évi jövedékek 18-szorosa állapíttatott meg itt kártalanítási tőke gyanánt. A porosz J. az 1891 jul. 7-iki törvény értelmében a járadékbirtokok alakításánál is fontos közreműködésre hivatvák, mert a törvény értelmében felállított járadékbirtokokat terhelő járadékok megváltását éppen ugy eszközlik, mint régebben a reálterhek megváltását. A jogosítottakat kötvényekkel elégítik ki, a járadékbirtok tulajdonosai pedig ennek megfelelő kamat- és törlesztési járadékokat tartoznak a kiszabott ideig fizetni. Magyarországon a földtehermentesítés (l. o.) keresztülvitelénél J. nem működtek közre. Talajjavítási célokra külön járadékbank Magyarországon nem áll fenn; a vizszabályozási és talajjavítási járadék fogalma azonban már törvényes elismerést nyert az 1889. XXX. t.-c.-ben, mely a magyar földhitelintézet által engedélyezendő vizszabályozási s talajjavítási kölcsönökről intézkedik.
oly földbirtok, melynek tulajdona meghatározott pénzbeli v. terménybeli évjáradékkal van megterhelve. A középkorban gyökerező birtokviszonyok több ily alakulást tüntettek fel; a legtöbbnyire e század első felében eszközölt földtehermentesítési és megváltási törvények vagy egészen megszüntették a J.-kokat v. legalább lehetővé tették, hogy a földbirtokon nyugvó ezen évi teher megváltható legyen. Ujabb időben a J. intézménye ismét föléledt és pedig ugy, mint a belső telepítésnek egyik eszköze. Nevezetes e tekintetben a porosz törvényhozásnak két alkotása: az 1890 jun. 27-iki törvény a J.-ról és az 1891 jul. 7-iki törvény a J.-ok létesítésének előmozdításáról. E törvények értelmében jövőre meg van engedve, hogy valamely földbirtok tulajdona meghatározott pénz- vagy gabonnabeli járadék ellenében átruházható legyen, ennek megválthatósága mindkét fél hozzájárulásától függ. A J. azon földbirtoknak, melytől elszakíttatik, jelzálogi terheitől mentesnek kell lenni.
Magyarországban a J. törvényileg elismert birtok-intézményt nem képez s annak magánjogi fogalmát törvénytárunk nem ismeri. A hazai közönséget először ifj. gróf Széchenyi Imre ismertette meg ezen intézménnyel az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályában 1893-ban tartott előadása által. A telepítésről alkotott 1894. V. t.-cikkben a J. intézménye nem nyert még elismerést, e törvény tárgyalása alkalmával azonban a képviselőház közgazdasági bizottsága már kifejezte óhaját «egy, a telepítési üggyel foglalkozó s megfelelő tőkével alapított, állami felügyelet és befolyás alatt álló intézet» (járadékbank) létesítése iránt s akkor s azóta is többször megmegvitatás alá került a szakirodalomban a J. kérdése.
l. Biztosítás.
alatt értik azokat az államadóssági kötvényeket, melyek után az állam csak meghatározott állandó kamatot biztosít, anélkül, hogy a tőke visszafizetését is igérné. E szerint a J. örökös adóssága az államnak. A J. névértékének visszafizetése rendszerint csak konverziók alkalmával történik. L. Járadékbankok.
(Gülte, Gültkauf), jelzálogra felvett adósság egy faja, melynél az adós ingatlan vagyonát évi járadékkal megterhelte, ellentétben a most szokásos jelzáloggal.
politikai község, Szerém vmegye rumai j.-ban, (1891) 1199 horvát-szerb lakossal (közte 90 magyar), postahivatallal és postatakarékpénztárral.
200 km. hosszu mellékfolyója a Tajónak, Guadalajara és Madrid spanyol tartományokban. A Sierra Guadarramában, a Cebollera (2127 m.) lábánál ered; fölveszi a Henarest, Manzanarest és Tajuńát és Aranjuez közelében torkollik. Vizkörnyéke 11 955 km2. Vizét öntözésre használják.
az ugyanily nevü járás székhelye Vjatka orosz kormányzóságban, a Jaranka mellett, (1888) 3171 lak., bőr-, faggyu- és lenkereskedéssel.
v. sararaka (állat, Bothrops jararaca Wagl.), a Solenoglyphák csoportjába, a viperafélék családjába tartozó mérges kigyófaj. Felül barnás szürke, sötétebb foltokkal tarkázva, hasa sárgásfehér, oldalt barna kerek foltokkal. 1-2 m. hosszu. Brazilia legközönségesebb mérges kigyója.
Járáskor a lábak váltogatva hordják a testet előre. Ezalatt mindig csak az egyik láb szolgál támaszul (aktiv láb), a második ellenben tétlenül függ (passziv láb) a medencén. Ha lépést teszünk, a két láb oly helyzetbe jut, melynél fogva derékszögü háromszöget irnak le, melynek egyik befogója az aktiv láb, másik befogója a két lábat egymással a földön összekötő vonal, átfogója pedig a passziv láb. Azután behajlik az aktiv láb térdjében és lábizületében keveset, a passziv láb ferdén hátrafelé van nyujtva és lábujjhegyével éri a földet. A testet most az aktiv láb azáltal viszi előre, hogy függélyes befogó állásából előrehajlott átfogó állásba megy át és aktiv szerepéből passziv szerepbe jut. Az eddig passziv láb pedig ezalatt elhagyja a földet és ingaszerü mozgással előkerül s annyira jut az aktiv láb elé, mint amennyire azelőtt mögötte volt, és a földre támaszkodik; igy lesz a passziv lábból aktiv láb és a test egy lépéssel előre jutott. A következő lépés ugyanily módon történik. Ezalatt természetesen a test súlytpontja egyik lábról a másikra és visszavándorol; széles medencéjü, kicsiny embereknek azért bicegő a járása. A test egyszersmind nem halad elő vizszintes irányban, hanem sülyed, mikor az aktiv láb a testet támogatni megszünik és emelkedik, ha a passziv láb az aktiv helyére lép és a test reánehezedik. Menet közben azért testünk felfelé doboruló görbékben mozog; igen jól lehet ezt katonacsapaton menetközben látni. A test előfelé hajlott tartása menetközben onnan van, hogy minél előbbre van a test súlypontja, annál inkább esik egy irányba az aktiv lábbal, annál inkább tudja tehát a kiegyenesedő aktiv láb a testet előre lökni és a levegő ellenállását legyőzni. A passziv láb ingaszerü mozgása a testet az aktiv láb körül keveset forgatni is igyekszik, mely hatást ellensúlyozza a karok ellenkező irányu mozgása. Menetközben tudniillik a kar egyik oldalon ugyanabban az irányban mozog, mint a láb a másik oldalon és megfordítva. A J. gyorsasága azon időszak tartamától függ, amely alatt mindkét láb egyidejüleg a földet éri. Ez időszak annál rövidebb, minél gyorsabban járunk és nulla a sebes járásnál. - J. az atletikában, csak az olyan tovahaladás, mikor az ember egyik lába hegyéről a másiknak sarkára lép, ugy hogy teste egészen egy pillanatra sem hagyja el a földet (l. még Carriere, Galopp). J. a közigazgatásban, általában egy hatóságnak helyi illetőségi köre. Nálunk a megyéknek közigazgatási felosztása, élén a szolgabiróval; a törvényszéki kerületeknek felosztása járásbiróságokra.