Gyula, gyógyszerész, szül. Budapesten 1846 szept. 11. Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendiek gimnáziumában végezte; azután gyógyszerészgyakornok atyja pesti gyógyszertárában. Egyetemi tanulmányait Pesten végezvén, 1868. gyógyszerészi oklevelét nyerte. Ismeretei bővítése végett külföldi egyetemeket (Bécs, Berlin) látogatott; hosszasabban Hofmann A. V. laboratoriumában dolgozott, hol az anilin és származékainak a tanulmányozásával, különösen pedig a krizanilinnel foglalkozott. A budapesti gyógyszerész-testület könyvtárnoka, 1890 óta pedig elnöke. Több év óta a budapesti egyetemen a gyógyszerészek vizsgálója. Számos szakdolgozata jelent meg a gyógyszerészi szaklapokban.
város Znaim morva kerületi kapitányságban, vasut mellett, (1890) 2437 lak., szép plébániai-templommal és értékes kézirattárt tartalmazó kastéllyal.
politikai község Szerém vármegye vukovári j.-ban, (1891) 1050 horvát-szerb és német lakossal.
a Jordánnak fő- és baloldali mellékfolyója. É-i ága Nahr-Mugghanije néven a Nagy-Hermon K-i lejtőjén ered, KDK-nek, majd D-nek folyik, fölveszi az Uadi-Kanavát (60 km.). v. El-Ehreir nevü forrásfolyóját, azután az Uadi-Sellaléval bővült Hieromicest, amelyet az arabok Uadi-Zeidinek hivnak. Ennek torkolatán alul Seriat-el-Menadireh nevet kap, mély hegyszakadékban folytatja utját és 185 km. hosszu folyása után a Tiberiasz-tótól D-re torkollik. Partjain 634. a bizanciakat az arabok döntő ütközetben megverték.
(ejtsd: zsárnák), város Charente francia départementban, 12 km.-nyire Cognactól, a Charente jobb partján, vasut mellett, (1891) 4880 lak., szeszégetéssel, jelentékeny hordókészítéssel és bortermeléssel. 1569 márc. 12. a katolikusok a hugenottákon itt győzelmet vivtak; a csatában, amelynek helyét egy piramis jelöli meg, Condé is elesett.
Kázmér, lengyel történész, szül. Szokolnikiban 1829 szept. 12., megh. Posenben 1888 márc. 24. Berlinben tanult jogot, 1862-ben kerületi biró lett Posenben, mely állásától 1882. vált meg. Nevezetesebb kiadványai: Teka Garyela J. Podoskiego (Posen 1856-61, 6 kötet); Wielkopolska w czasie pierwszej wojny szwedskiek (Nagy-Lengyelország az első svéd háboru alatt, u. o. 1864); továbbá II. Ágoston története (u. o. 1856-74); kisebb történeti munkái: Opowiadania historyczne (1860-86); Proba emancypacyjna polityki Augustowéj (Ágoston emancipáció-kisérlete, Lemberg 1878); Sprawa Kalksteina (A Kalkstein-ügy, Varsó 1878); Oblezenie Poznania przez Patkula r. 1704 (Posen megszállása Patkultól, u. o. 1879); Koniec Radziejowskiego (Radziejowski vége, u. o. 1879), s Severin Przerowa igrói álnév alatt: Literatura poznanska (Posen irodalomtörténete, Krakó 1880).
a szarvasmarha befogására szolgáló eszköz. Ezért nevezik a beléje fogott ökröt jármos ökörnek. Megkülönböztetnek fej- és nyakjármot, a fej-J. pedig ismét homlok-J.-és tarkó-J.-ra oszlik. A J.-nak e három neme egyszerü (fél-J.) vagy kettős, s igy tulajdonképen hatféle jármot lehet megkülönböztetni. Az egyszerü J.-nak az az előnye van, hogy benne az állat szabadabban mozog, s ezért az állatot kevésbé kinozza. A fej-J. a rövid, vastag nyaku, a nyak-J. a hosszunyaku marhánál előnyösebb. Nálunk csak a kettős nyak-J. van elterjedve, s ezt a külföld is magyar J.-nak nevezi. Ennek alkatrészei a bélfa (berce v. kázla), vagyis azon két függőleges fa, melyek a J. közepén fölfelé nyulnak, azután a fej vagy váll, mely az ökör marára fekszik, a talp, mely alul van, s végre a járomszeg; utóbbi vasból, a többi alkatrész fából készül. L. még Homlokjárom.
[ÁBRA] Oldalnézet. Keresztmetszet. 1. ábra. Járom.
[ÁBRA] Oldalnézet. Keresztmetszet. 2. ábra. Járom.
[ÁBRA] Oldalnézet. Keresztmetszet. 3. ábra. Járom..
J. a hidépítészetben, fából vagy vasból készült hidpillér. A fából készült J. kisebb magasságnál egy sor kerek, v. négyszögletes keresztmetszetü cölöpből áll, amelyek a kis és nagy viz magasságában kétoldalt foglalófákkal (f) vannak összefoglalva. A foglalófák közt vagy átlógerendák (u. n. Andráskereszt; az 1. ábrán a-val jelölve), vagy pedig, különösen jégjárásnak kitett helyen, a foglalófákkal párhuzamos sorokban vizvesszők (v, a 2. ábrán) vannak alkalmazva. A cölöpsor tetején süveggerenda (s) fekszik végig, amelyen aztán (többnyire könyökfákkal (k), kitámasztott nyereggerendák (n) közvetítéslvel) a hidszerkezet nyugszik. A cölöpsor első és utolsó cölöpét a J. állékonyságának növelése céljából gyakran ferdén szokták leverni. Nagyobb magasságoknál a J. két vagy több sor cölöpből áll, olyanformán, hogy alacsonyabb J.-ok egy-egy cölöpének magasabb J. nál egy-egy cölöpcsoport felel meg (l. a 3. ábrán). Ilyenkor a középső sor cölöpjeit az első és az utolsó kivételével függélyesen verik be, ellenben a szélső sorok valamennyi cölöpének 1:10-1:20 hajlást adnak, hogy a J. lehetőleg széles alapon álljon. Ily magasabb J.-nál megfelelően nagyobb számu és erősségü keresztkötés szükséges. Igen magas J.-nál a cölöpöket nem egy darabból készítik, hanem (rendesen a kis viz szinében) kitoldják, ami a cölöpök kiváltásának szempontjából is előnyös; ugyanis a felső, s felváltva, nedvesen és szárazon álló, s igy leggyorsabban elkorhadó cölöptoldalék nagyobb nehézségek nélkül eltávolítható, a földbe kevert, s igy nehezebben kiváltható «alapcölöp» kiváltására pedig, mivel az állandóan viz alatt van és igy tartósabb, ritkábban kerül a sor. A fa-J.-kat a jégzajlások káros hatása ellen jégtörőkkel (l. o.) szokták megvédeni. A vas-J.-kat a jégzajlások káros hatása ellen jégtörőkkel (l. o.) szokták megvédeni. A vas-J. egyszerübb alakjában a fa-J.-hoz hasonlatos elrendezésü, csakhogy a facölöpöket vasoszlopok, vagy vasból készült csőkeresztmetszetü cölöpök helyettesítik, amelyeket a talajba nem bevernek, hanem becsavarnak, miért is azok alsóbb részükön ennek megfelelőleg éles csavarmenetekkel vannak ellátva. Nagyobbszerü vasjármok igen változatos alakban, többnyire rácsozottan, komplikáltabb szerkezettel készülnek. L. még Hidpillér.
l. Koponya.
igy nevezik a marhán a nyak felső élét, mert igás marhán a járom főleg ezen nyakrészletén s a maron nyugszik. Ökrök és jármolt tehenek ezen testrésze rossz járom, dülönbő járás miatt gyakran feltörik. Tisztátlanul tartott növendékmarhánál meg is tetvesedik.
(ejtsd: -mírzs), város Königinhof cseh ker. kapitányságban, (1890) 6925 cseh lak., cikória-, cukor-, téglagyártással, jutafonással.