prágai püspök, Ottó morva őrgróf és Vratiszláv cseh herceg testvére, ez utóbbival meghasonlott, mivel püspökségéből Morvaországot kiszakítva, Olmützben külön püspökséget állított. Szent László magyar királyt fölkérte, hogy őt a pápánál támogassa püspöksége ügyében. Magyarországon jártában (1090 jun. 4.) meghalt.
(ném. Eselshaupt; ol. testa di moro; ang. cap), egy a hegedü alakjához hasonló vaspánttal összeszorított erős fa- v. kovácsolt vasdarab, mely az árbocok meghosszabbítására szükségelt szálfákat egymással összeköti és egyik részével az alsó szálfának ormára illesztetik, mig a másik előreálló félköralaku része a felső szálfának átfogására szolgál. Minden teljes árbocon két J. van az árboctörzsnek és a derékszárnak, illetve a derék- és sudárszárnak egymással való összeköttetésére (l. Árbocozat képmelléklete J, k, b, c, v, w).
l. Fejizmok.
l. Járom.
mindazok a közlekedésre szolgáló eszközök, melyeken személyeket, állatokat, vagy más tárgyakat egyik helyről a másikra elszállítunk. Ide tartozik: a szán, a taliga, a szekér, kocsi, hintó, vasuti kocsik a lokomotivval, közuti lokomotiv, hajók, csónakok, vizi járművek és a léghajó, stb.
(ásv.), kalciumferriszulfát (K(H2O2Fe)3•2SO4), sárgás v. barna romboédrikus kristályokban kristályosan, szemcsés, pikkelyes tömegekben; Spanyolország Sierra Almagrera Jaroso bányájában, valamint Szászország (Schwarzenberg, Hauptmannsgrim), az Uralban (Beresowsk) és Arizonában. Sárga vasérc is a neve, jóllehet ezen név alatt inkább xanthosziderit értendő.
az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányságnak székhelye, a Szan és vasut mellett, (1890) 18 065 nagyobbára lengyel lakossal, vászonszövéssel, spodium-, tégla- és szeszgyárakkal; élénk gabona- és bőrkereskedéssel; kosárfonó iskolával és látogatott nevelő-intézettel. - J. városa a Rákóczi Ferenc ilyennevü uradalmának központja vala, és egyuttal bujdosó hiveinek, a magyar emigrációnak 1706-tól kezdve 1757-ig lengyelországi főtanyája. Itt - a nevezett palotában - lakott maga a fejedelemasszony is, Hesseni Amália és kisérői, azok eltávozása után pedig bujdosó kurucok nagy számmal maradtak itt vissza, kik közül a kat. egyház halotti anyakönyve szerint J.-ban haltak el: Krucsay István, Rákóczi tanácsosa (1747), Kosztolányi Jávorka Ádám, a hires kuruc tábornok és a fejedelem főlovászmestere (megh. 1747), Bercsényi Miklósnak Rodostóban elvett harmadik neje, illetve özvegye, Kőszeghy Zsuzsánna és Kajdácsy «óbersterné», vagyis Kajdácsy Péter kuruc ezredes özvegye, kik férjeik halála után Rodostóból ide költözködtek. Özv. Kajdácsyné halt meg utolsónak 1757 jul. 8. Ők ketten azok a «régi magyar asszonyok», akikről Mikes Kelemen is megemlékezik. Mindnyájan az egykori János-templom sirboltjában alusszák örök álmukat. V. ö. Thaly Kálmán, Jaroslawi kutatások (Századok 1888. évf. 597 l.). A J.-i uradalom Rákóczi Ferenc halála után fiára Györgyre szállott, aki azt Sieniawski grófnak és nejének, Lubomirska Ilona Erzsébet hercegnőnek, a Rákócziak rokona és barátjának engedte át, akik már ugyis, mint zálogbirtokosok birták. Utóbb az uradalom Czartoryski Ádámra szállott.
1. (I.) Vladimirovics, kijevi nagyfejedelem, 988. apjával, Vladimirral együtt megkeresztelkedett; apjától megkapta a novgorodi hercegséget, apja halála után, 1015. fivérével, Szvjatopolkkal küzdött a trónért, azt legyőzte és elüzte, 1019. került a trónra és 1054-ig uralkodott, amikor meghalt. Nőül vette Ingegardot, Olaf norvég király leányát, kitől 6 fia és három leánya született; az utóbbiak egytől-egyig tekintélyes uralkodókhoz mentek férjhez, Anna I. Henrik francia, Erzsébet Herald norvég és Anastasia I. András magyar királyhoz. Ő alapította meg a novgorodi jogot. - 2. (II.), Vszevolodovics, III. Vszevolod vladimiri herceg fia. Apjának 1212. történt halála után annak utódját, II. Györgyöt segítette két fivére ellen és azért jutalmul Perejaszlav hercegséget kapta. Midőn apósa, Miciszláv novgorodi herceg ezt a halicsi országrészért elcserélte (1212), a Novgorodban lakók ezzel meg nem elégedvén, őt választották fejedelmükké; innen kétszer elüzték, de 1238. megválasztatták vladimiri hercegnek, mint ilyen felépítette Vladimir városát; megh. 1246.
(Jaroszlav), l. orosz kormányzóság Vologda, Kosztroma, Vladimir, Tvej és Novgorod közt, 35 613 km2 területtel, (1890) 1 102 798, 1 km2-re 31 lak. A nagyjából sik és egyhangu vidék, amelyet a Volga és ennek mellékvizei: a Mologa és Sekszna öntöznek, egészséges éghajlatu. A tél hosszu, a nyár rövid, J. városában a téli hőmérséklet -10,8°, a nyári +17,5, az évi: 3,2°. Nagyobb tavak a Rosztov v. Nero és a Nokoszero. A termelt gabona a szükségletet nem fedezi, mert a mocsáros és tőzeges talaj nagy javítómunkákat kiván; a burgonya, kender és len bőven terem. Az erdők silány fát szolgáltatnak. A házi állatok közül főképen lovakat tenyésztenek. A halászat is elterjedt. A házi- és gyáripar egyaránt jelentékeny. 1890. 3000 gyárban összesen 27 780 munkás talált foglalkozást és 25 millió rubel értékü iparcikket készített; a kiválóbb iparágak a pamut-, vászonszövés és festés, a bőr- és papirgyártás. A vasutak (314 km.), folyók és csatornák közvetítik az élénk forgalmat. A járások: J., Danilov, Ljubim, Mologa, Miskin, Pozsechonje, Romanov-Borisszogljebszk, Rosztov, Ribinszk és Uglics. - 2. J., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és egy érdeknek székhelye a Volga és Kotoroszt összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 65 313 lak., élénk pamut- és vászoniparral, dohány- és ólomfehérkészítő gyárakkal, fapapucskészítéssel, a fapapucsok koty néven egész Oroszországban áruba vannak bocsátva; kertészetei is messze ismeretesek. 76 orosz temploma, 1 nagy papnevelő háza, Demidovtól 1805. alapított jogakadémiája, 2 gimnáziuma, szinháza van. A Volgán igen élénk a forgalom. J.-ot 1025. Nagy Vladimir fia alapította.
orosz herceg, 1091-ben feleségül jegyezte el magának Szent László idősebb leányát; a király ugyenez évben a somogyvármegyei szt. Egyed-zárda alapító-levelében őt (Gerazslavust, a rutének hercegének fiát) már a maga vejének nevezi. Valószinü, hogy II. Szvjetopolk kievi nagyfejedelem fia volt. Atyja segítségkérés végett őt küldte Kálmán királyhoz, mikor 1099. Volodár halicsi fejedelem ellen vereséget szenvedett s ki is eszközölte tőle a segítséget. J. felesége 1114 előtt már meghalt, mert ekkor a herceg már másodszor házasodott, feleségül vevén Msciszló fejedelem leányát, kitől azonban 4 év mulva már elvált. J. vitás személyiségéről v. ö. Wertner, Szt. László királynak orosz veje; Turul, 1890, 125-129. és Árpádok 205-210.