Jatropha

(növ., Cureas Adans, kurkasfa), a kutyatejfélék krótonnemüinek kórója, cserjéje, ritkán fája, 70 fajjal, mint a két földrész meleg vidékein, különösen Amerkában és Afrikában. Levele többnyire hosszunyelü, hasítatlan vagy karéjos, virága gallértalan, többnyire álernyősbogas, egyivaru, 10 himes. A J. Curcas L. v. Curcus purgens Med. fa vagy cserje, levele 3-5 karéju. Hazája tropikus Amerika. Magva (semen Curcadis sive Ricini maioris, nuces catharticae), mintegy 2 cm. hosszu, a ricinuséhoz hasonló, de csaknem fekete, fénytelen, a belőle sajtolt krótonolaj-féle olajjal (oleum Ricini maioris vagy oleum infernale) együtt mint hánytató és meghajtó officinalis. A délamerikai J. multifida End. magva (nuces purgantes) hasonlóan hat.

Jatrorhiza

(növ., orvosi gyökér), gyakrabban Jateorhiza Miers., ibolyagyökér, kalumbógyökér, kolambógyökér, kolumbógyökér; a menispermaceák merev- s szétálló-szőrü iszalag-cseréje, 2-3 fajjal Afrika tropikus részein. Levele nagy, ujjasan karéjos. A J. palmata Miers. (Cocculus palmatus) Wallich, Jatrorhiza Calumba Roxb. tulajdonképen félcserje, mert az évi hajtása fűnemü és évenként elpusztult. Afrika K-i táján terem. Vastag, barnássárga, húsos gumóját K.-Afrika benszülöttjei nagyra becsülik. A kereskedeésben mint 1 cm. átmérőjü karikát kapni. Az extractum Calumbae v. colambó-t az emésztés zavarai, valamint a vele együttjáró rögzött hasmenés, vérhas, szárazbetegség ellen sikerrel használják.

Jatrotechnika

(gör.) a. m. gyakorlati orvostudomány.

Játszma

egy csomag kártya s egyszersmind egy forduló játék.

Jättestue

l. Dolmen.

Jauchert

vagy juchart, juchert, joch, német területmérték. Bajorországban 34,727, Svájcban 36 ár.

Jauer

az ugyanily nevü járás székhelye Liegnitz porosz kerületben, vasut mellett, (1890) 11 576 lak., gép-, bőr-, kocsigyártással, kesztyü- és szőnyegkészítéssel; jelentékeny cukorrépa termeléssel. Kolbászai és méhkasai ismeretesek Németországban. J. egykoron egy kis fejedelemségnek (3050 km2) volt székhelye, amely fejedelemség 1346. Csehországhoz került.

Jauner

Ferenc, lovag, német szinész és szinházigazgató, szül. Bécsben 1834 nov. 14., hirneves művész családból. 1854. lépett fel először a Burg-szinházban, azután Németország több városában játszott és énekelt, 1871. visszatért Bécsbe a Karl-szinházhoz, melynek egy évvel később (Ascher visszavonulása után) igazgatója lett. Ebben az állásban 1878-ig működött a legnagyobb sikerrel. Több alkalommal, igy udvari előadások alkalmával, mint rendező oly hirnévre emelkedett, hogy 1878. a császári opera igazgatójának megtették s ott a többi között a Nibelung-ciklust adatta elő. 1881. a Ring-szinháznak lett igazgatója. Ennek dec. 8. történt elhamvadása után többrendbeli mulasztás fejében őt is bevádolták és több havi fogságra itélték. Miután 1884-ig visszavonultságban élt, a Theater an der Wien-nek lett társigazgatója, mely állásban különösen a rendezés és kiállítás terén fényes sikert aratott. 1895 elején megvált ugyan Bécstől és Pollini szinházigazgató hivására mint annak társa Hamburgba távozott, de márc. váratlanul visszatért és 5 évre kibérelte a Karl-szinházat, mi egész forradalmat idézett elő a művészvilágban. A 70-es években és a 80-as évek elején Budapesten is vendégszerepelt. - Neje, szül. Krall Emilia (szül. 1832), jeles énekesnő volt, de már 1871. visszavonult a szinpadtól.

Junpur

a. m. Dsaunpur (l. o.).

Jaun-völgy

Freiburg svájci kantonban, számos vizeséssel, melyek közt a Jaun (franc. Bellegarde) falu melletti 26 m. magas. A völgy katolikus lakosai részint németül (Jaunban), részint franciául (Galmisban [franc. Charmey], Cerniatban és Crésuzban) beszélnek. J.-ben készül kiválólag a hires greyerzi sajt.


Kezdőlap

˙