(Alces palmatus Gray), a kérődzők között a szarvasfélék családjába tartozó emlősállat, mintegy 2,9 m. hosszu és 1,9 m. magas; néhza 500 kg. nehézségü is lesz; szine nyáron feketebarna, télen világosabb, hamuszinnel kevert, agancsai lapátalakuak, de széleik ágasak, néha 30 kg. nehezek is; törzse aránylag rövid, vastag; nyaka erős, kurta; feje hosszu, nagy; szemei fénytelenek; fülei nagyok; lábai magasak és erősek; patái keskenyek, mélyen hasítottak, kötőhártyával összekapcsltak. Hazája É.-Európa és északkeleti Ázsia; a középkorban Észak-Németországban is tenyészett, de ma már kiveszett. Fák leveleivel, kérgével és rügyeivel táplálkozik s az erdőkben károkat tesz. Húsa jóizü, bőrét feldolgozzák, csülkeit régen gyógyszerül használták.
az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye, Lembergtől Ny-ra, (1890) 9219 lengyel és rutén lak., agyagárukészítéssel és szeszégetéssel. Egykori kastélyában gyakran lakott Szobieszki lengyel király. Nagy Péter nejével itt lépett házasságra. K-re van Szkto kénes ásványizforrással és fürdőintézettel, 1780 lak.
Apollinar, lovag, osztrák politikus és miniszter, szül. Skarzavában (Zloczovnál) 1825 jul. 23. Jogot végzett és 1846. állami tisztviselő lett. Mint politikus 1870. kezdett szerepelni, amidőn Zloczovban a galiciai tartománygyülésbe és később a birodalmi gyülésbe is választották. 1887-ben a legfőbb birodalmi törvényszék állandó tagjának nevezték ki és egyuttal a vaskorona-rendet kapta. Grocholski halála után ő lett a lengyel klub feje és a Taaffe-kabinet uralma alatt, mint a konzervativ-párt egyik vezérférfia, nagy befolyásra emelkedett. 1891. valóságos belső titkos tanácsosnak nevezték ki. Az osztrák delegációnak is több izben tagja volt. A Taaffe-kabinet bukása után pártjával a koaliciós többséghez csatlakozott, ő maga pedig mint Galicia és a lengyel érdekek képviselője 1893 nov. 12. tárca-nélküli miniszter lett a Windischgrätz-kabinetben.
község Chrzanow (ettől 12 km.-nyire) galiciai kerületi kapitányságban, vasut mellett, (1890) 6637 lak., nagy kőszénbányákkal, cinkhutával és üveggyárral.
a Szir-Darja (l. o.) régi neve.
a Neckarnak mellékvize, a. m. Jagst (l. o.).
(ejtsd: dse) János, É.-amerikai államférfiu, szül. New-Yorkban 1745 dec. 12., megh. u. o. 1829 máj. 17. Jogot végzett, részt vett a függetlenség kivivásában és mint képviselő az alkotmány kidolgozásában. A kongresszusnak 1778-1779. elnöke is volt. 1778. főbiró lett; 1779. mint követ ment Madridba; 1783. Versaillesben az Angliával kötendő béke iránt alkudozott; 1784. a külügyi hivatal élére került; 1789. ujra főbiró lett, 1794. pedig Angliába ment, ahol nov. 19. azt a fontos szerződést kötötte, mely Anglia és az Egyesült-Államok egymáshoz való viszonyát nagy időre megalapította. 1801. nyugalomba vonult. J. és Hamilton az amerikai föderalisták pártjának alapítói. V. ö. J. Vilmos, Life and writings of John J. (New-York 1833, 2. köt.).
a. m. Dsajadeva (l. o.).
l. Dsaintia.
(ásv.), l. Gagát.