l. Eszki-szeráj.
(Nova-Zagora), város Eszki-Zagra (ettől 31 km.-nyire) K.-ruméliai kerületben, 318 m. magasban, vasut mellett, (1888) 3771 lak. Az utolsó orosz-török háboruban itt küzdöttek először bolgár csapatok a törökök ellenében (l. Eszki-Zagra).
angol család, l. Liverpool.
(ejtsd: dsener) Eduárd, angol sebész, a himlőoltás megteremtője, szül. Berkeleyben (Gloucester) 1749 máj. 17., megh. u. o. 1823 jan. 26. Eleinte Sudburyban Bristol mellett egy kirurgusnál tanult sebészetet, később 1770. azonban Londonba ment, hol rendszeres sebészi tanulmányokat végzett. Szülővárosában telepedett le, hol virágzó orvosi praxisa volt. 1775 óta foglalkozott amaz eszmével, hogyan lehetne a himlőt preventiv uton kikerülni, és erre nézve a leghelyesebben a tehénhimlővel való beojtást találta értékesíthetőnek. 1796. végezte az első beojtást és 1798. tette közzé a himlőojtás (l. o.) iránt tett tapasztalatait An inquiry into the causs and effects of the cowpox, or variolae vaccinae (London) cimü művében. Eszméje eleinte sok ellenzőre talált; igy p. az akkori elsőrangu irodalmi szaklap, a Philosophical Transactions megtagadta művének kiadását. De a siker gyorsan tekintélyt szerzett neki, a nemzet kétszer ajándékozta meg jelentékeny tiszteletdijjal, egyizben százezer, másodizben 200 000 frtnyi összegben, London városa megválasztotta diszpolgárának, tisztelői 1856. szobrot állítottak fel emlékére Londonban a Trafalgal-squaren. Fontosabb művei a fentemlítten kivül: Further observations on the variolae vaccinae or cow-pox (London 1799); Continuation of facts and observations on the cow-pox (u. o. 1800); On the varieties and modifications of the vaccine pustule occasional by an herpetic state of the skin (Cheltnh, 1819).
(ejtsd: dsenningsz), county Indiana É.-amerikai államban, 970 km2 területtel, 14 608 lak., Vernon székhellyel.
az első időszakos fonógép, l. Fonás.
az ugyanily nevü járás székhelye Asztrakhan (ettől 150 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Volga egyik ágánál, (1888) 2450 lakossal, halászattal.
1. Kis-J., nagyközség, Arad vármegye kisjenői j.-ban, (1891) 2250 oláh és magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, takarékpénztára és alsófoku ipariskolája, vsuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. József főherceg aradvármegyei uradalmának főhelye. - 2. Kis-J., kisközség Bihar vmegye központi j.-ban, (1891) 1327 oláh és magyar lakossal. - 3. Boros-J., l. Borosjenő. - 4. Diós-J., l. Diósjenő.
(Eugen), négy pápa neve.
1. J., szent (I.), római származásu. 654 aug. 10-én választatott pápává, meghalt 653-ban. Követeket küldött Konstantinápolyba a görög egyház egyesítése céljából, mely azonban nem sikerült.
2. J. (II., 824-827), Lőrinc diakonus ellenében választották pápává. Hódolati esküt tett a császár, mint Róma védője iránt s határozatba ment, hogy ezentul pápák csakis hasonló eskü letétele után konszekráltassanak. A szent képek tisztelete kérdésében a 2-ik niceai egyetemes zsinat (787) határozataihoz tartotta magát. 826. zsinatot tartott Rómában, hol az egyházi fegyelem helyreállítása, a teologiai tudományok előmozdítása, iskolák és zárdák építése végett határozatokat hozott. Az istenitéleti vizpróba behozatala tévesen tulajdoníttatik neki.
3. J. (III., 1145-53.), született Pisában, előbb Bernát néven a római szt. Anasztáz nevü cisztercita zárda apátja volt; buzgó tanítványa volt clervauxi szt. Bernátnak. Egy népfölkelés alkalmával Rómából menekülnie kellett. Viterbóból a 2. keresztes hadjáratot hirdeté, melyet III. Konrád császár és Lajos francia király indított a Keletre. Távolléte alatt az arnoldisták (bresciai Arnold hivei) féktelenül garázdálkodtak. J., ki eleintén szelid eszközöket használt, végre a tivoli sereg segítségével legyőzte őket, s nagy ünnepéllyel vonult be Rómába, honnan azonban a lázadók miatt 1146. csakhamar megint távoznia kellett s Franciaországba ment. A következő évben Párisban zsinatot tartott, 1148. pedig Rheimsban tartott zsinatot, hol néhány egyházfegyelmi rendszabályt alkotott. 1149-ben Roger sziciliai király visszahelyezte őt székébe, de a még meg nem tört köztársasági forradalmárok boszuja elől már a következő évben ismét futnia kellett. 1153. bekövetkezett haláláig többnyire Róma szomszédságában, Campagna különböző helyein lakott. 88 levele maradt fönn. Az ő számára irta szt. Bernát a hires De consideratione libri V. cimü munkát, melyben a pápának az egyház kormányzatára vonatkozó utasításokat ad.
4. J. (IV., 1431-47), szül. Velencében 1383., családi nevén Condolmiere Gábor; előbb a coelestini kongregáció tagja volt. XII. Gergely pápa által sienai püspökké, 1408. pedig bibornokká neveztetett ki; V. Márton alatt anconai és bolognai követ, végre Márton halála után 1431 máj. 31. pápává választatott. Jul. 23. nyittatott meg a baseli zsinat. A Fülöp milanói herceg által föllázított római nép elől Firenzébe menekült, hol egy évig (1434) maradt s Zsigmond császárt 1433. ő koronázta császárrá, kinek halála után a görögöknek kilátásba helyezett részvételére való tekintetből 1438 jan. 8. Ferrarában nyitott meg egy zsinatot, mely a kitört pestis miatt a következő évben Firenzébe tétetett át (l. Firenzei zsinat). Azonban néhány rakoncátlan püspök, élükön d'Allemand arlesi bibornok-érsekkel, Baselben maradt s törvénytelenül folytatta az üléseket, sőt a pápát 1439 junius 25. letettnek nyilváníták és helyébe V. Felix név alatt VIII. Amadeus szavójai herceget választották pápává. III. Frigyes császárnak Aeneas Sylvius tanácsosa és Cusa Miklós által 1446. sikerült a J. ellenfelét kiengesztelni s V. Felixtől elpártolásra birni. J. a bibornokok akarata ellenére a fejedelmeknek többrendbeli engedményeket tett, de halála előtt néhány nappal, 1447 febr. 6. bullát bocsátott ki (az u. n. Salvatoria), melyben kijelenti, hogy ha a németeknek adott engedményekben netalán valamely kánon-ellenes intézkedés foglaltatnék, azt már eleve semmisnek nyilvánítja. Nemsokára ezután (febr. 23.) meghalt.
-nemzetsége Konstantinos császár (40. fej.) szerint a honfoglaló magyarok hatodik csapata volt. A Genach név alatt ugyanis kétségtelenül Jenőt (Gyenőt) kell érteni. Mayer az Ortelins redivivusban még 1665. is (33.1.) Geneának irja Boros-Jenőt. Ma még 15 Jenő, Jenőfalva és Jenőháza nevü falu van az országban. Jenő apja Lehel, nagyapja pedig Tas lehetett; legalább azelőtt ezek állottak a hatodik nemzetség élén. Jenő utódait az oklevelek nem említik.