történetiró, l. Jordanis.
l. Yoruba.
(ejtsd: horullo), tuffából, lávából és hamuból álló, 1222 m. magas tüzhányó hegy Michoacan mexikói államban, 1759 szept. 29-ének éjjelén nagy földrengések közt keletkezett, miként Humboldt (Essai polit II., 290) szemtanuk után leirja. Az akkor körülötte még működő hornito-k, kis tüzhányó kúpok megszüntek működni és környékét megművelik, indigót, cukornádat stb. termelnek rajta.
l. Javas és Jóslás.
(héb.) a. m. Isten itél; Judaország királya Kr. e. 870 körül. Achábbal, Izraelország királyával jó barátságban élt és a szirusok elleni harcban szövetségese volt. Országának határát dél felé a vörös tengerig kiterjesztette és Edómot magának alávetette. Ófírországgal a kereskedést ujra meg akarta kezdeni, de hajója Erzjón Geberben hasznavehetetlenné vált.
l. Jeruzsálem.
Az akaratnak ama minősége, melynélfogva a jót magáért a jóért akarja (l. Jó és Jellem). Jelenti továbbá érzelmi világunk ama minőségét, hogy másokkal együtt érzünk, örömükben és bánatukban saját örömünkkel és bánatunkkal részt veszünk.
a folklorisztikában, vagyis a néphit és népszokás, népköltészet és népélet hagyománytani részében azon állatok neve, melyek puszta megjelenése vagy valaminő viselkedése a babonás vélekedés szerint a jövő valamely titkát elárulja. Ilyenek különösen a fecske, bagoly, szarka, gólya, stb. a madarak közt; a sertés, kutya, macska, stb. az emlősök és a kigyó, béka, stb. a csuszó-mászók sorából. Ez állatok némelyike régibb kultusza (l. Állatimádás) révén jutott a jós szerephez, mig másoknál a rájuk vonatkozó babona ok az illető természeti jelenséggel való összefüggésük, amelyre megjelenésük-, vagy viselkedésükből következtetnek. (Ilyen p. az az elterjedt néphit, hogy ha a verebek a porban fürödnek, eső lesz, és sok más, aminek egy része nem is babona, hanem ősrégi megfigyelés eredménye.) A J. a folklore (l. o.) egy külön fejezetében, a Beastlore-ban (l. o.), vagyis a néphitnek és népköltészetnek, sőt már a népnyelvnek is az állatokra vonatkozó rendszerébe illeszthetők egyrészt, másfelől pedig a jóslás vallástörténetileg is nagyon fontos kategoriájába tartoznak.
község Horvát-Szlavonországban, Lika-Krbava vmegye udbinai j.-ban, (1891) 1715 horvát-szerb lak.
Rafael, zongoraművész, szül. Pozsonyban 1852., hol gyermekéveit töltötte. Midőn szülei Budapestre tették át lakásukat, az első zenei tanulmányokban itt részesült Brauer Ferenc vezetése alatt. Későbben Tausignak lett tanítványa s Liszt mellett is több időt töltött Weimarban. Majd európai körutat tett feltünő sikerrel. Bécsben telepedett le a 70-es években s tanárkodással foglalkozott. Többször visszatért hangversenyezni hazájába, de itt nem tudott állandó tért találni tehetségének. Szerette a kalandos életet s végre is az ujvilágba, Amerikába vitte sorsa, hol sok pénzt, hirt s dicsőséget szerzett. Jelenleg New-Yorkban van állandó lakása, hol magán zeneakadémia élén áll s a legkeresettebb zongoratanárok egyike. Sokat irt zongorára s művei keresettek a virtuozok előtt. Játékát mesés technika s átgongolt előadás jellemzi.