(Jósafő), kisközség Abauj-Torna vármegye tornai j.-ban, (1891) 666 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében nyilik az aggteleki barlang második bejárata, melyet a Magy. Kárpátegyesület keleti osztálya 1889. tört.
kisközség Ung vmegye szobránci j.-ban (1891) 634 tót lakossal; hozzátartozik a kis Petrunyó-fürdő, melynek hideg kénes-meszes vizét köszvényes, csúzos bajok ellen használják; tulajdonosa gróf Sztáray Antal.
tágabb értelemben mindenféle, akár ingó, akár ingatlan vagyon. Szorosabb értelemben mezei földbirtok. Lábas-J. alatt pedig a gazdasági haszonállatok értetnek. - J. nemzetgazdasági értelemben, l. Javak.
azon elvek és szabályok foglalata, melyek szerint a földbirtokot jövedelmező termelés céljából a szükséges berendezésekkel, valamint a szükséges munkaerővel kell ellátnunk s melyek szerint a termelésnek ezen tényezőit szerves, egymást kölcsönösen elősegítő s kiegészítő kapcsolatba kell hoznunk. V. ö. Hensch, Jószágberendezés- és kezeléstan (Magyar-Óvár 1895).
(cambium), az 1848 előtti magyar magánjogban a J.-re különös szabályok állottak fenn. helye volt akkor, midőn két jószág tulajdonosa kényelmesebb használat végett jószágot cserélt. Lényegéhez tartozott, hogy a jószágok értékében nevezetes különbség ne legyen. A J. lehetett tiszta (cambium purum) v. vegyes (cambium mixtum), a szerint, amint a jószág jószágért adatott vagy az esetleges csekélyebb értékkülönbség pénzzel kiegyenlíttetett. Ha a különbség oly nagy volt, hogy a cserélő fél nagyobbára pénzt kapott, ez álcsere (cambium simulatum). A J. továbbá lehetett örökös v. ideiglenes, mely utóbbi zálog természetével birt. Ha az okiratba a felek ezt a záradékot: «Semmi jogot és jogtulajdont fenn nem tartván» (nullum jus nullamve juris proprietatem retineundo) föl nem vették, ennek hatása az volt, hogy ha az egyik cserélő fél magzat nélkül elhalt, a másik előbbi állapotba visszahelyezést kivánhatott. A cserébe kapott jószág a cserébe adott jószágnak természetet vette fel (cambium naturam cambiati induit). Adományi javaknál a J. a királyi fiskust nem kötelezte, ha csak a felek királyi jóváhagyást nem kértek és nem kaptak. J.-t magánpecsét alatt is lehetett kötni. A rokonoknak ellenmondási joguk nem volt, de elsőbbségi s illetőleg megintési joggal birtak, amennyiben a csere feltételeinek eleget tehettek.
inspektor, a tiszti kezelés alatt álló birtokok felügyeletével s a kezelő tisztek ellenőrzésével megbizott tisztviselő.
v. jószágkormányzó, a tiszti kezelés alatt álló nagyobb birtokok legfelsőbb vezetésével megbizott tiszt. A J. a birtokos képviselője, a jószágkezelés középponti organuma, a birtokhoz tartozó összes hivatalok ellenőre. Hatásköre egyrészt az egyes gazdaságok üzemrendszerének felülbirálatára és jóváhagyására, másrészt nagyobb befektetések, lényeges üzemváltoztatások s tetemesebb, összegekre terjedő kiadások, bérbeadások, bérbevételek és eladások engedélyezésére vonatkozik. Azonkivül a tisztek kinevezése, előléptetése és elbocsátása is néha az ő jogköréhez tartozik, a központosított kezelési rendszernél pedig ő felelős a jövedelemért. Tekintettel a jószágigazgatónak ezen hatáskörére, kétségtelen, hogy ezt a nagy felelősséggel járó hivatalt csak a feladata magaslatán álló, alapos szakképzettséggel rendelkező, amellett humanus és lelkiismeretes gazda fogja kellően betölteni, minélfogva elvi szempontból nem helyeselhető, hogy hazánk több uradalmában ezt a fontos tisztséget gyakran minden szakképzettséget nélkülöző ügyvédekre bizzák.
mindazok az intézkedések, melyek a földbirtok kihasználásánál s pedig ugy a termelés szervezésénél és vezetésénél, mint az előállított termények értékesítésénél fölmerülnek. A J. alanya a birtok felelős kezelője, a kezelőgazda; munkásságának eredménye a gazdaság jövedelmében nyilatkozik, melynek nagysága elsősorban a kezelésnél követett elvektől, a kezelés módjától és a kezelési rendszertől van föltételezve. Megfelelő jövedelem tehát csak okszerü kezelés mellett várható, mely okból kivált nagyobb birtokoknál a kezelés helyes szervezésére kiváló gond fordítandó.
(adminisztrátor), egyes birtoktestek önálló kezelésével megbizott közeg. L. Intéző.
Különösen egyházi birtokoknál szokás az igazgatással megbizott egyházi személyt J. cimmel illetni. L. Jószágigazgató.