község Belovár-Kőrös vmegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 2589 horvát-szerb lakossal.
az, 1. mely tenyészésére nagyobb mennyiségü kálit kiván és fogyaszt el (l. Kálitrágyák). - 2. K. az is, melyben sok káli képződik, tehát belőle elő is állítható, p. a Sal sola Kali L., l. Barlangófű.
görög csillagász, Kr. e. 330 körül élt. Ő határozta meg pontosabban az esztendő hosszát és 76 évben, azaz 4 Meton-féle időszakban egy-egy napot számított le (l. Időszak). K. bővítette Az Eudoxostól felállított, a világtestekre vonatkozó elméletét, mely szerint az égi testek mozgása 27, egymásba betokolt és egymáson súrlódó kristály-szfera mozgása következtében jönne létre, amennyiben ezt a rendszert még 7 új szferával gazdagította.
(Kalisz), 1. orosz-lengyel kormányzóság Posen és Szilézia porosz tartományok, Varsó és Piotrkov kormányzóságok közt, 11,378 km2 területtel, 842,712 lak., 1 km2-re 74 lak. Sík földjének főfolyója az Oderába torkolló Warta a Prosznával. Tavai (37,3 km2) közt a legnagyobb a Goplo. Rozs, búza és zab bőven terem. A juh- és lúdtenyésztés virágzó. A lakosság 80%-a lengyel és róm. kat. 1890. 1658 gyárában 12,5 millió rubel értékü árut termeltek; e gyárak főképen posztót, cukrot és szeszt készítenek. A járások: K. Vjelun, Szjeradz, Kolo, Konin, Lencsica, Szlupci és Turek. - 2. K., az ugyanily nevü kormányzóság és járás székhelye, 254 km.-nyire Varsótól, a porosz határon, a Proszna szigetén, (1891) 18,332 lak., jelentékeny bőrgyártással és posztószövéssel, azonkivül sörgyártással; több középiskolával és nagy katonai őrséggel. K. egyike volt Lengyelország legrégibb városainak. 1706 ok. 20-án Mardefeld svéd generálist II. Ágost és Mencsikov orosz vezér megverték és elfogták. 1813 márc. 25-én a porosz király és orosz cár itt kötöttek egymással szövetséget Napoleon ellen. 1831 szept. 11. és 13. pedig oroszok és lengyelek harcoltak egymás ellen.
l. Salétrom.
Dávid, német humoros iró, szül. Boroszlóban 1820 febr. 23., megh. Berlinben 1872 aug. 21. Kereskedő volt. Bohózatainak válogatott gyüjteménye Lustige Werke c. alatt jelent meg (Berlin 1870, 3 füzet). Kupléinak gyüjteményét Berliner Leierkasten c. alatt (Berlin 1857; új folyam 1863; 3 köt. 1866) adta ki. 1848. megalapította a Kladderadatsch c. élclapot, melynek számos hires alakját ő teremtette meg. - Leánya, Anna, Lindau Pál neje volt, de aztán elvált tőle. Meséket adott ki.
3222 m. magas Örményországban. Csúcsán Minuas, Van királya 2 m. magas oszlopot állított fel Kr. e. 782.; az oszlopokon 41 sor ismeretlen irásjelekben és asszir ékiráson pedig 42 sornyi felirat van bevésve, mely a király diadalait hirdeti. Rawlinson és Blau nem tudtak a felirat közelébe jutni és azt lemásolni, de Ximenes spanyol tudósnak 1895 elején ez sikerült.
l. Kálium.
l. Szappan.
l. Timsó.