l. Kálium szulfidjai.
l. Seignette-só.
l. Salétrom.
salétromsavas kálium. A káliumnitrátot vörös izzáson hevítve, oxigén távozik el és K.-té alakul. Célszerü a salétromot fémes ólommal együtt megolvasztani, amikor is az könnyebben K.-té alakul. A K. vizből szintelen kristálykákban válik ki, összetételük: 2 KNO2.H2O.
a káliumnak biztosan két oxidját ismerjük. ezek a káliumoxid, K2O; továbbá a káliumtetroxid, K2O4; ugy látszik, hogy a káliumnak még másik hiperoxidja, a káliumdioxid K2O2 is létezik. A káliumot levegőben elégetve K2O és káliummszuperoxid elegye keletkezik, melyet oxigénben hevítve, lassacskán K2O4-dá alakul. A K2O-ot meglehetősen tiszta állapotban káliumhidroxid és fémes kálium keverékének hevítése útján készíthetjük. Szürke test, mely a vörös izzáson megolvad; nagyon magas hőmérséken elillan. Fs. 2,7 körül. A vizre nagyon hevesen hat, és azzal egyesülve káliumhidroxiddá alakul. A káliumtetroxid amorf sárga por, mely a vörös izzáson sötét folyadékká olvad. Fehér izzáson oxigént veszít és K2O-dá alakul. Vizbe dobva, arra hevesen hat és oxigén fejlődése közben feloldódik; ez oldatban káliumhidroxid és hidrogénhiperoxid van.
pirokrómsavas kálium, vörös vagy dikrómsavas v. savanyu krómsavas kálium. Gyárilag krómvaskőből készül, amelyet égetett mész és káliumkarbonáttal együtt izzítanak. Ilyenkor zöldessárga tömeg keletkezik, amelyből vizzel kalcium- és káliumkromátot oldanak ki. Az igy kapott oldatban foglalt kalciumkromátot káliumkarbonáttal alakítják káliumkromáttá. Az oldathoz most kénsavat v. salétromsavat elegyítenek, amikor is a káliumkromát K.-tá alakul. Az oldatot besűrítve, a K. kikristályosodik. Vörös, vizmentes kristályokból áll. tiz sr. vizben oldódik, borszeszben oldhatatlan. A hevítéskor megolvad, erősebb hevítéskor elbomlik. Tömény kénsavval hevítve oxigén fejlődése közben krómtimsóvá alakul. Tömény sósavval melegítve klórt fejleszt. Más krómsavsók, különösen pedig a krómfestékek előállítására használják, ugyszintén a kátrányfestékek előállításakor erős oxidáló hatásánál fogva. Kénsavval megsavanyított oldatát elektromos batteriák töltésére használják.
K2PtCl2. E vegyület sárga kristályos csapadék alakjában leválik, ha káliumklorid oldatához platinaklorid-oldatot elegyítünk. A platinaklorid PtCl4 és káliumklorid KCl kettős sójának: PtCl4.2KCl tekinthető, vagy még helyesebben a H2PtCl6 sav káliumsójának. Hideg vizben alig oldódik, forróban meglehetősen; az oldat kihülésekor a szabályos rendszerekbe tartozó oktaéderekben válik ki. Borszeszben oldhatatlan. A kálium felismerése, továbbá annak súlyszerinti meghatározása gyakran e vegyület alakjában történik.
l. Kálium szulfidjai.
rendesen szintelenek és vizben könnyen oldhatók. Csak az olyan káliumsók szinesek, amelyekben a savmaradék szines, p. a káliumkromát (sárga), káliumhipermanganát (oldata ibolyaszinü), káliummanganát (oldata zöld) stb. A nehezebben oldható káliumsók: a káliumhidrotartrat, platiniklorid, hiperklorát, sziliciumfluorid és pikrát. A szintelen lángot ibolyaszinüre festik. A legtöbbje ipari alkalmazásu; a káliumsók legtöbbjét gyógyszerül használják.
kénsavas kálium, K2SO4. A természetben magnéziumszulfát, magnéziumklorid és kalciumszulfáttal összekristályosodva a stassfurti sótelepben mint schönit, kainit és polihalit előfordul. Számos természetes vizben, különösen némely ásványos vizben és a tengervizben található. Csekély mennyiségben a növényi és állati szervezetben. A stassfurti sókból is gyártják. Gyakran azonban ugy, hogy káliumkloridot kénsavval hevítenek. A tengerviz anyalúgjából is készülhet. Számos nyers só kristályosítással való megtisztításakor melléktermékül kapják. A salétromsav káliumnitrátból való gyártásakor káliumhidroszulfáttal vegyest hátramarad. Tisztán előállítva szintelen, rombos rendszerbe tartozó kristályokból áll. Kristályvizet nem tartalmaz, íze kesernyés sós. Vizben elég nehezen oldható; hideg vizből közel 10 sr. kell feloldására. Borszeszben oldhatatlan. A timsó-, hamuzsir- és üveggyártáshoz alkalmazzák. Gyógyszerül is használják; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.