sziget a Márvány-tengerben, a Boszporus előtt. E sziget három kolostora közt van a Szentháromság-kolostor, melyet a hagyomány szerint Photius patriárka alapított; a XIX. században IV. Germanos konstantinápolyi patriárka teologiai akadémiává alakította át a törökországi görög egyházi hivők számára. 1845. nyilt meg s gimnáziumból és teologiai kurzusokból áll.
(Chalcis, Euripo), az ugyanily nevü járás és Eubea sziget fővárosa, Eubea Ny-i partján, egy hegyfokon, az Euripos (l. o.) szoros mellett, (1889) 9918 lak., a Hagio Minasz-öböl mellett kikötővel és elég élénk forgalommal; erősséggel. Az antik Chalcisból már csak jelentéktelen romok maradtak fenn.
l. Kalkoszin.
l. Lirokonit.
(ásv.), ritkább mangánérc, a franklinitnek elváltozási terméke. Hatszöges rendbeli kristályokban többnyire romboéderekben. New-Jersey: Sterling a termőhelye.
(rézcsillám, ásv.), erősen bázikus viztartalmu rézarzeniát; szép smaragdzöld hatszöges rendszerbeli táblás kristályokban Angliából (Redruth) ismeretes; timföldet is tartalmazó Nisne Tagilszkról. Régebben tamarit-nak is nevezték, sőt erinitnek is tartották.
(gör.) a. m. rézmetszés.
(rézkovand), a leggyakoribb s a legfontosabb rézérc; összetételére nézve réz-vas-szulfid (Cu4FeS2); réztartalma 34,6%, vastart. 30,54%; néha szelénnek vagy talliumnak nyomait is találni benne. Réztartalomra nézve vannak ugyan gazdagabb ércek, de gyakoriságánál fogva belőle olvasztják ki a legtöbb rezet. Leggyakrabban mint primer képződmény kisebb-nagyobb tömegü teléreket alkot, de sokszor találni hintve is; szerkezete többnyire vaskos, határoztatlanul kristályosan szemcsés, tömött, néha szőllőded, veséded, cseppkőforma és gumós alakokban. Kristályok sem ritkák, de nem könnyü alakjainak meghatározása, amiért régebben szabályos rendszerbelieknek tartották, ma négyzetes rendszerbelieknek tekintik. Az oktaéderforma kristályok tulajdonképen a pozitiv és a negativ szfenoid kombinációi; gyakoriak az ikrek s pedig nemcsak kettősek, de többszörösek is. Kohótermékek között is akadtak szép kristályaira; apró kristályokat a margitszigeti artézi kút vizét elvezető vizcsövekben is találtak. Mesterséges úton is állíthatók elő K. kristályok. Sárgaréz szinü, néha aranysárga, piritre emlékeztet, de nem oly kemény (k. 3,5-4,0), csiszolva nem ad tüzet; gyakran van kékesre vagy tarkára futtatva, mi onnan van, mert felületén covellin (CuS) képződik. Karca zöldesfekete; fs. 4,1-4,3. Hazánkban Szomolnokon, Gölnicbányán, Úrvölgyön, Rézbányán, Szászkabányán, Selmecbányán, Oláh-Láposbányán, Balánbányán stb. nagyobb mennyiségben terem és bányászat tárgya.
(gör.) a. m. réz; jelentette továbbá az obolosz-nak nyolcadrészét.
chalcosin, kalkocit, rézfény, szürkerézérc, redruthit (ásv.), egyike a becsesebb rézérceknek, anyaga rézszulfid, helyesebben rézszulfür (Cu2S); réztartalma 79,85%, gyakran tartalmaz egy kevés vasat, ritkábban ezüstöt. Táblás vagy kurta oszlopos rombos rendszerbeli kristályait könnyen hatszöges rendszerbelieknek lehetne tartani. Bár kristályokban nem ritka, de sokkal gyakoribb vaskosan telérekben és telepekben, valamint hintve, bevonatként, gumókban stb. Előfordulási körülményei a kalkopiritéivel egyeznek meg, mellyel különben is együtt szokott teremni. Feketés ólomszürke, fémes fényü, gyakran futatott (különösen a kristályok), puha, könnyen faragható, k. 2,5-3, tökéletlenül hasad az oszloplapok irányában; fs. 5,5-5,8. Forrasztócső előtt a lángot kékesre festi, könnyen olvad és eközben szétfreccsen. Hazánkban Kapnikbányáról, Dognácskáról és Szászkabányáról ismeretes. A legszebb kristályok Cornwall teléreiből valók, nevezetesen pedig Redruth bányáiból, innen a redruthit név. Gyakori elváltozási terméke a covellin (CuS), továbbá elváltozik rézgáliccá, malachittá és azurittá. A harrisit K. pszeudomorfózis galenit után, némelyek szabályos rendszerbeli K.-nak, illetőleg rézszulfürnek tartják. A cuprein, a digenit, a carmenit nem egyebek, mint többé-kevésbbé elváltozott K. A K. név (chalkos a. m. réz) Beudantól való, de már Cronstedt (1770) említi ez ásványt cuprum sulphure mineralisatum néven. Dananál kalkocit.