(gör.). Egyik neme a rézmaratásnak, mellyel a fametszést kivánták pótolni. Spencer Angliában, később Heims Berlinben 1851. állítottak elő ily módon rézkarcokat.
l. Veres rézérc.
(gör.), a bécsi Siegländer találta fel ezt a klisékészítést, mellyel a rézmetszést a fametszéssel kötötte össze. Innen a neve.
(lat. calculus). A kereskedelemben e szóval jelölik a kereskedőnek azon számvetéseit, amelyek segítségével egyfelől az áruk beszerzési, másfelől azok eladási árát törekszik meghatározni. Ha a K. reális árukra vonatkozik, akkor árukalkulációnak, árvetésnek, v. röviden K.-nak neveztetik; ha ellenben ideális áruk, t. i. értékpapirok képezik a kalkuláció tárgyát, akkor arbitrage (l. o.) a neve. A reális áruk árvetésénél két kérdésre kell a K.-nak felelnie: a) meghatározandó a beszerzési ár; b) megállapítandó az eladási ár.
A beszerzési ár megállapításánál az eredeti vételárból, a felmerülő költségekből és a tartozás kiegyenlítésének feltételeiből kiszámítandó az, hogy hány belföldi pénzegységbe kerül az árunak 1 egysége addig, mig az raktárunkba az eladásra készen elhelyeztetik. A K. lehet egyszerü vagy összetett, a szerint, amint a számítás csak egyfajtáju, vagy több fajtáju együtt szállított árura vonatkozik. Az egyszerü árukalkulációnál a beszerzési árat megtaláljuk, ha a vételárhoz hozzá adjuk összes kiadásainkat s aztán ezt az értéket a kiegyenlítésre szolgáló árfolyam alapján átszámítjuk belföldi valutára és aztán e főösszeget elosztván az áru netto mennyiségével, megkapjuk az áru egységére eső beszerzési árat. Az összetett K.-nál azonban az egyes áruk eredeti piaci vételárához külön-külön kell hozzáadnunk a nekik megfelelő költségeket s ezért ilyenkor a költségek elemzését is el kell végeznünk. A költségek vagy az áruk súlyától függenek, p. a szállítási dijak, vagy azok értéke szerint járnak, p. a biztosítási dijak s némely vámok, vagy végre sem a súlytól, sem az értéktől nem függenek, mint p. a raktárbérek. Az összes költségek közül tehát a súlyköltségek az értékek szerint, a többi költségek pedig valamely megfelelőnek mutatkozó kulcs szerint osztandók el az egyes árufajták terhére. ha azonban az áruk egyenlő, vagy közel egyenlő fajsúlyuak, akkor az összes költségeket súlyköltségeknek tekinthetjük s igy osztjuk szét. Ha pedig azt tekintjük, hogy a nagyobb értékü áru jobban elbirja a nagyobb költséget, akkor az összes költségeket az értékek arányában osztjuk szét.
Az eladási ár meghatározásánál azután számba vesszük a beszerzési árat, a piaci usancokat, az eladási és behajtási költségeket s végül a nyereséget. E számvetéseknél két esettel találkozhatunk; vagy meg van adva a piacon uralkodó szokások által az áru eladási ára s ilyenkor azt kereshetjük, hogy az elérhető beszerzési és eladási árak mellett hány %-os nyereségre tehetünk szert; vagy pedig az eladási árat módosíthatjuk s ilyenkor azt kérdezhetjük, hogy az elérhető beszerzési ár és bizonyos elérendő nyereségszázalék mellett mennyiért adhatjuk el az illető árut?
(a lat. calculus-ból, l. o.) a. m. számít. A kalkuláláson most számítási eljárást értenek (l. Kalkuláció), de használják a szót a spekuláció értelmében is.
(lat.) a neve a kereskedelemben azon személynek, aki az áru- és értéküzletek körében a különböző piacok jegyzései alapján végzett számítgatások segítségével a hasznot igérő üzletek kiderítésével foglalkozik s ezek realizálásánál a számvetéseket elvégzi. - K., a meteorologiai intézetnél ideiglenes minőségben alkalmazott tisztviselő, ki a megfigyelő állomásokról beérkező meteorologiai adatok számításaival foglalkozik.
(Calcutta), a brit-indiai birodalomnak és Bengália presidencynek fővárosa, az anglikán püspöknek, a legfőbb közigazgatási, katonai és igazságügyi hatóságoknak székhelye, a Huglinak, a Gangesz-delte egyik ágának balpartján, 129 km.-nyire a tengertől, az É sz. 22° 34', a K. h. 88° 24' alatt, (1891) 681,560, a külvárosokat (Alipore, Kidderpore, Balligunge, Entally, Sealdah, Bahar-Simlah, Nandanbagh, Chitpore) Haura (116,606) kivételével, beleszámítva 861,764 lak., kik közt alig 30,000 keresztény, a többi hindu (1/2 millió), mohammedánus 218,158), néger, khinai, maláji stb. A város 7 km.-nyi hosszuságban nyulik el a folyó partja mellett; szélessége pedig 2-3 km. D-felől számítva a város a következő részekből áll: a Garden Reach (a villák és kertek), ezt követik a dockkok, a Tolly Nallah nevü csatorna torkolata, az arzenál, a citadella vagyis Fort William, amelyet a Maidan vagyis eszplanad választ el, a Csauringi vagyis európai rész gyönyörü széles utcákkal és palotasorokkal, végül a Black Town, a benszülöttek városrésze szűk, piszkos utcákkal és kunyhókkal, melyben a kolera még mindig otthonos. K.-ban, illetőleg az európaiak városrészében a legjelentékenyebb épületek a government-house (klasszikus stilusban), a városháza (dór stilusban), Bangália tanácsháza, az igazságügyi palota, a Szt. Pál-kathedrális, egyéb templomok és a nagy hotelek. A Fort William körüli Eden-parkban és az Eszplanadon állanak Warren Hastings, Cornwallis, Wellesley, Hastings, Bentinck, Auckland, Harding, Lewrence, Elgin, Peel szobrai. A Black Townban a China, Chandni, Bada és Bohra bazárok a legnagyobbak. K.-nak van egyeteme 1857 óta, nagyszerü muzeuma 1866 óta, Hindu-, Sanszkrit-college-e, orvosi és számos középiskolája európaiak és benszülöttek számára, botanikus és állatkertje, csillagvizsgálója, lóversenytere; több tudományos egyesületen kivül itt van székhelye a hires Asiatic Society-nek is. A legfotosabb iparágak a jutaszövég, papirgyártás és indigó-raffineria. Mint kereskedelmi amporiumot Bombay tulszárnyalta ugyan és bár a nagy tengeri hajók rendesen csak a Diamond-harbourig (63 km.-nyire K.-tól) szoktak fölevezni, a brit-indiai birodalom kivitelének legalább is 1/3-a még mindig K.-n megy keresztül. A főbb kiviteli cikkek: nyers juta (1/2 millió tonna), jutazsákok, opium (főképen Hongkongba), tea (Londonba), rizs, olajos magvak, indigó (400,000 kg.), gummi, bőrök, salétrom és nyers pamut. A bevitelnél pamutfonalak és kelmék, gyapjuszövetek, fém- és fémáruk, ruházati cikkek szerepelnek első sorban. A Britisch Steam Navigation Company, a Messageries maritimes, az osztrák-magyar monárkiának is van benne konzula. Az alsó Gangesz mellett 1644. az angolok elűzettek és Charnock vezérlete alatt a mai K. helyén telepedek le; itt 1690. esősítette meg letelepedésök jogát India császárja. 1699. kezdték meg az első erődöt építeni. 1756. a bengáliai nábob a K.-i telepet feldúlta, amiért Clegreveve vett bosszut (l. India történelme). Ezen idő óta gyorsan fejlődött.
község l. Köves-Kálla.
l. Magyar táncok.
(ásv.), l. Türkisz.