1. János Vencel, cseh hegedüvirtuóz és zeneszerző, szül. Prágában 1801 febr. 21., megh. Karlsruheban 1866 dec. 3. A konzervatoriumon Weber Dénes és Pixis tanítványa volt; 1823-53. Donau-Eschingenben Fürstenberg herceg karnagya. Hangverseny- és kamarazeneműveket, az osztrákok hires Deutsches Lied-jét stb. szerzette. - Fia, 2. K. Vilmos, zongoraművek és dalok szerzője, szül. Eschingenben 1827 jul. 19. Lipcsében tanult s 1853-75. udvari karnagy volt karlsruheban.
gyapjuáruk tömörítésére szolgáló gép, l. Csinozás.
1. Nagy-K., nagyközség Szabolcs vmegye nagy-kállói j.-ban, (1891) 961 házzal és 5632 magyar (csak 214 tót) lakossal (közte 1219 r. kat., 983 gör. kat., 2547 herv., 667 izraelita). A mocsaras vidéken fekvő város, melyben 1875-ig a vármegye hatósága székelt, a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és adóhivatal székhelye; van ipartestülete, alsófoku ipariskolája, reáliskolája, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Határa (9459 ha.) sok gabonát és gyümölcsöt terem, jelentékeny továbbá az állattenyésztés, valamint az ipar és kereskedelem is elég élénk. Régi vára, melynek ma nyomai is alig látszanak, nagy szerepet játszott a polgári és vallásszabadságért foly harcokban. 1588 okt. 3. Rákóczi Zsigmond itt megverte a szolnoki török béget; 1644 febr. 17. Rákóczi György innen bocsátott kiáltványt a magyar nemzethez, 1676. pedig a kurucok szenvedtek itt veszteséget. II. Rákóczi Ferenc szintén elfoglalta a várost. A várral együtt a város is sokat szenvedett. Az alkotmányos harcok soká folytak itt, s nem egy tisztujításon (igy az 1836-ikin) folyt vér. A mióta a vármegye székhelye Nyiregyházára tétetett át, a város fejlődése megakadt. V. ö. Ungrisches Magazin 1782. II. 326.; Arch. Ért. III. 1870. 237.; Támár Imre, A nagykállói plébánia története, Magyar Sion II. 1864. 275. - 2. K., kisközség Nógrád vmegye sziráki j.-ban, (1891) 1947 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(növ.), l. Hélyakút.
(Polyphylla fullo L.), a lemezescsápu bogarak egyik faja, melyet még Csapócserebogárnak is neveznek. L. Cserebogarak.
l. Agyag.
görög szobrász Aeginából, Kr. e. 500-460. Tektaeos és Angelion tanítványa, több nevezetes műalkotással tünt ki. Ilyenek: az amyklaei háromláb, Athena Sthenias faszobra Korintusban, de legnevezetesb az a befolyás, melyet az eginai oromcsoportozat készítőire gyakorolt. Kitünt az ércöntésben is.
Lajos, jogtanár, szül. Borzován (Szatmár) 1819 máj. 15., megh. Debrecenben 1881 szept. 4. Tanulmányait a sárospataki reform. főiskolában végezte, 1842. gróf Károlyi uradalmi ügyészségnél volt gyakorlaton, majd Pestre ment, s 1843. letette az ügyvédi, 1844. pedig a váltóügyvédi vizsgálatokat. Már 1846. belépett a magyar jogtudomány művelőinek díszes sorába, s kiadta az Alapelvek a magyar polgári jogban cimü jogtani kézikönyvét, melyet István főherceg nádornak ajánlott. A jeles munkát 1848. követte másik műve: Néhány lap az élet jogirataiból, melyet 1862. Debrecenben új cím alat adott ki: Magyarországi főtörvényszéki itéletek gyüjteménye. 1861. a sárospataki főiskola jogi tanszékére hivatott meg, s ott hirdette két éven át a magyar jog elveit, de 1852. kiadta az Osztrák polgári jog elveit is. 1853. a debreceni reform. főiskola jogtanári székére ment át, hol újra kiadta, bővebb átdolgozásban A magyar polgári jog alapelveit. Tudományos érdemei felkölték a magyar akadémia figyelmét s 1863 jan.13., Lonovits József érsek ajánlatára, kivel folytonos levelezésben állott, levelező taggá választott. Székfoglalója A törvények tiszteletéről szólott.
nagyközség Szabolcs vmegye nagy-kállói j.-ban (1891) 2166 magyar lakossal, van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
(kallodás), kártolt gyapjuszövetek és kötött szövetek tömörítését végző művelet, melynek lényege abban áll, hogy az árut meleg szappanos vizzel vagy más nyálkás folyadékkal megnedvesítik, és még meleg s nedves állapotban sokszorosan összenyomkodják. Ezen művelet folytán a gyapjuszálak végei a fonás behatása alól szabadulnak, s a szabad szálvégek annyira összekuszálódnak, hogy tömött, sőt vizhatlan felületet képeznek, amelyet nemeznek neveznek.