(növ.), a hársszövet egyik alkotó eleme. Vékonyfalu, szűk és megnyult sejtek, a rostás csövek ellentéte; sejtfalukat celluloza alkotja, belsejökben pedig plazma van.
legnagyobb kiterjedésében 20 km. hosszu sziget a Szundák közt Timortól É-ra a D. sz. 8° 18' alatt. A portugálok birtoka.
(növ., cambium, a fa elevenje, vastagító szövet), a fának, illetve edénynyalábnak nevezetes éltető része és vastagítója. A fejlődő hajtás tenyésző kúpja alatt, ahol már a vastagodásnak meg kell kezdődnie, az egyenletes sejtszövetben az oszlósejtek inkább hosszaságukban növekednek, s belőlük a szár belsejében, körül a kéreg alatt szűkebb és hosszabb sejtek nyalábja támad. Ez a leendő edénynyalábnak a kezdete és kezdődő v. inticiális nyalábnak avagy prokambiumnak v. őskambiumnak mondjuk, mert a sejtje a későbbi K.-éval egyező. a prokambium nyalábja, keletkezése után hamar edénynyalábbá alakul, t. i. kétféle szövetelemre válik, melyet a keresztmetszeten könnyen felismerhetünk. Legelőször a prokambium külső oldalán fejlődik néhány hársrost, azután a belső oldalánn néhány gyűrüsen v. spirálisan vastagodott edény. Ez a hárs és faréteg alakulásának a kezdete. A prokambium-sejtek egyik részének a sejtfala t. i. megfásodik, többnyire gyűrüsen, spirálisan v. hálózatosan vastagodik, a belsejét levegő tölti ki. Ez lesz a faréteg vagyis a xilema. A másik része a prokambiális sejteknek rostás edényekké és másfajta sejtekké alakul; ez a hársréteg (háncs, phloëma). Az egész prokambium-nyaláb azonban nem változik át teljesen hárssá és fává, hanem e kettő közt a prokambiumnak egy rétege osztódó állapotban marad s a fiatal edénynyalábot, illetve a fát új hárs és fa alakításával tovább vastagítja. Ezt a keskeny, oszlódó sejtréteget nevezzük eztán K.-gyűrünek, K.-hengernek, K.-palástnak, K.-rétegnek vagy egyszerüen csak K.-nak. Továbbra ez folytatjja évenként az uj hárs és fa rétegeinek létrehozatalát, ezért mondjuk a K.-ot vastagító rétegnek v. a fa elevenjének. A fa és hárs között a kitelelő szárban mindig marad vissza K. A fa rétege kifelé mindig vastagabb, azért a fa nyalábja befelé ékalakuan végződik, a hárs nyalábjának ékalakja az ellenkező irányban, kifelé terjed, s a K. választja el a farétegtől. A fák K.-ának sejtalakítása a fa oldalán tetemesebb, mint a hársén, azért a fa terjedelmesebb lesz a hársnál. A kétsziküek K.-a rendesen körbeli helyzetü, azért a mi fáink, melyek a kétsziküek közé tartoznak, a K. osztódásából évenként egy-egy évgyűrüt (l. o.) termelnek (l. Edénynyaláb). Az egysziküek prokambium-nyalábja hasonló módon képződik, mint a kétsziküeké, de a szárbeli futása és helyzete más. Az egysziküek prokambium- illetve K.-nyalábjai a keresztmetszeten, az alapszövetben elszórtaknak látszanak, s az alapszövetet nem választják határozottan kéregre és bélszövetre. Az egysziküek prokambium-nyalábja egészen fává és hárssá alakul, ugy hogy az egysziküek edénynyalábjában K. nem marad, tehát nem is vastagodhatnak a szárok, még a pálmáké is vékony marad.
v. kambiumréteg (növ.), l. Kambium, Évgyűrü és Edénynyaláb.
(növ.), hosszas, többnyire négyélü, hegyesen v. ferdén végződő sejt, sűrü szemcsés plazmája, benne pedig rendesen orsóalaku sejtmagja van; sejtfala vékony és gyenge; tiszta cellulóza vagyis sejtkeménye alkotja, de a sugárirányu fala a téli nyugodalom alatt gyakran kissé megvastagodik, sőt egész sor gödörke is lehet rajta a sejtfal megvastagodásából. A K. közt sejtköz nincs, plazmája alkális hatásu, keményítő nincs benne. A K. a szintén osztódó merisztéma sejtektől főleg azért különböz, hogy mig emezek osztódásából mindig magához hasonló merisztéma lesz, addig a K. osztódásából hárs- és fasejt alakul. A K.-nek továbbá határozott helyzete is van a vastagodó szár belsejében. L. Kambium.
francia protektorátus alatt álló királyság Hátsó Indiában. É-on Sziam és független néptörzsek, K-en Annam, D-en Kokinkhina, Ny-on a Sziami-öböl és Sziam határolják, területét 120,000 km2-re, lakóinak számát 1.500,000-1.800,000-re becsülik. K. legértékesebb része a Me-kong völgye. A hegyek sehol sem emelkednek 1000-1500 m.-nél magasabbra; a legnagyobb csúcs az Elefánt-hegy vagy miként a benszülöttek nevezik, a Pnom Popok Vil a Me-kong és Menam közti láncban van. Az éghajlat trópusi és meglehetősen egyenletes, a hőmérő 40°-nál ritkán mutat többet; télen azonban leszáll 20, sőt 15°-ra is; májustól novemberig csaknem mindennap esik, a többi hónapokban azonban igen ritkán. A föld termékei szempontjából K.-ban 5 zónát különböztetnek meg: 1. a folyók környéke, amely igen termékeny, pamut-, dohány-, indigó- stb. ültetvények bőven fizetnek; 2. a mocsáross vidék, amely az előbbit környékezi és a Me-kong két ága közti területet foglalja magában, a szezám és gyümölcsök termőhelye; 3. a mocsáros vidéket környező terület, amelyen főkép a rizst, a dinnyeféléket, eperfákat termesztik; 4. a magas fensíkok, az olaj, lakk stb. hazája; 5. a hegyes vidék, ahol a vanilia, kardamomum terem. A legelterjedtebb házi állat a bivaly és a sertés, a lovak, amelyek kicsinyek és jó futók és a szarvasmarhák száma csekély, házi állatul, illetőleg terhek hordására szolgál még az elefánt is. A tigris és a leopard nem gyakori, ellenben a vad bivaly, az orrszarvu, viziló és a krokodilus bőven található. A folyók, de különösen a Tonle-Szap igen gazdag halakban, amelyek besózott állapotban fontos kiviteli cikkül szolgálnak. Jelentős még a selyemhernyó-tenyésztés. Ásványországi kincsekben K. szegény; egyedül a salétromszedésnek van némi fontossága. A lakosok közt legnagyobb számmal vannak a khmer, szamre és kui nevü benszülött törzsek; rajtuk kivül nagyobb számmal élnek még K.-ban a khinaiak, mintegy 100,000-en, akik leginkább kereskedők, annamok (több mint 100,000), akik a legügyesebb halászok, malájok 30,000 és csekélyebb számu korcsok. a lakosok közt a következő 5 előkelő osztályt különböztetik meg: 1. a királyi család és rokonai, 2. a tra-vongok v. főnemesek, a régibb királyi családok utódai, 3. a baker-ek, vagyis a brahminok nagy tiszteletben álló utódai, 4. a buddha-papok és 5. a szabad kambodsaiak, akiken a legtöbb teher nyugszik és akikből a mandarinokat és tisztviselőket választják. A rabszolgaintézményt 1884. megszüntették. A vallás megrontott buddha-vallás. Az ipar egészen primitiv, bár a K.-iak tudnak pamutot, selymet szőni, a vasat megolvasztani és vastárgyakat készíteni és rizsből szeszes italt készíteni. A forgalom legnagyobb akadálya az utak hiánya; az egyedüli kikötő város Kampot. A kivitel értéke (1891) 310,735, a bevitelé 1.161,219 frank; az előbbinek fő cikkei: nyers pamut, kardamomum, besózott halak, dohány és rizs; a bevitelé: só, bor, tea, kelmék, fegyverek és edények. 1884 óta a közigazgatás újra szerveztetett. A király hatalmát, aki mindaddig alattvalói életének és vagyonának ura volt, korlátok közé szorították és az egész országot 8 tartományra, a tartományokat pedig járásokra osztották. Minden tartományban van egy-egy francia rezidens, aki a kambodsai hatóságokat és biróságokat is ellenőrzi, sőt vezeti is. A bevételek és kiadások 3 millió körül vannak. A francia haderő 300 főből áll. A főváros és a király székhelye Pnom-Penh.
Történelme. K. legrégibb történelmére vonatkozólag semmi megbizható, részletes adat sem maradt fönn. Annyi azonban részint a khinaiak tudósításaiból, részint az Ang-kori vagy Nakhor-Vati és már hatalmas romokból kiviláglik, hogy K. egykoron Hátsó-Indiának leghatalmasabb országa volt. Azonban részint a belzavarok, részint Sziam és Annam támadásai hanyatlását okozták, ami a XVII. sz.-ban kezdődött. E támadások a jelen században is ismétlődtek. E támadások ellenében Ang-Duong K.-i király a franciáknál keresett segítséget, nagy titokban egyik mandarinját a szingapuri francia konzulhoz küldötte azzal a megbizással, hogy eszközölje ki számára a franciák protektorátusát. III. Napoleon Montignyt küldte ki a szerződés megkötésére. Montigny küldetését először a sziámi udvarral, K. ellenségével közölte, amiért Ang-Duong a szerződés megkötését megtagadta és az első előleges szerződés csak 1863. jött létre. Norodon K.-i király kötötte meg Bonard admirálissal, Kokinkhina kormányzójával; 1884. jött létre a végleges szerződés, amelyben Norodon formálisan is elismerte a franciák protektorátusát, amiért a buddhista boncok forradalmat támasztottak. Ez azonban csakhamar elfojtatott.
(növ.) l. Ballagófű és Kálinövény.
(Cambrian Mountains), Wales (l. o.) hegyeinek neve.
(Cambric), eredetileg németalföldi vászon Camerichból (Cambrai, Cameracum); most pamutszövetet értenek rajta, melyet esernyőkre használnak.
a paleozoi vagy geologiai első kornak lerégibb rétegcsoportja, mely közvetlenül az őskor vagy archei kor paláira telepszik, fedőjeként pedig a legalsó szilur-szisztémabeli rétegek szerepelnek. A név «Cambrier» nevü ó-birt néptörzs után készült, lévén ezek Britannia legrégib népe, e szisztéma pedig a legrégibb kövületeket rejtő rétegcsoport a Földön. Angliában helyenként 3000 m. vastagságu. Zöldesszürke, feketés v. vereses agyagpala és homokkő képezi legfőképen anyagát. Növények közül kizárólag csakis fukoidok ismeretesek e szisztémából, helyenként azonban még ezek is kétségesek. A fauna a kezdetleges állapotokhoz képest már feltünő gazdag. Vak trilobiták közül különösen nevezetesek: agnostus, paradoxides, olenellus, asaphus, olenus stb., a brachiopodák közül: lingula, lungulella, obolus, discina stb. Elszórva és igen alárendelten találni spongya-, meduza-, féreg- és cephalopoda-maradványokat. Halak, édesvizi és szárazföldi állatok akkor még nem éltek. Fel szokták osztani alsó-, közép- és felső-Kambri-szisztémára. Hazánkban teljesen hiányzik. Britannián kivül erősen van kifejlődve Skandináviában, É.-Franciaországban, Belgiumban és Csehországban, továbbá hatalmasan É.-Amerikában. Nevezetes, hogy egyrészről az észak-európai meg csehországi, másrészről az európai és az észak-amerikai K. között lényeges eltérések vannak. Régebben (sőt egyes geologusok még ma is) a K.-beli rétegeket a szilus-szisztéma alsó emeletéhez sorozták és nem különböztették meg mint külön szisztémát. É.-Amerikában a Felső-tó vidékén a gazdag réztelepek, valamint az ezüstelőfordulások K.-beli rétegekben vannak.