l. Kameiros.
az ugyanily nevü járás székhelye Szaratov (ettől 190 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Volga mellett, (1890) 18,034 lak., élénk gabona-, hal- és faggyukereskedéssel. K. egyike a volgamenti legfontosabb átrakodó helyeknek.
az ugyanily nevü járásnak székhelye Perm orosz kormányzóságban a Kamuslovka és Püsma összefolyásánál, vasút mellett, (1892) 4727 lak., gabonakereskedéssel.
Krim-félszigetbe benyuló kis öböl Szebasztopoltól Ny-ra. 1855. Szebasztopol ostrománál a franciák kikötőjéül szolgált, akik Ny- és D-felől erősen körülsáncolták.
(franc. camisards), a Languedoc tartományban lakó francia reformátussokat nevezték e nével, kik egyházuk felszabadítása és újból megszilárdítása érdekében fegyvert fogtak és 1702-1705. XIV. Lajos ellen véres harcokat folytattak. Nevüket a camise-től (ing, zubbony) vették, ily öltönyt viselvén a cevennei bércek hugenottái ezen harcokban. A K. magukat les enfants de Dieu (Isten gyermekeinek), táborukat az örökkévaló táborának nevezték. Ezen prófétaságnak 1688. és 1689. véres kegyetlenséggel vetettek véget, de a XVIII. sz. elején újult erővel tört ki a küzdelem, amidőn egyik katolikus abbásnak a házát, ki a reformátusok ellen sokféleképen kegyetlenkedett, egy éjjel (1702) a K. körülfogták, abba betörtek, fogolytársaikat kiszabadították, az abbást több barátjával felkoncolták, a házat felgyujtották. Ezzel vette kezdetét a 3 évig tartó s ritka kegyetlenséggel folytatott kamizárd háboru, mely az egykor épes Languedoc tartományt néptelenné és pusztasággá tette. A K. a katolikus papokat gyilkolták, a templomokat felégették, még nők és gyermekek ellen is iszonyu kegyetlenségeket követtek el; viszont a királyi biztosok bitóval, kerékbetöréssel, házak, sőt egész falvak lerombolásával büntették őket. A felkelők száma 4-5000 volt, de ezek egységes sereget soha nem képeztek, hanem apró csoportokban küzdöttek a király gazdagon felszerelt serege ellen, nagy előnyükre lévén a vallásos fanatizmuson kivül a bérces vidéknek, hegyi ösvényeknek, barlangoknak s más rejtekhelyeknek ismerése. Egyik vezérük Cavalier 1704. békét kötött a királlyal, mely szerint neki és társainak megengedtetett a szabad kiköltözködés, de ezt kevesen használták fel, folytatták a harcot 1705-ig, mignem ugyszólván teljesen megsemmisíttettek.
(a középkori lat. camisia szóból), az ing felett viselt öltönydarab, a mellény v. alsó kabát.
(Kövesfalva, Stein-Kamjonka), kisközség Szepes vmegye ó-lublói j.-ban, (1891) 1457 rutén lakossal, postahivatallal.
Ernő, történész, született Kékúton (Tolna) 1856 nov. 7. Tanulmányait a budapesti tud. egyetemen végezte s ott jogi doktorátust tett. Eleinte az igazságügyi minisztériumnál fogalmazó volt. 1886. átvette családi gazdaságát s e közben történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Velics Antallal együtt irta a Török kincstári defterek c. művet, melyet az akadémia adott ki (2 köt., 1886-90). 1887. és 1892. a szakai kerület szabadelvü programmal képviselőnek választotta. A nevezett pártból 1894 jan. 19. egyházpolitikai okokból kivált.
berlini felebbviteli törvényszék. Az ennek kebelében alakított titkos igazságügyi tanács a porosz királyi családnak s a hohenzollerni ház személyes birósága.
l. Atter-tó.