(növ.), l. Kalánfű.
a. m. csatorna (l. o.).
a görög egyházban azon szertartási eszköz, mely a hivek áldoztatására használtatik, miután a görög egyházban a világiak is két szin alatt áldoznak. A K. használatát aranyszáju szt. János konstantinápolyi patriárka hozta be az egyházba. A K.-t aranyból, vagy legalább is megaranyozott fémből kell készíteni.
máskép Kánaán, sőt Kánahán is, ő-héber eredetü földrajzi elnevezés, mely ugy látszik síkságot, alföldet jelent és egymásután fejezte kis Sziriát, Feniciát, a filiszteusok földjét és a Jordán völgyét. Alkalmasint az utóbbinak az izraeliták által való elfoglalása következtében történt, hogy a győztesek ezt a nevet, melyet az elfoglalt jordánvölgyi népek ajkán találtak, az egész később elfoglalt területre, tehát Palesztinára (l. o.) kiterjesztették, kiváltképen pedig a Jordán nyugati mellékére. Az igy elfoglalt termékeny területen számos nép lakott, melyeket kánániták gyüjtőneve alá sszokás összefoglalni, habár a bibliai hagyomány megkülönbözteti a szoros értelemben vett kánánitáktól a hittitákat, amoritákat, hivitákat és jebuzitákat v. jebuzeusokat; majd hozzáteszi még a perizzitákat és girgasitákat, sőt egy helyen (Gen. XV. 19-21) egy ősszülött Refaim nevü törzset és 3 arab tribust (keniták, kenizziták és kadmoniták). Kétségtelen, hogy szemita nyelvü népek voltak K. őslakói.
l. Kánán.
l. Kannanur.
(gör. konopeion, lat. conopeum), több személyre való könnyebb, párnázott ülőbutor, melynek kartámlái v. teljesen fából valók, v. csak vékonyabban párnázottak. A K. mai alakját Franciaországban a XVI. sz. vége felé nyerte.
tengermelléki vidék Elő-Indiában a Dekán Ny-i oldalán, a Ghats és a tenger között, mintegy 335 km.-nyi hosszuságban nyulik el, 21,074 km2 területtel és mintegy másfél millió lak. A partok meglehetősen egyenes vonalat alkotnak; Mangalore, Honavar, Kumpta a nagyobb kikötők. A föld a partokon lapos és homokos; beljebb magasabb és köves. Csak kisebb folyók (Csandragiri, Seravali, Tudri, Gangavali) öntözik. Főterméke a rizs, bors, beteldió, cukornád. Emelkedettebb helyein pompás tékfa-erdők vannak. K. csaknem egyenlő részre Bombay és Madras presidencyk közt van megosztva; amahhoz ÉK, emehhez DK tartozik. DK fővárosa Mangalor, ÉK-é Karvar. 1763. Haidar Alinak; 1799. pedig az angolok birtokába jutott.
illetőleg kanari nyelv (ang. Canarese language), a kelet-indiai dravida nyelvek (l. o.) egyike; Kanarában és Maisszurban, Dekán közepének nyugati részén 8 millió ember beszéli, s rokon a szomszéd tamul nyelvvel (továbbá a badaga és toda nyelvekkel), de más irása van (mely a régi szanszkrit ábécé átalakítása). Érdekes a sok föliratban megőrzött ó-kanarai nyelv. Legjobb nyelvtana Hodsontól (2. kiadás Bangalor 1864), szótára Reevetől (Madras 1834-41, 2 köt.). V. ö. Weigle tanulmányát, Zeitschr. der Deutschen Morgenländ. Gesellschaft (1848).
(Fringilla canaria L., Serinus canarius Cab.), az éneklő verébalkatuak, a kúpcsőrü pintyfélék családjába tartozó madárfaj. Csőre rövid, tövén szélesebb, mint magas. Középhosszuságu hegyes szárnyában a 2. és a 3. evezőtoll a leghosszabb. Farka kikerekített. Csüdje rövidebb, mint a középső ujj. Laposan görbült karmai kicsinyek. Vad állapotban háta sárgászöld, szürkés tollakkal keverve, hasa citromsárga fehéres, szárnyai és farka feketések. A himnek háta feketés. Fogságban nevelve egészen sárga is lehet. Hossza 12-13, szárnyhossza 7,2, farkhossza 6 cm. Hazája Kanári-, Madeira-szigetek, különösen Teneriffa, Palma és Ferro, hegyes-völgyes erdők által védett helyeken él a tenger szine felett 1000-2000 m.-ig. Veteménymagvakkal, növények gyenge zöld részeivel, gyümölccsel (füge) táplálkozik. Márciusban költ. Fészkét fiatal, korán leveledző fára rakja. 5-6 tengerzöld, gyengén barnán pettyezett tojást rak, melyek a szelidítettének tökéletesen megfelelnek és 13 nap alatt költi ki. Évenkint 3-4-szer költ. Röpülése a zöldikééhez hasonlít. Fogságban hamar betalálja magát és igen könnyen tenyészthető. Linné, Brisson nem önálló madárfajnak tekintették, hanem különböző pintyfajok keverékének tartották. Bolle mutatta ki először, hogy tulajdonképen vad állapotban él a Kanári szigeteken. Régi irók, mint Gressner, Aldrovandi stb. jól ismerték ez állatot, de nem ismeretes, hogy zöld tollaik mikor sárgultak meg. Midőn a spanyolok 1311. és 1473. a Kanári-szigeteket elfoglalták, csakhamar nagykereskedést űztek vele és eleinte monopoliumnak tekintették. Az időben annyira lábra kapott a kanári-kultusz, hogy a nők kanárival festették le magukat. A monopolium csak a XVI. sz.-ban szünt meg, midőn egy kanáriszállítmánnyal megrakott hajó Elba szigete körül hajótörést szenvedett, és a kiszabadult madarak a szigeten elvadulva, az u. n. olasz K.-k ősapáivá lettek. Innét csakhamar elterjedtek Olaszországba és a XVII. sz. közepén már Németországban is nagyban űzték terjesztésüket.
Számtalan faja ismeretes, melyek részint terjesztés, részint más pintyfélékkel (tengelice, gimpli, kenderike, zöldike, más pintyek stb.) való keresztezés útján jöttek létre; a megszelidítettől különbözik a hollandi és a német rassz, amelyek ismét szinre és éneklés módjára nézve térnek el egymástól. Leghiresebb német énekes a harzi K., a hollandi faj közül pedig a párisi, lord-major, brabanti, brüsszeli, trombitás K. stb. Szinre nézve megkülönböztetnek: aranysárga, fehér, izabella szinü, szürkészöld, narancssárga, tarka, szürkén zöld, barnán és feketén foltos, habolt, u. n. zöld, fekete, barna, szürke, izabella szinü fecske kanárit stb. és végül található még köztük albinos és pettyes. Angolországban különös szinváltozatokat tenyésztenek, melyeket lizárd-nak, ha zöld, gyíkszinü mustrázatu, csillámlónak, fehérbarnának stb. neveznek. Hasonlóan nevelnek ott cayenni bors etetése álal rókavörös szinüeket is. A harzi K.-k közt megkülönböztetnek fülemüle, basszus, mély, kereplő, csengő stb. hangon éneklőket. A harzi K., a közönséges német rassztól külsőre nézve nem igen különbözik, csak pompás éneke árulja el mivoltát és eredetét. A hollandi fajta ellenben nagyobb, karcsubb, különösen hajlott háttal és bodorított vagy kunkorodott tollu szárnyakkal és mellel, mely utóbbiakat még jabot-nak v. épaulette-nek is hivják. Tápláléka a fajták szerint változik. Igy a hollandit legjobb etetni u. n. kanárimag, kender- éss répamag keverékével, továbbá gyenge zöld növényi részekkel (saláta, tikszem, szakálynak), és időnkint gyümölccsel, cukorral és már édességekkel, mig ellenben a harzi legjobban tartható u. n. madártojás étellel (főtt tojás és régi búzakenyér finom vagdalék), madárbiscuittal vagy nyári répamaggal. Jó ápolás mellett 20 évig is elél. Költésre egész 4 éves korukig használhatók. Egy éneklőnek legjobb 36 hosszu, 21 magas és 17 cm. széles kalitka. Háromszor akkora kalitkába tartható 1 him és 3 nöstény. Nagyban való tenyésztésnél 200-200-at tartanak egy-egy helyiségben, még pedig ugy, hogy minden himre 4-5 nőstényt számítanak. E célra leginkább egyablakos szobákat használnak, ahol azután a fakosár-, virágcserép stb.-ből álló fészkeket a falra egymástól 30 cm. távolságban erősítik. A költés már febr. közepén megkezdhető, amely épp ugy történik, mint a vad állapotban levőknél. A költés ideje alatt legjobb keményre főtt tojásvagdalékkal, lenmaggal kevert s nyári répamaggal stb. etetni.
A K. egyike a legkellemesebben éneklő madaraknak. Különféle énekre és dallamra fiatal korában tanítható legjobban be. Egy-egy kitanult énekesnek az értéke különböző, 5-40-60, sőt 100 frt is lehet egynek az ára. A harzi K.-kat 18-25 Celsius meleg helyiségben tenyésztik, azért azok nagyon kényesek, de azért jól bepakkolva télen 4-5 napi távolságra is elszállíthatók. A K.-t a léghuzamtól, hirtelen hőmérsékletváltozástól, főleg pedig a mindenféle ételtől óvni kell, mert hamar elpusztulhatnak. Azonkivül tisztán tartandók. Betegségeik közül említendők: rekedtség, torok- és tüdőlob, epilepszia, nyavalyatörés, székrekedés, végbélgyulladás, hasmenés, különböző megsebesülés, kiütések, fekélyek stb. A K.-terjesztést nagyban űzik a Harz-hegységben, különösen Andreasbergben, Hannovera-, Türingiában, Fekete-erdőben, Nürnberg-, Berlin-, Lipcsében, Belgium- és Svájcban. Kevésbbé Tirolban. Németországban évenkint átlag 2 millió darabot tenyésztenek, ahonnan É.-Amerikába, K.-Indiába stb. helyre többet mint 1 millió darabot visznek ki.