az indiai kenderben előforduló glikozida, melyet újabban gyógyszerül használnak, különösen pedig a csersavval való vegyületét (Cannabinum tannicum).
l. Gége.
(növ.), l. Surlófű.
(Cannanore), város Madras brit-indiai presidency Malaba disztriktusában az Arab-tenger partján, (1891) 27,418 lak., erősséggel. Bár a hajóknak biztos kikötőt nem nyujt, a környéke termékeivel: kókuszdióval, borssal, épületfával elég élénk kereskedést űz. 1498. Vasco de Gama itt gyarmatot alapított. 1656. a hollandok telepedtek meg benne. 1791. végleg az angolok birtokába került.
l. Gége.
l. Gyertyaszén.
(a francia cannelures-ből), az oszlop- v. pillértörzs fölületén vájt barázdák. L. Barázda.
v. antropofógia a. m. emberevés (kannibálok, antropofágok, androfágok). A K.-a indító motivumok legáltalánosabban a boszu vágya és a babona. A babonás emberevők azt tartják, hogy ha az elesett áldozatot megeszik, akkor annak ereje és bátorsága reájuk száll át. Az ókori népek s főleg a szittyák és Irország lakosainak K.-áról Strabon és Herodotos tudósítanak. A régi Amerika művelt államaiban számos áldozatot követelő K. Mexikóban és az inkák országában megszünt, épp igy az Antilla-szigeteken lakó kariboké is. (A K. elnevezés a spanyol felfedezektől Caribal v. Caribe helyett hamisan Canibalnak értett szóból ered.) Az Amazonas-területen lakó nomád indusok és a botokudok ellenben még ma is kannibálok, épp igy a kolumbiai törzsek (thlinkitok stb.) és a Tűzföld lakói is. El van terjedve azonkivül a K. Ausztráliában és a Déli-tenger vidékén, főleg Melanéziában (Fidsi-, Salamon-szigetek); Polinéziában már kihaló félben van, Mikronéziában pedig már Amerika felfedezése előt eltünt. Dívik még a K. a batakoknál Szumatrán, itt-ott előfordul a Philippini-szigeteken; Közép-Afrikában főkép a nyam-nyamoknál és monbuttuknál találni nyomaira; ellenben ritkán fordul elő a Ny-i partvidéken (Niger-delta, Fan) és délen (bazutó). L. még Emberevés.
Szokoto néger királyság tartománya Afrika ÉNy-i részében; földje sík és igen termékeny, számos várost foglal magában; lakóinak száma hozzávetőleges becslés szerint 300,000 szabad és ugyanannyi rabszolga. K. nevü fővárosa Kukától 500 km-nyire van; mintegy 30,000 lak. Körfalai mintegy 30 kmnyi kerületüek; ipara és kereskedelme élénk, amiért belső Afrika Londonjának is nevezik. Iparkészítményei a kék, u. n. Szudánkelmék, szandálok, bőrcserzés, kis ládácskák, bőrzacskók, lándsák, tőrök, arató eszközök, gyűrük, kar- és lábperecek készítése. Kereskedelme az említett cikkeken kivül kiterjed különböző nyerstermékekre, minők a gabonafélék, indigó, salétrom, guro-dió, továbbá a rabszolgákra is. Az arab kereskedők Tripoliszból, Tuniszból, sőt Egyiptomból is fölkeresik.
(spanyol canoa, angol canoe, franc. canot), ugyanaz, ami a pirogue vagy kajak; a vad emberek egy fának a törzséből vájt, hosszu és keskeny csónakja. L. Hajózás, hol a mellékleten a K. képe is látható.