előkelő görög (bizanci) család, mely különösen a XIV. sz.-ban játszott nagyobb szerepet. Tagjai közül János (VI.) és Mátyás a császári trónra emelkedtek (l. o.). János fia, Mánuel, 1348. Morea-földjén (Misztrában) alapított fejedelemséget. A török uralom idején a család Konstantinápolyba tette át székhelyét és a fanariota-családok sorában előkelő helyet biztosított magának. K. Mihály (szül. 1525 körül) Szokoli Mehemed fővezérnek volt bankára és bizalmas embere, ki II. Szelim szultánt arra birta, hogy az országos adók bérletét K.-ra ruházza. E bérlet útján K. dúsgazdag emberré lett, amellett azonban oly szivtelenül járt el a néppel, hogy az «ördög fiának» (sejtanoglu) nevezték. Midőn a török hajóhad Lepantónál majdnem teljesen megsemmisült, K. nagylelküen 15 gályát ajándékozott a szultánnak. Mindazonáltal roppant kincsei utóbb vesztét okozták; III. Murád hűtlenség ürügye alatt Anchialóban elfogata és felakasztatta (1576). A K.-családnak egyik ága újabb időben Oroszországba költözött. Ebből az ágból származtak Sándor (megh. 1841) és György (szül. 1857), orosz főtisztek, kik Ypsilanti oldalán Görögország felszabadításában is közreműködtek. Sándor emlékiratokat is irt e felkelésről. (Briefe eines Augenzeugen der griech. Revolution von 1821. u. Denkschrift über die Begebenheiten in d. Moldau und Wallachei 1820-21, Halle 1824).
(növ.), l. Dinnye.
l. Cantaro.
rendesen és közönséges értelemben zabolával ellátott szijfék, mellyel a nyerges lovat és a kocsiba fogottat fel szokták szerelni, melynek fogószíja, mint K.-szijnak, gyeplőnek nevezünk, kétfelül a zablavashoz van csatolva s ezzel a lovas v. kocsis tetszés szerint igazítja lovát jobbra vagy balra, előre vagy hátra. Továbbá szalag, szij v. kötél, melybe valamit bele kötnek, p. ételhordó edényeken, irományokon stb.
(El-), város Alsó-Egyiptomban, a Szuez-csatorna mellett mintegy 2000 lak. A karavánok rendesen itt kelnek át a csatornán.
máskép ászokfa (l. o.), olyan gerenda, melyet a pincében a hordók alá tesznek.
(Cantharidin) C10H12O4. A kőrisbogár (Lytta vesicatoria) ható anyaga; más bogarakban (Mylebris Meloe) is előfordul. Előállítása rendesen a kőrisbogarak porából történik, azokat éterrel v. kloroformmal extrahálva, a beszárított maradékból a zsiros anyagokat hideg széndiszulfiddal távolítják el. A még tisztátlan K.-t káliumhidroxiddal kantaridinsavas káliummá alakítják, melyet kénsavval elbontva a tiszta K. kiválik, melyet azután még borszeszből átkristályosítanak. Szintelen kristálykákból áll; hevítéskor megolvad, utóbb elbomlás nélkül felszállad és sajátságánál fogva kőrisbogár kámfornak is nevezik. Vizben nem oldódik, borszeszben kissé, kloroformban jól oldódik. Lúgokkal melegítve kantaridinsav-sók keletkeznek, amelyekből savval nem a kantaridinsav C10H16O6, hanem megint a K. válik ki; a K.-t tehát a kantaridinsav anhidritjének kell tekintenünk. Ugy a K. mint a kantaridinsav-sók mérgesek és hólyaghúzó hatásuak. A XVII. és XVIII. sz.-ban oly gyakorta mérgezésre használt hirhedt Aqua Tofana (l. o.) ható anyaga Ozanari vizsgálatai szerint szintén K. volt.
(arab), a török államokban a közvetett adó egy neme, melyet a lakosok a közforgalomba hozott s a községi mérlegeken megmért tárgyak után fizetnek. E díj a községek jövedelmét képezi s ily címen, p. Sarajevóban fél lóteher után 5 kr., egész lótehernyi áru után 10 kr. szedetik.
(gör.), 1. erdetileg Bachusnak szentelt kétfülü ivóedény (l. az ábrát), 2. gyertyatartó az oltárokon, 3. az ó-keresztély bazilikáknak nyugati homlokzata elé épített oszlopcsarnokos udvar közepén levő és tisztálkodásra használt kút. L. Bazilika.
[ÁBRA] Kantarusz ezüstből és agyagból.
a Mecsek-hegységben Pécs városától É-ra emelkedő hegyen látszó csekély rommaradványok, melyek a XII. vagy XIII. sz.-ból valók. V. ö. Arch. Ért. VI, 1872. 286.