Kanyarodás

valamely csapat felállításának oly megváltoztatása, hogy az új arc az előbbivel szöget képezzen. Az arc azon szárnyát, mely nagyobb átmérőjü körön mozog, kanyarodó, a másikat sark-szárnyaknak nevezik. Felkanyarodás, valamely nyitott oszlopnak kanyarodásokkal való felfejlődése vonalalakzatba.

Kanyarulat

(vasút), l. Ellengörbe.

Kanyurszky

György, kat. teologus és filologus, született Nemes-Militicsen 1853 márc. 10. 1875. Kalocsán pappá szenteltetvén, a szt. Ágostonról nevezett felsőbb intézetbe küldetett, hol is tanulmányainak végleges befejezése után doktorrá avattatott. Rövid ideig működött segédlelkészi minőségben Szónta községben, a honnan 1878. a kalocsai nagyobb papnevelő intézetbe hivatott teologiai rendes tanárrá s tanulmányi felügyelővé. Egyúttal főszékesegyházi hitszónokká is kineveztetett, s ekkor szónoklatait sajtó alá rendezve kiadta. 1882 óta a budapesti kir. tudományegyetem rendkivüli, majd rendes tanára, hol a szir, kald és arab nyelveket tanítja. Egyetemi tanárkodásának első éveiben egy szakszerü arab nyelvtant adott ki, s ezen kivül a Horebi látvány (Budapest 1881) címü polemikus értekezése is megjelent a könyvpiacon. Említésre méltó A legyőzött király diadala c. nagybőjti beszédsorozata.

Kanzelparagraf

(német). Igy nevezik a német btkv 130. §-át, amely 5 évig terjedő fogházzal vagy két évig terjedhető államfogházzal bünteti a lelkészt v. más papot (Religionsdiener), aki hivatásának gyakorlatában v. annak alkalmából nyilvánosan gyülekezeten v. templomban, v. vallási összejövetelekre rendelt más helyen többek előtt államügyeket a közbékét veszélyeztető módon hirdetés v. fejtegetés tárgyává tesz, ugyszintén azt a lelkészt v. más papot, aki hivatásának gyakorlatában v. annak alkalmából iratokat kibocsát v. terjeszt, amelyek államügyeket a közbékét veszélyeztető módon hirdetés v. fejtegetés tárgyává tesznek. A magyar btkv ily rendelkezést nem ismer, ami korántsem jelenti azt, mintha az egyházi szószék v. a lelkészi állás a büntető törvénnyel szemben szabadalommal birna, mert a büntető törvénybe ütköző izgatás nem válik büntelenné az által, hogy azt papi személy szószékről v. hivatása gyakorlatában követi el. De jele annak, hogy hazánkban az egyházi viszonyok terén nem jutott uralomra oly kivételes állapot, mely a kivételes törvény jellegével biró rendelkezést szükségesnek bizonyítaná.

Kaoko

német DNy-i Afrika egy része az É. sz. 18° 30' és 22° 30' között; K-en Ovampotól azon vonal választja el, amely a Kunene kataraktáitól kiindulva Ombombon, Omahaman, Okamanyán és Otjitembén megy keresztül és Brandbergnél végződik. Folyóiban a Munutum, Szegomip, Komip Okabaripban csak esők után van viz. A tenger mellett kopár és homokos, beljebb a hegyek közt sok helyen jó legelők találhatók. 1878. Anderson és 1879. Duparquet atya járta be.

Kaolin

(polcellánföld), l. Agyag és Gránit.

Kaolin-homokkő

oly homokkő, melynek ragasztó anyaga kaolin. Némelyikét (nevezetesen Csehországban Pilsen és a Türingiai-erdőben Algersburg) megiszapolják, a kaolint kiválasztják és felhasználják.

Kaosz

(Chaos), a rendezetlen tömeg, a sötét ős anyag, melyből Ovidius felfogása szerint minden keletkezik. Ebben a rendezetlen tömeg értelmében használjuk a szót napjainkban is. Már Hesiodos mindent K.-ra, a tátongó ürre (cascw a. m. tátok) vezet vissza. Ebből a K.-ból váltak ki szerinte Gaia (a föld), Tartaros (az alvilág) és Eros (a nemző szerelem.) K. szüli Erebost (az alvilági veszteg sötétséget) és Nyxet (a felvilági sötétséget, az éjszakát). Erebos Nyx-szel nemzi Aithert (a szüntelen világosságot) és Herminát (a nappalt). A Hellanikos és Hieronymos által közvetített orfikus teogonia (istengenealogia) szerint K.-nak, valamint Aither és Erebosnak is atyjuk Kronos (az idő). K.-t pedig tojáshoz hasonlítja, melyben minden testet öltő dolognak ultimum principiuma (végső oka) benne foglaltatott. Hyginus a K.-t a sötétségből, Caligo-ból származtatja, melyek ketten azután a napot, az éjszakát, Aithert és Erebost hozzák létre.

Kap

(angol Cape) a. m. fok (l. o.). Kapkolonia, l. Fokföld.

Kapa

a föld megművelésére szolgáló, különféle alaku eszköz, mely a vasból vagy acélból készült tulajdonképi K.-ból s a nyélből áll. Alakja szerint megkülönböztetendő: 1. a vékonyabb vaslemezből készült lapos K., mely hegyes vagy csapott végü lehet és főképen a növények ápolásánál (l. Kapálás) alkalmazzák; 2. a szilárdabban készült vésőalaku egyágu irtó K. és a 3. a kétágu v. hagyma K., mely utóbbiakat különösen köves vagy gyeppel, illetve fákkal és cserjékkel benőtt, továbbá ekével meg nem szántható lejtős földek és szőllők megművelésénél alkalmaznak.


Kezdőlap

˙