l. Káposzta.
l. Káposztafej.
(Pieris brassicae L.), a pikkelyszárnyuak rendjébe, a bunkócsápu nagy lepkék alrendjébe és a nappali Pieridák családjába tartozó lepkefaj. Szárnyainak a szine sárgásfehér, a mellső szárnyak külső szeglete fekete és a himnél középen még két-két fekete folttal, a hátsó szárnyak mellső része is fekete. 55-60 mm. széles. Egész Európában és északi Afrikában közönséges. Sárgásszinü petéit kora tavasszal különböző konyhakerti növények, de leginkább káposztafélék leveleire rakja. A hernyók kékeszöldek fekete pontokkal, hátukon és oldalaikon sárga hosszcsíkokkal. Igen felánkok, a káposztalevelek összerágása által gyakran nagy károkat okoznak. Fákon vagy kerítéseken bábozzák be magukat. Évenként két generáció - tavaszi és nyári - van. Irtásukra a hernyők összeszedése és megsemmisítése ajánlható.
(növ.), l. Repce.
Rákos-Palotához tartozó puszta és nyaralótelep Pestvármegye váci felső járásában, Újpest szomszédságában, számos csinos nyári lakkal, kir. udvari istállókkal; itt van a budapesti úrlovasok vadásztársaságának kopófalkatelepe és lóidomító pályája s rendszerint itt szoktak összegyülni az úrlovasok a parforce-vadászatokra. 1893 óta itt épül az a nagy vizmű, mely Budapestet van hivatva vizzel ellátni s 120,000 m3 napi vizszolgáltatásra van tervezve (l. Budapest, III. köt. 794. lap); a nagy műnek eddig mintegy fele épült ki.
l. Káposztafej.
kapotnyik v. kopotnyik (növ.), az Asarum fűnek szlávból származó neve; l. Mogyoróalja. Vizi K., l. Békatutaj.
1. Frigyes, német történetiró és politikus, szül. Hammban 1824 ápr. 13., megh. Berlinben 1884 okt. 27. Tanulmányait Heidlbergában és Berlinban végezte. Részt vett az 1848-49. szabadságharcban, miért is 1849. Párisba, majd még ugyanez év végén New-Yorkba költözött, ahol 1870-ig mint ügyvéd kereste kenyerét. 1870. Berlinbe tért vissza, hol rövid idő alatt a német birodalmi gyülésbe választották, ahol sokoldalu ismereteivel és mocsoktalan jellemével általános tiszteletet vívott ki magának és mindvégig szabadelvü irányban működött. Munkái: Leben des amerikanischen Generals F. W. v. Steuben (Berlin 1858); Geschichte der Sklaverei in den Vereinigen Staaten von Amerika (Hamburg 1861); Leben des amerikanischen Generals Johann Kalb (Stuttgart 1862); Der Soldatenhandel deutscher Fürsten nach Amerika (Lipcse 1868); Geschichte der deutschen Einwanderung in Amerika (u. o. 1868); Friedrich d. Grosse u. die Vereinigten Staaten v. Amerika (Berlin 1871); Aus u. über Amerika, Thatsachen u. Erlebnisse (u. o. 1876, 2 köt); Justus Erich Bollmann. Ein Lebensbildniss aus zwei Weltteilen (u. o. 1880); Die Deutschen im Staate-New-York während des 18. Jahrhunderts (New-York 1884). A német könyvkereskedők megbizásából megkezdte a Német könyvkereskedelem történetének a megirását, melyből halála után jelent meg az I. köt. (Lipcse 1886). V. ö. Bunsen, F. K. (Berlin 1885).
2. K. Gisbert, osztrák elektrotechnikus, szül Mauerben Bécs mellett 1852 szept. 2. A zürichi politechnikumon tanult, aztán Augsburgban, Bécsben és Polában, majd Londonban különböző gépgyárakban dolgozott. 1882 óta a Crompton és Társa londoni gépgyár igazgatója. Érdme, ogy a dinamo-gépet sokban tökéletesítette. Művei közül megemlítjük: Electric transmission of energy (London 1886, 4. kiad. 1894); Dynamos, alternators and transformers (u. o. 1893). Több kisebb-nagyobb dolgozatot is irt.
(növ.), l. Batátasz.
(persa feliratokon: Katpa-Tucha, azaz: a tuchák országa), kis-ázsiai tartomány az ókorban, tulajdonképen a kis-ázssiai fensík keleti fele egészen a Halisz folyóig, nyugatnak a Taurus hegység és a Pontus Euxinus közt. Az Antitaurus és Saros (Szeihun) két nagy részre osztották K.-t, mely termékeny szép ország volt (termett bort, búzát, drágaköveket, pompás versenylovakat, melyek egyforma becsben állottak a persa királyoknál és a bizanci cirkuszban). K. már a Kr. e. X. sz.-ban az asszir birodalomhoz tartozott. A persák alatt K. két szatrapiát képezett, melyekből a diadochok alatt királyságok alakultak: Nagy-K. (C. ad Taurum) és Kis-K. (C. ad Pontum). A Taurus mellett fekvő déli részt Kataoniának is nevezték, ennek városai Tyana (Xenophonnál Dana) és Kybistra. Az egész K.-nak régi fővárosa Mazaka Augustus tiszteletére Caesarea ad Argaeum nevet nyert. Garsaura nyugati végvár Archelais néven fordul elő. Jeles assziriai templomok voltak Komanában (Artemis Taurica, máskép Anaitis, Enyo és Bellona temploma) és Melitében (róla a tartomány és egy római váracs Melitene). Lakosai két főtörzsre oszlottak: a bevándorolt szirusokra, kiket arcbőrükről fehér szirusoknak (leucosyri) is neveztek, ellentétben a sötétbőrü árja őslakókkal; valamennnyi vitéz volt, csalfa és kétkulacsos, ugy hogy csak Kr. u. 17. tudott Tiberius felettök egészen úrrá lenni.