János, történetiró, szül. Gyulán (Békés) 1858 dec. 15. A gimnáziumot mint a Szt. József-intézet növendéke Nagyváradon, a teologiát a budapesti tudomány-egyetemen végezte. 1882. szentelték a nagyváradi latin szertartásu egyházmegye misés-papjává. Jelenleg Nagyváradon a kat. szemináriumban az egyháztörténelem és egyházjog tanára; a békés- és biharvármegyei régészeti s történelmi egyletek titkára, s a Szt. István-Társulat irodalmi osztályának tagja. Művei: Magyarország és a nyugati egyházszakadás (Nagyvárad 1885); Szent Gellért élete és művei (Ipolyidíjjal jutalmazott pályamű, Budapest 1887); Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla (u. o. 1891). E lexikonba a magyar történelem Anjou-kori cikkeit irja.
l. Háziiparbazár.
alkalmi emlékérmek, melyeken Krisztus születése ábrázoltatik, s mint ilyen karácsonyi ajándékul is szolgált; legértékesebbek azok, melyeket I. Ferdinánd császár 1560. veretett.
(növ.), l. Harasztkél.
l. Misztériumok.
(növ.), a Pyrethrum Parthenium L. teljesvirágu kerti alakja. Kertekben nem ritkán karácsonyig is eltengődik és virágzik.
(növ.), l. Hunyor.
Tágabb értelemben az egész karácsonyi ünnepkör, tehát az advent elejétől vizkeresztig terjedő időszak népszokásai. Csak kisebb részük tekinthető tisztán keresztény eredetü egyházi szokásnak. Sőt még az ilyeneknek látszók többsége is analog pogány gyakorlatok helyébe lépett s igy azokból is visel valamit jellemző vonásai között. A legelterjedettebb K. egyike az adventtől vizkeresztig divó betlehemezés, kántálás v. koledajárás, melyről l. a Misztériumok szót. Szorosabban a karácsonyünnephez tartozók a karácsonyesti, karácsony első-, másod- és harmadnapi, valamint a kis-karácsonyi v. újévi és vizkereszti szokások. Ezek pogány elemei jórészt az ősi napfordulati ünnep emlékei, melynek helyét a keresztény karácsony elfoglalta. Ilyenek a karácsonyi tuskó égetése (a délszláv badnjak, germán Yuleclog stb.); a szintén pogány eredetü, még pedig északi germán karácsonyfa, mely csak a legújabb időben jutott el nem germán és délvidéki népekhez is, s nálunk is német behatásra honosult meg. Ugyancsak pogány vallási vonatkozásuak a karácsonyi és karácsonytáji babonák is, melyek közt nagy helyet foglalnak el a jóslások s egyáltalán a jövő titkainak megtudására, vagy a sors irányítására célzó varázslás (Luca széke, fák rázogatása, állatok beszédének kihallgatása, ólomöntés, egyéb sorsvetés s ebből és a régi római Saturnaliákon is megvolt játékokból fejlődött kártyázás stb.) A többi idetartozót illetőleg l. Újévi szokások.
(Christmas Island), az É.-amerikai Egyesült-Államok birtokában levő lakatlan korall-sziget a Nagy-oceánban, 83 km. területtel; Ny-i oldalán egy jó kikötővel. 1770 dec. 30. Cook a 3-ik világ körüli útában fedezte fel és a sziget közepét elfoglaló laguna bejáratánál fekvő kis szigeten az É. sz. 1° 59' és a K. h. 202° 30' alatt egy napfogyatkozást figyelt meg.
1. K., nagyközség Somogy vármegye tabi j.-ban, (1891) 3615 magyar lakossal, takarékpénztárral, adóhivatallal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. K., kisközség Zemplén vmegye bodrogközi j.-ban, (1891) 2169 magyar lakossal.