A viznek az a partja, mely hajóknak lovakkal v. emberekkel való vontatására alkalmasabb. Midőn a lovas hajó azon oldal felé tart, melyen a vontatók vannak, a hajó «karalyra jár».
fából vagy gazból, esetleg trágyából készített kerítés, melyet legelésző állatok védelmére használnak. A K. egyik oldala gyakran féltetővel van ellátva, hogy az állatok az alatt eső ellen is védelmet találjanak. A K.-hoz hasonló a rácskerítés, a vesszőből font cserény és a nádból készült szárnyék (nád-karám), a rácskerítések és cserények a kosarazásnál (l. o.) alkalmaztatnak. K. alatt néhol a pásztorok kúpalaku kunyhóját is értik.
Mátyás, horvát iró, szül. Spalatóban a mult század kezdetén, megh. Zárában 1771 máj. 7. Papi pályára lépett és 1732. Oroszországba küldetett mint missionarius apostolicus, hol több évig működött. Visszatérte után a római Collegio urbanóba vétetett fel, hol a pápa megbizása folytán a glagolita horvát misszálét javítva kidolgozta és 1741. kiadta. Ezen érdemeért a pápa absarai püspöknek nevezte ki, mely méltóságot 1743-1745-ig viselte. Ez utóbbi évben zárai érsek lett és az maradt haláláig. Mint zárai érsek a dalmátországi szerbek történetét megirta és e szerbeket a római egyház kebelébe visszavezetni törekedett, de sikertelenül. Glagolita misekönyvét még ma is használják Dalmáciában és a horvát tengermelléken.
egy török tartomány neve Kis-Ázsiában (l. Karamania). - Nálunk a K. szó (régi magyar alakja: kármány) szőnyeg révén ismeretes, melyet az említett vidéken készítenek. Leginkább függönynek használják.
(Karaman-ili), 1. D-i Anatolia egyik vidéke, amely a XIV. sz.-ban, az ikoniumi szultánság fölbomlásakor, külön nagy fejedelemséget alkotott, magában foglalván az ókori Frigiát, Likaoniát, Izauritát és Cilicia Ny-i részeit. Szűkebb értelemben K.-nak nevezik Kis-Ázsiának a Taurusz-hegység és a Ciprusi-tenger közt fekvő részeit (V. ö. Beaufort, Karamania, London 1817). - 2. K. (Laranda), város Konieh kis-ázsiai török vilajetben, Koniehtől 57 km.-nyire a Göndere-szu mellett, 1261 m. magasban, mintegy 7000 lak., akik közt a kereskedők örmények és görögök. Az apró házakból álló város legjelentékenyebb épülete a Karaman-Oglu mecsetje és síremléke. Perdikkas Kr. e. 322. elfoglalta. 1190 máj. 30. Barbarossa Frigyes tartotta itt bevonulását. 1466. II. Mohamed vívott ki falai alatt győzelmet.
(spanyol., a. m. összeütközés). A billard-játék egyik legszebb s legnehezebb faja, mely a művelt világ minden részében, de különösen Franciaországban van elterjedve. A billard-asztalon, melyen K.-t játszanak, nincsenek lyukak. A három különböző szinü golyó felállíttatván, a kezdő játékos dákóval a sajátjának jelölt golyót ugy igyekszik meglökni, hogy az az asztalon való ide-oda futásban ugy az ellenfél golyójával mint a harmadik golyóval is érintkezzék. Az összetalálkozás sikerülvén, a játékos csinált egy K.-t és tovább folytatja a játékot mindaddig, mig a jelzett érintkezés el nem marad. Ekkor az ellenfél következik, aki szintén addig játszik, mig el nem hibáz egy lökést. Igy folyik a játék váltakozva, mig csak egyik vagy másik játékos az előre meghatározott számu K.-t meg nem csinálja. A tét kölcsönös megegyezés tárgyát képezi.
Ha a cukor 210-220°-ra hevíttetik, ez átváltozik égetett cukorrá vagy K.-lé. Használják italok festésére.
l. Musztafa.
Mihajlovics Miklós, orosz történetiró, szül. a szimbirszki kormányzóságban 1766 dec. 1. (ó-naptár), megh. Carszkoje Szelóban 1826 jun.3. Katonai pályára lépet, de azt mihamar ott hagyta s a tudományokra adta magát. Irói működését a Djatszkoje Cstjenije (Gyermekolvasmány) c. folyóiratban kezdte meg, aztán irt egy Hrizomander c. misztikus tartalmu munkát s lefordította németből a Baguattata c. szanszkrit költeményt. Azután külföldi utazásokat tett s 1791. tért vissza Moszkvába, hol a Moszkovszkij Zsurnal c. hirlapot, majd az Aglaja c. folyóiratot alapította. Ebben az időben adta ki apróbb műveit Moji bezdjeljki (Az én apróságaim) címmel (1794-98); ő indította meg az első orosz almanachot is Aonidy (Aeonidás) címmel (1796-99), 1798. pedig a Panteon inosztrannoj szlovesznosztji (A külföldi irodalom panteonja) c. gyüjteményt adta ki. 1803. birodalmi hisztoriografussá nevezték ki s ettől kezdve leginkább fő munkájának, az orosz birodalom történetének megirásával foglalkozott (Isztoríja goszudarsztva Rosszíjszkavo, Szt. Pétervár 1816-29, 11 kötet), melyet Bludov végzett be. E művét több idegen nyelvre is lefordították. Összes művei 1862. jelentek meg Szt. Pétervárt. Szimbirszkben 1845. szobrot emeltek emlékének.
1. K., nagyközség Baranya vmegye baranyavári j.-ban, (1891) 1679 magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. K., a Mátrától É-ra elterülő dombvidék egy magasabb hegytömege, mely Nógrád vmegye keleti részében, Salgó-Tarjántól É-ra emelkedik. A zöld-kőtrachitból álló hegy Somos-Újfalu felett 727 m.-nyire emelkedik s itt a csúcs közelében (697 m. magasságban) várromok is vannak. Környékén (Karancsalja, Baglyasalja) barnaszénbányászat folyik. V. ö. Pápai Károly, A K. és a környékbeli palócok (Földrajzi Közlemények 1891).