(növ.), l. Carapa.
nép Karsz orosz transzkaukázusi területen, számuk 25,000. K.-nak nagy, fekete báránybőrsüvegök után nevezik őket. Tatárokból (akik a Tiflisz kormányzóságbeli Borcsálóból menekültek hozzájuk) és benszülött törökökből állnak. Az iszlám hivei s részben szunniták, részben siiták.
-testvérek. Oláh vitézek voltak, Szaniszló fiai, kik Oláhországot és Sándor havaselyföldi vajdát odahagyták, mert ez Nagy Lajost urának elismerni vonakodott. A magyar királyhoz menekültek s azt hűségesen szolgálták hadjárataiban, Záránál meg is sebesültek. Jutalmul a temesvmegyei Rékas birtokát kapták. V. ö. Fejér, Cod. Dip., IX. 3.33; Pór, Lajos király, 97, 403.
a. m. hibásan ugy evezni, hogy az evező, amint a vizből visszarántják, a vizet szanaszét csapkodja, azonkivül a. m. a kimosott és megszárított fehérruhát vasalás előtt vízzel megfecskendezni.
(vagy Krassó), a Duna baloldali mellékfolyója, ered a Délmagyar Érchegységben Steierlaktól K.-re (Krassó-Szörény vmegyében); eleintén keskeny völgyszorosban É-nek folyik, Krassovánál Ny-ra fordul s Kakovánál a lapályra (s egyúttal Temes vmegyébe) lépve, a Kudrici tető alatt DNy-ra veszi útját, majd a Deliblati homokpusztánál DK-re kanyarodva, Új-Palánkánál a Dunába ömlik. Hossza 110 km., forrásának torkolatától való távolsága 56 km.; egész esése 1200 m., kilométerenkint 10,9 m. Jelentékenyebb mellékvize nincs.
1. K., a Duna jobboldali kis melékfolyója; ered Baranya vmegye É-i részében, a Zengő-hegycsoport D-i lejtőin fakadó patakokból; egyenesen D-nek veszi útját, Illocskánál K-re fordul s a Bodolyai hegycsoport É-i tövében a Duna felé siet, melyet Herceg-Mároknál ér el. Hossza mintegy 80 km. Folyásának alsó része azelőtt igen mocsaras volt, lecsapolására készült 1783. az Albrecht-K. csatorna (l. o.). - 2. K., a Duna jobboldali mellékfolyója, ered Horvát-Szlavonországban, Verőce vmegyében, a Papuk-hegység É-i lejtőin s a Podravina lapályára kilépve, a Dunával párhuzamosan K-re folyik, mig Petrievcin alul beléömlik. Hossza 105 km., de a jobbfelől beléömlő s nála jóval nagyobb Vacsinka v. Klokocsevac folyásával hossza 140 km.
1. K., nagyközség Szabolcs vmegye kisvárdai j.-ban, (1891) 2023 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. K., Okorághoz tartozó puszta Baranya vmegye szentlőrinci j.-ban, két szeszgyárral. - 3. K., kisközség Baranya vmegye hegyháti j.-ban, (1891) 599 magyar lakossal; a pécsi püspökségnek itt kőszénbányája van, melyben azonban a bányászat jelenleg szünetel.
(állat, Carassius L.), a nyilthólyagu halak alrendjében a pontyfélék családjába tartozó halnem; bajusz nélkül, lapickás torokfogakkal, melyeknek száma mindkét oldalon 4-4 egy sorban; hátoldali és alsó sörényúszói fürészes bognártüskével. Hazánk vizeiben közönséges halnem és 3 faja ismeretes: széles-K. (C. vulgaris Nils.), kövi-K. (C. Gibelis Nils.) és fattyu-K. (C. moles Ag.). Részletes leirásukat l. Herman, A magyar halászat könyve, 689-691 l.
E gyüjtemény, mely Kárász Géza csongrádvármegyei földbirtokos tulajdona volt, egyike volt a nevezetesebb hazai magángyüjteményeknek. Nem annyira a tárgyak nagy száma, mint a gyüjtő rendkivül finom ízlése által tünt ki s még az által, hogy aránylagos kicsinysége mellett is igen sokféle korszakot és technikát ölel fel és képvisel mindig jellemző, sokszor kiváló darabokkal. Mindössze 86 darabból állott a gyüjtemény. Ebből hét az őskorra esik, egy az egyiptomi, nyolc a népvándorláskori, kettő a román, kettő a csúcsíves, negyvenkilenc a renaissance, három a rokoko és tizenöt darab a khinai ízlést képviseli. Őskori csoportjának dísze egy spirális fibula, mely különösen jellemzi a magyar csoport leleteit és egy dudoros arany korong, mely rézkorunkra jellemző formája, hires darabja még egy sodronyos arany diadema is, melyhez hasonló a magyar nemzeti muzeumban is csak kettő van. A gyüjtemény sajnos, 1890. árverésre került és pedig Londonban s annak a tulhajtott árak következtében csak kis része került hazai gyüjteményekbe. Ez alkalommal Diner József adott ki róla egy igen használható lajstromot, melynek 25 fototipikus tábláján csaknem az összes tárgyak jó illusztrálása is megvan. Az ő érdeme, hogy ilyen formán legalább irodalmi emléke maradt fenn e gyüjteménynek. V. ö. Sammlung Géza v. Kárász', Catalog der Kunstgegenstände und Antiquitäten von Josef Diner. Mit fünfundzwanzig Tafeln in Phototypie (Budapest 1890).
(Alsó-), kisközség Ugocsa vármegye tiszáninneni j.-ában, (1891) 1797 rutén lakossal.