kisközség Bihar vmegye tenkei járásában, (1891) 1046 oláh lakossal.
l. Kaparás.
kisközség Szilágy vármegye szilágy-somlyói j.-ban, (1891) 1502 magyar lakossal.
(a. m. fekete viz), 1. török neve az Eufrat (l. o.) egyik ágának, a Sztrumának (l. o.), a Kaspi-tenger egyik öblének (l. Kaidak). - 2. K. a. m. Meszta (l. o.).
város Taurisz orosz kormányzóságban, Szümferopoltól 45 km.-nyire, a Karaszu mellett, (1891) 14,719 lak., akik közt sok a tatár és örmény; bőrkészítéssel, gyümölcs- és szőllőtermeléssel; élénk gyapju-, nemez-, faggyu-, dohány-, bor- és gyümölcskereskedéssel; egészen keleti külsővel.
hálóból kötött varsa két bejáróval, dobszerüen fölpeckelhető.
ama súlyegység, mellyel a drágakövek súlyát mérik. A név onnan ered, mert Afrikában a négerek az aranyat a Kuara-fa (l. Korállfa) magjaival mérik. Általánosan 1,205 gramm, de az egyes kereskedelmi helyek és országok szerint kis eltérések vannak az értékében. Ausztria-Magyarországban 1,2061 g., Hollandiában és Oroszországban 1,2051, Angliában 0,2053, Portugáliában, Braziliában 0,2058, Németországban 0,2055, Franciaországban 0,2059, Jáván, Borneóban 0,1969, Firenzében 0,1965, Törökországban 0,2005, Persiában 0,2095 stb.
K-i Turkesztánnak 1868 óta Bokhara khánsághoz tartozó tartománya a Pamir ÉK-i végében az Alai-tagh. Transz-Alai, Darvaz és Hisszar között, 21,535 km2 területtel és mintegy 100,000 tadsik, özbég és kirgiz lakossal. A hegyekkel takart országot a Kiszil-szu, alsó részeiben Szurkh-nak nevezett folyó öntözi, amely a határaiban emelkedő magas hegyekből kapja a Kok-szu, Obi-Kabia, Muk-szu, Kalia-Kone stb. nevü mellékvizeit. A hegyoldalakon igen jó legelők, a völgyekben kevés gabonát, dohányt, kendert, dinnyéket, sőt pamutot is termesztenek. A bokhariai khán fennhatósága alatt álló fejedelem a Szurkh-ab jobbpartján a körülbelül 340 házból álló Garm (vagy Harm) nevü faluban lakik.
az É-i Jeges-tenger egy része Novaja-Zemlya, Vaigács szigetek (Ny-on), Oroszország (D-en) és Jalmal-félsziget (K-en) közt. ÉK-en mintegy 440 km.-nyi hosszuságban nyitva áll. Legnagyobb hossza 775, szélessége 440 km. A kontinens és Vaigács-sziget közt a Jugovszkíjsar (l. o.), Vaigács és Novaja-Zemlya közt a Karai-szoros és Novaja-Zemlya két szigete közt a Matocskin-sar vezetnek ki belőle. A Karai-szoros 671/2 km. széles és mély, de a benne levő kis szigetek és a gyakori ködök miatt a hajók mégis nem minden veszély nélkül mehetnek át rajta. D-i részét a kontinens és Jalmal közt Karai-öbölnek is hivják. A K. ÉK-i részében nem oly mély mint DNy-on. Amott a bejáratát sokszor jégtömegek zárják el, de azért nem oly járhatatlan, mint régebben gondolták; Nordenskiöld ezt bebizonyította.
1. Sándor (Iszkender pasa), török államférfiu, szül. Konstantinápolyban 1833 jul. 20. előkelő görög családból s Párisban fejezte be tanulmányait. Diplomáciai pályára lépvén, több európai fővárosban mint követségi titkár nyert alkalmazást, majd Ali pasa a külügyminisztériumban hivta meg. Miután egy ideig a porta római követe volt, 1876. helyettes államtitkárrá nevezték ki, mely állásában a folytonos miniszter-válságok közepette magát nélkülözhetetlenné tette. 1878. a porta meghatalmazottja volt a berlini kongresszuson, ahonnan Bécsbe ment, hol az osztrák kormánnyal a Bosznia megszállására vonatkozó alkudozásokat tisztába hozta. Nov. havában Kréta kormányzójává, majd a Khereddin kabinetjében külügyminiszterré nevezték ki. 1879. visszavonult. 1885. Szamosz kormányzója lett. 1894. állásáról a szamosziak panaszai következtében letétetett, de 1895 márc. Kréta sziget kormányzójává nevezték ki. - 2. K. István, szül. Konstantinápolyban 1836., mint török követségi ügyvivő működik.