nagyközség Bács-Bodrog vármegye hódsági j.-ban, (1891) 3423 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Nyikolajevics Miklós, orosz iró és rajzoló, szül. 1842. Tanulmányai végeztével mint tiszt lépett be a hadseregbe, 1863-64. részt vett a lengyel fölkelők ellen vívott csatákban, 1865-1871. pedig a turkesztáni hadjáratokban, azután kilépett a hadseregből és egészen az illusztráló rajzolásra adta magát. Ezen kivül mint belletrista is kitünt. Különösen kedvelt regénye: V porohovom dymu (Puskapos-füstben, regény 3 kötetben, Szt. Pétervár 1879). Egyéb művei: Iz russzkoj zsiznji (Az orosz életből, rajz-album); Sz szjevera na jug. Putjevyja voszpominanjija sztaravo zsuravlja (Északtól Délig. Egy öreg gém visszaemlékezései; illusztrált díszmű, Szt. Pétervár 1890) stb.
húgyany, húgyanyag, Co(NH2)2. A húgyban előforduló vegyület; különösen a húsevő emlősállatok húgyában. Rouelle fedezte fel 1773. (Extractum saponatium urinae). Tisztán Fourcroy és Vauquelin állították elő 1799. Közelebbről Liebig és Wöhler vizsgálták meg. Különös fontosságu képződési módja e vegyületnek az, amelyet Wöhler 1828. állapított meg, t. i. hogy a szénsavas ammonium oldatának beszárításakor molekuláris áthelyeződés folytán K.-dá alakul. Ez volt az első szénvegyület, melyet mesterségesen előállítottak. K. képződik továbbá ammoniából karbonidklorid hatására a húgysav, guanin és xantin oxidációjakor stb. Előállítása a húgyból is történhetik. A húgyot erősen besűrítik és a kiváló klórnatriumról leszűrt folyadékhoz erős salétromsavat elegyítenek, amidőn a vizben kevéssé oldható salétromsavas K. kristályos csapadék alakjában leválik. E sót forró vizből való átkristályosítás és csontszénnel való szintelenítéssel tisztítják. A salétromsavas K.-ot báriumkarbonáttal beszárítva, báriumnitrát és K. keletkezik. A maradékot forró borszesszel kivonják; ilyenkor a K. feloldódik és az oldat besűrítése után a kihüléskor kikristályosodik. Ipari előállítása fenilkarbonátból történik, mely vegyületet megolvasztják és ammoniagázt vezetnek belé, a midőn K. és fenol képződik. Tisztán előállítva szintelen, hasábos kristályokból áll, szaga nincsen, íze a salétromhoz hasonló. Fs.-a 1,35. Vizben igen könnyen, borszeszben elég könnyen oldódik. Hevítve 120°-on megolvad, erősebb hevítéskor elbomlik; a maradék biuretet tartalmaz, miért is e maradékot vizben oldva s igen kevés rézszulfát-oldattal lúgossá téve, 1 csepp rézszulfát-oldattól megvörösödik (biuret-reakció). Vizes oldatát forralva, lassacskán ammoniumkarbonáttá alakul. Vizes oldata közönséges hőmérséken erjesztők hatására szintén ammoniumkarbonáttá alakul (a húgy rothadásakor). A K. savakkal sószerü vegyületeket képez, melyek közül a salétromsavas és sóskasavas K. vizben nehezen oldódnak. Lúgokkal szintén egyesül. Sókkal többnyire szépen kristályosodó kettős vegyületeket képez. A K.-ban a hidrogén atomok szénhidrogén-gyökökkel és savgyökökkel (ureidek) helyettesíthetők. A húgysav is az ureidek közé tartozik. A K.-dal összefüggő vegyületek továbbá: a karbaminsav, az allofánsav, a biuret, a guanidin stb.
NH2.COOH szabad állapotban nem ismeretes; ismerjük azonban a sóit, a karbamátokat, továbbá összetett étereit, az u. n. uretánokat. Sói közül könnyen előállítható az ammonium-karbamát (l. o.). Az uretánok között a karbaminsavas metil s karbaminsavas etil, mely utóbbi vegyületet egyszerüen uretánnak is neveznek és álomhozó sajátságánál fogva gyógyszerül használnak; szintelen hasábalaku kristályokból áll, íze salétromhoz hasonló. Op. 50°, fp. 175° körül.
l. Kár.
a fémek vegyületei szénnel. Kevéssé tanulmányozott vegyületek, legújabban a kalciumkarbid CaC2 gyakorlati fontosságuvá vált. E vegyület ugyanis mészből és szénből igen erős elektromos áram hatására képződik (Moissan). A kalciumkarbidet vizzel leöntve bőségesen acetilént fejleszt, mely gáz a közönséges világítógáznál sokkal erősebb fényü lánggal ég. Alkalmas módon az acetilén alkohollá is átalakítható. Mivel az acetilén ilyetén való előállítása aránylag nagyon olcsó, lehet hogy a világító gáz és borszeszgyártás módja már a közel jövőben egészen átalakul.
l. Cián.
l. Kárchász.
(Chaborovice), város Aussig (ettől 8 km.-nyire) csehországi kerületi kapitányságban, az Erc-hegység lábánál, vasút mellett, (1890) 4656 német lak., barnaszénbányákkal, kémiai gyárral és két gőzmalommal.
benzolfenol, fenol (acidum carbolicum). A fenolok (l. o.) legegyszerübbje; képlete C6H5OH, tehát a fenilgyök és hidroxilgyök vegyülete. Runge fedezte fel 1834. a kőszénkátrányban, tiszta állapotban Laurent állította elő 1840. Gyárilag a 60-as évek óta készül. Képződési módjait l. a fenoloknál. Gyárilag a kőszénkátrányból készül és pedig annak 160 és 2000 között átdesztilláló részletéből. Előbb többszöri újból való frakcionált átpárlással K.-tartalmát növelik. Az igy előállított fekete, kátrányszerü folyadékot, amelyet a kereskedésben nyers K. néven árulnak, tömény nátronlúggal rázogatják, amidőn a fenol nátrumfenolát képződése folytán kioldódik. Az igy kapott oldatból, miután azt előbb vizzel felhigították, továbbá kevés mésztejjel elegyítve néhány napig a levegőn állani hagyták, hogy a gyántaszerü anyagok leváljanak: sósavval v. kénsavval a K.-at leválasztják. A leválott tisztátalan K.-at sósvizzel mossák, azután újból lepárolják. Hideg helyre állítva, kristályos K. válik ki, melyről a még folyós részeket eltávolítva, kipréselik, azután újból átdesztillálva még inkább megtisztítják. Az igy előállított készítmény az árubeli tiszta K. (acidum carbolicum purum). Még ennél is tisztább a petroleuméterből kristályosított K. (fenolum absolutum). Újabban különben mesterségesen előállított K. (acidum carbolicum syntheticum) is kereskedelmi cikk.
A tiszta K. szintelen v. alig sárgás, illetőleg vöröses szinü kristályos test; fs. 1,066. A teljesen vizmentes készítmény 42°-on olvad és 183°-on forr. Szaga sajátságos. A kristályos K. 100 sr.-hez 10 sr. vizet elegyítve, átlátszó, szintelen folyadékot kapunk, mely a lehütéskor kristályosan megmered. E készítmény a magyar gyógyszerkönyvben (acidum carbolicum liquidum) hivatalos. Ha folyós K.-hoz még vizet elegyítünk, az azzal nem elegyedik, ha azonban a K. 1. sr.-ére 16-20 sr. vizet veszünk, tiszta oldatot kapunk. A K. hígabb oldata (1-2%) karbolviz elnevezés alatt mint dezinficiáló szer használatos; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos aqua carbolata 1%-os. Ami a K. kémiai sajátságát illeti, különösen kiemelkedő, hogy e vegyület nem sav, vizes oldata semleges kémhatásu, ugyszintén nincs meg benne az organikus savakat jellemző COOH karboxilcsoport. Ez elnevezés azonban annyira átment a közhasználatba, hogy azt elfogadott nevének kell tekintenünk. A K. elnevezés onnan ered, hogy e vegyületben lúgok hatására a hidrogén helyettesítődik a fenolátok keletkeznek, mely vegyületek némely sajátságaikban a sókra emlékeztetnek. Ilyen fenolát volna az árubeli karbolmész, mely készítmény azonban rendesen nagyon silány gipsz, kréta, mész és kevés K. elegyítése útján készül; vörös szine nem lényeges: meg van festve. K.-tartalma alig 5%. A K. reakciói közül fölemlítjük, hogy igen híg oldatban is (1:1000) ferriklorid-oldattól kék ibolyaszint ölt. Még igen híg oldatában bromviztől fehér pelyhes csapadék keletkezik (tribromfenol, C6H2Br3. OH). A Millon-féle kémlőszertől még a leghigabb oldatokban is a megmelegítéskor szép vörös szineződés következik be. A K. mennyiségi meghatározását illetőleg megjegyezzük, hogy a nyers K.-ban annak mennyisége közelítőleg ugy is megállapítható, ha azt lúggal rázogatjuk és a fel nem oldódott kátrány mennyiségét megállapítjuk. Pontosabban súly szerint tribromfenol alakjában v. térfogatos úton jodometriásan meghatározhatjuk. A fenol származékai közül a trinitrofenol vagy pikrinsav gyakorlati fontosságu. A K. erős méreg (szivméreg), külsőleg tömény állapotban a bőrt megmarja. Erős antiszeptikus és dezinficiáló hatásu, azért alkalmazása nagyon általános és kiterjedt.