l. Carbonari.
a szénsav sói. A szénsav H2CO3 kétféle sót képez, aszerint, amint benne mindkét hidrogén avagy csak az egyik van fémes gyökkel helyettesítve, az előbbieket szabályos karbonátoknak, az utóbbiakat savanyu v. hidrokarbonátoknak nevezzük, p.
K2CO3 KHCO3
szabályos káliumkarbonát, káliumhidrokarbonát.
A szénsavat a tejsavsorozat első tagjának is tekinthetjük. Ily felfogással a szénsav egyalju sav HO.COOH. Ennek megfelelően a hidrokarbonátok volnának a szénsav szabályos sói. (V. ö. Erdélyi, A karbonátok konstituciójáról). Az alkali fémek karbonátjai vizben könnyen oldható vegyületek, oldatuk erősen lúgos kémhatásu. A hidrokarbonátok vizben kissé nehezebben oldható kristályos testek, kémhatásuk semleges, illetőleg alig lúgos. Az alkali földfémek karbonátjai vizben oldhatatlan fehér kristályos testek; hasonlóképen oldhatatlanok a nehéz fémek karbonátjai is. Az alkali földfémek hidrokarbonátjai csak oldatban ismeretesek (v. ö. Sajóssy dolgozatát. Magyar Chemiai Folyóirat I. 85). A karbonátokat a leggyengébb savak is elbontják s a megfelelő sók keletkeznek. Az alkali fémek karbonátjai ilyenkor széndioxidot veszítenek és oxidokká alakulnak.
l. Kőszén-szisztéma.
(CO), összetett két vegyértékü negativ gyök.
(szénélegkéneg), COS. E gázalaku vegyületet Than tanár fedezte fel 1867. A természetben némely ásványos vizben (Harkány, Parád) előfordul. Képződik kis mennyiségben közvetlenül szénoxid és kén egyesülése útján. Igy ha ként szénoxidgázban hevítünk, kevés K. is képződik. Célszerü előállítási módja a következő: Rodankáliumot viz és kénsav elegyével leöntünk, amidőn igen enyhe hevítésre bőségesen fejlődik. Más előállítási módjai is ismeretesek, melyek közül megemlítjük a Nuricsán megállapította eljárást, mely szerint e gáz ugy készülhet, hogy kadmiumszulfidet szénoxiklorid áramban enyhén hevítünk. Tisztán előállítva ugy látszik szagtalan, rendesen azonban igen gyenge gyántás-kénes szaga van. Erősen lehűtve szintelen, könnyen mozgó folyadékká sűríthető. Vizben kissé oldható. Levegőre vonatkoztatot sűrüsége 2,1046. Már enyhe vörösizzás hőmérsékén kén kiválása közben részben elbomlik. Meggyujtható s kékes lánggal kéndioxiddá és vizzé ég el. Oxigénnel robbanó gázelegyet ad. Vizes oldatban lassacskán elbomlik s kénhidrogén és széndioxid képződik. Lúgok elnyelik. Az ólom, réz- és kadmiumsók oldatai e gáztól nem változnak, de ha a folyadékhoz kevés lúgot is elegyítünk, a szulfidek képződése bekövetkezik.
l. Szén.
l. Szenesítés.
l. Kőszén-szisztéma.
Acheson Ede, monagehelacity-i (Pennsylvania) lakos új csiszoló szert talált fel, melyről kezdetben azt hitte, hogy szénből és timföldből áll (ezért nevezte K.-nak a. m. karbon és korundum). Acheson amorf szenet akarván készíteni, váltakozó elektromos árammal megömlesztette az agyagot és ehhez föloldás céljából szenet adott. Az oldat lehülése után kiváló kristályokat kezdetben gyémántnak, későbben pedig szén és timföld keverékének vélte, azonban az elemzésekből kitünt, hogy a kristályokat tulajdonképen szilicium és szén ötvénye alkotják. A gyártást ez irányban tökéletesítve, ma már a K.-ot nagy mennyiségben gyártják; még pedig 100 kg. koksz, 100 kg. homok és 25 kg. só keverékéből. Ezeket az anyagokat jól összekeverik és tűzálló téglából készített kohóban elektromossággal megolvasztják, olyképen, hogy a két elektroda közé szénmagot helyeznek és a szóban forgó keverékkel körültöltik. Az elektromos áram behatása következtében erős reakció áll be (SiO2 + 3C = SiC + 2CO); a kovasavat a szén szétbontja, keletkezik szilicium szén-ötvény és szénoxid. A művelet befejezte után a keverék legbelsejében marad a szénmag, ezt grafit burkolja, amelyet betakar a kristályos K; e felett helyezkedik el az amorf szilicium-szén-ötvény és legkivül a kevéssé megváltozott keverék. A kémiai összetétel szerint a tiszta K.-nak 70% sziliciumot és 30% szenet kellene tartalmaznia. A K. még a fluorsavban is alig oldható, nehezen ég, fajsúlya 3,22, keménysége 91/2; szine sárgászöld és kékes zöld közt változik. Egyazon időben 3-4-szer annyi munkát lehet velük végezni, mint a korund-koronggal. Leghatásosabb korongok alakjában. Ausztriában (Prága mellett Benateken) nem rég állították fel a kontinens legelső K.-gyárát.
(COOH). Összetett egy vegyértékü gyök, mely az organikus savakat jellemzi.