l. Károlyváros.
város, l. Karlóca.
János, horvát bán (1521-1524). Az őrségi Gusics nemzetségből származott és Korbávia grófja és óriási birtokok ura volt. 1491. Derencsényi Imrével és nagybátyjával, Frangepán Bernáttal az Unna vizénél megverte a törököket. A mohácsi vész után sok vára a János királynak hódoló részekbe esett. 1528. Udbina, Lika és Korbávia várai pedig török kézre jutottak. Meghalt 1531. a Zágráb melletti Medve várában. Benne a korbáviai Karlovics-család utolsó férfitagja tétetett a sírba. Gyermekei nem maradván, feles birtokait nővérétől, Ilonától született unokaöccsei, Zrinyi Miklós és János örökölték.
járási székhely K.-Ruméliában, a Balkán lábánál a Sztara-Reka mellett, amely a város közelében 8 m. magas vizesést alkot, (1888) 8036 lak., akik közt 1584 török, s akiknek főfoglalkozása a rózsaolaj-desztilláció, a szőllőtermelés és zsinórfonás; 7 mecsettel és 2 újabb templommal. 1877. a törökök itt csaknem az összes férfilakosságot leölték.
1. Bertalan, képiró, szül. Munkácson 1858., honnan szülői csakhamar Budapestre költöztek. Itt elvégezve iskoláit, minthogy semmi kedvet nem mutatott a további tanulásra, szülői a kadét-iskolába adták. K. azonban, ahelyett, hogy az előadásokat hallgatta volna, folyvást rajzolgatott, meglepő ügyességgel vetve papirra tanulótársainak és tanárainak arcképeit. Az Ujépületben mindenki a fiatal művészről beszélt s kisérletei annyira meglepték előljáróit, hogy Pyrker őrnagy, kinek arcképét fénykép után szintén megfestette, a bámulatos hasonlatosság által elragadtatva, azt a tanácsot adta az anyjának: beszélje le fiát a katonáskodás gondolatáról s adja a művészeti pályára. Igy került K. három évi kadétoskodás után a mintarajztanodába. Innen a müncheni festészeti akadémiára ment, hol négy esztendőt töltött, előbb mint Benczur Gyula, később mint Seitz Ottó tanítványa s egy ízben érmet is kapott természet után készült rajzaiért. Munkácsy később Párisba hítta, sőt helyet is adott neki műtermében, hol egy évet töltött s azalatt Munkácsy festési modorát annyira elsajátította, hogy műveit a mestereétől alig lehetett megkülönböztetni. Szalon-genreképei a francia fővárosban csakhamar ismertté és kedveltté tették. Első nagyobb képe: A duzzogás, valódi feltünést keltett és csakhamar olyan népszerüvé vált, hogy másolatokban minden kirakatban látni lehetett, sőt legyezőkre is festették. Képeit még ugyszólván a festéktől nedvesen kezdték megvásárolni a műbarátok s egy finom ízlésü francia kritikus elnevezte őt a «palette virtuozá»-nak. Műveit könnyen eladhatta volna Párisban is, de előnyösebbnek tartotta egy műkereskedővel lépni állandó összeköttetésbe, ki számára Amerikában teremtett piacot. Újabb képei: olaj- és vizfestmények ezentul egyformán Amerikába vándoroltak, hol érettük magas árakat fizettek az amateurök. Merveilleuse címü képét p., melyet először 3000 frankért adott el Kleinbergernek, még aznap 4000-ért vásárolta meg Hodjek amerikai képkereskedő, és ettől egy amerikai műbarát már 16,000 frankon váltotta magához. K. művei közül nevezetesebbek: A borozó (XIII. Lajos korából), az Olvasó, a Magyar Paraszt, a Fürdő nő és a Légyott Luxembourgban. Festett ezeken kivül számos costume-képet (többnyire XIII. Lajos korából), mintegy 30 csöndéletet, több női fejet s két másolata Boticelli után általános feltünést keltett. A fiatal művész képei a rajz rendkivüli pontossága, a szinezés bája és a jellemzés kiváló ereje által válnak a magyar festőművészet legértékesebb termékeivé. K. tizenkét évet töltött Párisban, s 1894. tette át lakását végleg Budapestre, bámulatos finomságu női arcképeivel fölkeltve a közönség bámulatát és a kritika egyhangu elismerését. K. jelenleg egy nagyobbszabásu festő-iskola felállításán fáradozik.
2. K. Géza, kémikus, az előbbinek öccse; szül. Rimaszombatban 1860 nov. 22. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Kecskeméten végezte. Előbb a gyógyszerészi pályán volt; egyetemi tanulmányai befejeztével Than tanár asszisztense 1883-92. Ezután átvette a Gyógyszerészi Közlöny szerkesztését. Több szakdolgozatot irt (A gázok áthatolása abszorbeáló anyagokon, Term.-tud. Közl. 1886; Néhány újabban kristályosított vegyületről, Pótfüzetek 1889 stb.). Több cikke a Gyógyszerészeti Közlönyben jelent meg, melynek megalapítása óta (1885) munkatársa volt. A rubidium ammonium bromidot előállította; ajánlatára Laufenauer tanár e só gyógyhatását tanulmányozta. A kedvező eredmény közlése óta (1890) használják a rubidium sóit gyógyszerül (idegbántalmak). Önálló műve: A gyógyszerek magyar tudományos, népies és tájelnevezései (Budapest 1887), továbbá lefordította Bunsen egyik munkáját: Útmutatás az ásványvizek elemzéséhez (u. o. 1888).
sziget a Botteni-öbölben Finnország partja mellett, Uleaborggal szemben; 164 km2 területtel. Főhelye K. a D-i parton van.
(Karloly vary), az ugyanily nevü kerületi kapitányság székhelye és világhirü fürdő Csehországban, a keskeny, magas, erdős hegyekkel körülfogott Tepl-völgyben, vasút mellett, 374 m. magasban, (1890) 12,033 lak., esztergályozással, cukor- és egyéb süteménykészítéssel és közelében porcellán- és cipőgyártással. K. azonban jelentőségét, épületeit is nagyobbára kiváló ásványvizforrásainak köszönheti. Számos ásványos forrásai közül a hideg (12,5 °C.) és a vasas forrás (8,5 °C.) vizét csak isszák, ellenben a meleg források (40-72,5 °C.) fürdésre használtatnak. A legrégibb az u. n. Sprudel (72,5 °C.), mely 1,298 szénsavas, 2,405 kénsavas nátriumon kivül (pro mille), még némi szénsavas magnéziát és szabad szénsavat is tartalmaz. A K.-i viz használata főleg emésztési zavarokban, a cukorbetegségben és a tulságos kövérség ellen ajánlatos. A meleg füdőkön kivül még iszapfürdők is vannak csúzos bántalmak ellen, mig az 1853. a városon kivül fölfedezett vastartalmu forrás (fő alkatrészei foszforsavas és szénsavas vasoxidul) a szegényvérü betegekre van gyógyító hatással. A K.-i só (Sprudelsalz, Sal caroliniense), melyet a gyógyforrásokból kristályokban, vagy por alakjában állítanak elő, a viz ásványi alkatrészeit tartalmazza és kereskedésbe kerül.
A hagyomány szerint IV. Károly császár 1347. vagy 1358. vadászat közben bukkant először a K.-i meleg forrásokra; azonban történelmileg bebizonyított tény, hogy K. vizeit már korábban is használták. IV. Károly csak növelhette a helynek jelentőségét azzal, hogy ott magának vadászkastélyt épített és a helységnek előjogokat biztosított. 1707. I. József szabad királyi várossá tette. 1711. építették az első gyógytermet az Alte Wiese-n. 1819. a német miniszterek itt Metternich meghivására tanácskozásokat tartottak és a szabad mozgalmak elnyomására irányuló rakcionárius határozatokban megegyeztek. 1883 jul. 5. leplezték le Goethe szobrát. 1891. árviz pusztította K.-ot. 1769. még csak 273 fürdővendég volt, 1894. pedig 39,095. - 1895. tavaszán adták át a Kaiserbad c. uj fürdőházat a közhasználatnak.
1819 aug. és szept. havában a német Bund képviselői Metternich hg. elnöklete alatt előbb Teplitzben, majd Karlsbadban arról tanácskoztak, hogyan lehetne a demokrata és alkotmányos irányzatu mozgalomnak véget vetni. Metternich kancellár Sand és Löning merényletét oly szinben tüntette fel a megrémült követek előtt, mintha Németország fejedelmei ellen irányuló, általános összeesküvésnek jutott volna nyomára. A követek e képzelt összeesküvés elnémítása céljából azután szigoru rendőri rendeleteket hoztak, melyek különösen az egyetemi hallgatók és társulatok, meg a sajtó ellenőrzésére irányultak. A szövetségi tanács szept. 20-ikán helybenhagyta ezeket a határozatokat, melyek segélyével azután a reakció vonult be Németországba. V. ö. Aegidi, Aus d. J. 1819 (Hamburg 1861); Weech, Korrespondenzen und Aktenstücke zur Gesch. d. Ministerkonferenzen von Karlsbad (1865).
az olyan ortoklasz-földpát ikrek, melyeknek ikertengelye a főtengely. A név onnan van, mert Karlsbad vidékén (Csehország) gyakoriak, az ottani gránitból hullanak ki.
(mesterséges), áll 40 gr. porított kénsavas nátriumból, 2 gr. kénsavas káliumból, 18 gr. klórnátriumból (konyhasó) és 36 gr. kétszer szénsavas nátriumból, amely sókeverékből 6 gr.-ot 1 lit. vizben feloldva és a vizet jól felmelegítve, megközelítőleg a karlsbadi ásványvizhez hasonló összetételü vizet kapunk.