l. Kerman.
1. a karoknak fémlemezből készített védő takarója a régi lovagöltözeteken. - 2. Melegen bélelt hengeralaku prémes öltönydarab, melyet a nők télen alkarjaikat beledugva viselnek. (Néhol a nép karmentő-nek híja).
Károly, osztrák technologus, szül bécsben 1803 okt. 17., megh. Hannoverában 1879 márc. 24. Egy darabig (1819-23) a bécsi politechnikai intézet asszisztense, 1830-75. a hannoveri politechnikum igazgatója volt. 1851. képviselővé is megválasztották. A mekanikai technologiában K. egy új iskolát alapított meg. Legjelentékenyebb munkája: Handbuch der mechanischen Technologie volt (Hannover 1837-41, 2 köt., 5 kiadás u. o. 1875-76). Egyéb művei: Grundriss d. Chemie (Bécs 1823); Einleitung in die mechanischen Lehren der Technologie (u. o. 1825, 2 köt.); Technisches Wörterbuch (Heerennel, Prága 1843-44, 3 köt., 3. kiad. 1875 óta); Beitrag zur Technik d. Münzwesens (Hannover 1856); Gewerbliches Fragenbuch (Stuttgart 1867-72, 5 füzet); Gesch. Der Technologie (München 1872). Prechtl Technologischer Encyklopädie-ja számára 5 pótkötetet szerkesztett, szerkesztette továbbá 1834-57, a Mitteilungen des Gewerbevereins für Hannover c. vállalatot. V. ö. Karl K. (Hannover 1880).
a siiták iszmailita felekezetéből (l. Fátimidák) elágazot csoport, igy nevezve egy Karmat melléknéven ismeretes mezopotámiai földmívesről, ki Abdalláh b. Meimún javára (l. u. o.) az iszmailiták ügye érdekében Mezopotámiában és Persiában működött. Már 891. tömegesen lépnek fel, 903. már Arábiába is előnyomulnak és Ománig terjesztik hódításukat. Fejedelmük székvárosa Lahsza volt. A szokásos mohammedán vallásgyakorlattal szemben önálló állást foglaltak, a ritus nagy részét eltörölték és a parancsolatokat allegorikus értelemben magyarázták. A Mekkába zarándoklók karavánjait megtámadták és kifosztották; 930. vezérük Abú Táhir Mekkába nyomult és a feket követ (l. Hadsar) magával vitte Lagszába, ahol e szent tárgy 951-ig maradt. 969-től kezdve hiveik és segítőik száma csökkenőben van, területüket azóta lassan-lassan elvesztik, mig 1037. teljesen elbuknak. Történetüket legjobban De Goej irta meg a Mémoires d'histoire et de géographie orientales 1. kötetében (2. kiadás Lejda 1886).
(carmoisin), haragos sötétvörös szin. L. Bibortetü és Festéklakk.
(növ.), a Quercus coccifera L. Európa D-i részén termő örökzöld cserjéje. Levele apró, nem öblös, tojásdad v. hosszas, tövisfogu. Rajta él a Coccus v. most Lecanium ilicis nevü pajzstetü (l. Bibortetü és Pajzstetvek). A K. Görögország terméketlen lejtőinek nagy térségeit növi be.
DK-ről ÉNy-nak húzódó, 20-24 km. hosszu mészkőhegység Palesztinában a régi Samaria és Galilea között; ÉNy-i vége K. nevü 170 m. magas hegyfokot alkot, amelyen a K.-hegy nevü kolostor áll. Gerince lapos; legnagyobb magassága 500 m. É-i lejtői az Eszdrelon völgye felől meredekek, DNy-nak a Szaron-lapály felől szelidebbek. Ez oldalon erdők, legelők és termékeny területek vannak rajta. Számos barlangjánál fogva már az ókorban menedékhelyül szolgált p. Illés prófétának. A IV. század óta remeték szivesen választották lakóhelyeikül. 1156. Kalábriai Berthold vezetése mellett zarándokok telepedtek meg rajta, akiknek egyesüléséből a karmelita szerzetes-rend alakult. Klastromukat több ízben, utoljára 1821. Abdullah pasa rombolta le, de mindannyiszor újból fölépült.
E szerzetes-rendet kalábriai Berthold (l. Berthod 2.) alapította. Utódja Brocard a jeruzsálemi patriárkától, Alberttől, szabályokat nyert a kolostor számára, amelyeket III. Honorius erősített meg 1224. 1237-44. sokat szenvedtek a szaracénoktól, ezért előbb Ciprus szigetére s onnan Európába jöttek át. Itt enyhébb szabályokat vettek fel s mindinkább távoztak eredeti szigoruságuktól, ugy hogy II. Pius idejében éppen e miatt szakadás támadt közöttük s megalkották az obszervantok v. karmelhegyi mezitlábasok, a konventualisok, azaz sarus karmelita papok s a terciáriusok testületét. Hazánkban csak Győrött vannak s teljes nevök a Karmel hegyéről nevezett bold. Szűz rendje. A karmelita-apácák rendjét Soreth János alapította 1452. Hazánkban Bánfalván (Sopron mellett) van kolostoruk.
(spiritus melissae compositus), régi orvosszer, melyet a párisi mezitlábas karmeliták hoztak forgalomba 1611. A K. szintelen, fűszeres illatu folyadék.
edény a borfejtéshez, mellyel a csapnál kicsöpögő folyadékot fölfögják. - K., korcsmákban az a lécekkel elzárt külön helyiség, hol a korcsmáros a bort kiméri.