(maestro di capella), szorosan véve az, aki csak az énekkarokat igazgatja, de tágabb értelemben manapság ez elnevezés alatt az oly vezénylőket is értik, kik operákat, instrumentális zenekarokat s általában olyan zenét igazgatnak, melyet több zenész és énekes ad elő.
Ez az elnevezés a zenében nincsen valami határozott formához v. stilushoz kötve s inkább aféle jellemzés minden oly zenével szemben, melyben kevesebb a tartalom, mint a közönség ízlésére vló hatásvadászat.
l. Bibortetü és Festéklakk.
(ásv., carminit), vegyi összetétele vasólomarzenát, rombos kristályokban, főleg tűs, szőllőded gömbös halmazokban. Karmin-vörös, üvegfényü. Keménysége 2,5. Található ritkán Horhausenben, Szászországban.
sziget Norvégia DNy-i részén a Stavanger-fjordban, 178 km2 területtel; Stavanger járáshoz tartozik; lapos és néhol mocsáros. Skudesnäshavn (1123 lak.) és Kopervik (785 lak.) a kikötőhelyei. Partjain jelentékeny a heringhalászat.
l. Kamorta.
l. Arctopitheci.
kisközség Alsó-Fehér vármegye alvinci j.-ban, 912 oláh lak., a gyulafehérvári káptalan birtoka. A Peutinger táblának Gerwizara (Algyógy) s Apulum (Gyulafehérvár) közé eső állomását: Blandianát itt sikerült megállapítani. A római út is itt vezetett el. A helység alsó részén emelkedő Caligrad nevü szőllős dombon találjuk a római építkezés nyomait. Az egyetlen itt előfordult felirásos követ Téglás G. a dévai muzeumban helyezte el. A rómaiak előtt is fontos állomáshely lehetett, miután az Érchegység felé szolgáló völgyben az erdélyi részek leggazdagabb bronzleleteinek egyike került napfényre. A szép dudoros karperecek egy része a kolozsvári muzeumban, a tokos vasvésők és fibulák kisebb csoportja Déván látható. V. ö. Téglás Gábor, Hol feküdt Blandiana? (Földr. Közl. 1889. évf.); Die Lage v. Blandiana (Archeol.-epigr. Mittheil. aus Österr.-Ungarn 1890).
l. Hússzin.
falu Felső-Egyiptomban, 55 km.-nyire Kenehtől, 500 m.-nyire a Nilus jobbpartjától. Róla kapta nevét a régi Thebe romjainak egy szép csoportja, amelyek 1430 m. hosszuságban és 560 m. szélességben nyulnak el és az egyiptomiak szent helyei voltak. K. körfalai közt a régi Apetu nevü szent városban 12 templom romját találta fel Mariette bej francia tudós. A Khonsu isten tiszteletére épített templom alaprajzát és hosszmetszetét l. Építészet (VI. köt. 236 old.). V. ö. Étude topogr. et archéologique de K. (Lipcse 1875); Hosszufalusy Gyula, K. romjai közt (Magyarország és a Nagyvilág 1880. 43., két képpel). Az itt talált hieroglifák III. Tutmozisz korában az egyiptomiak uralma alatt álló 628 ország nevét sorolják föl.