l. Carnallit.
(Karnatik v. Karnara a. m. fekete ország), egy régi tartomány elnevezése Hindosztánban, a Dekán keretén belül és a Krisnától D-re. Akkor nagy kitejedése volt (Balagat, Baramahal, Maisszur és Koimbetur); jelenleg a madraszi elnökség területének egy része a koromandeli parton. Határai északon a Krisna, délen a Komorin hegyfok. Hegyei közül említendők a Ghattok hegyláncai, különösen Madura és Dindigal környékén. A folyók közül (valamennyi K-nek folyik) fontosabbak: a Pennar, a Kavery, a Palur és Vaga. Az éghajlata a legforróbb egész Hindosztánban. Főbb városok: Madras, Pondichéry, Tranquebar, Tangore, Arcot, Dindizsál. Lakosai indusok és Brahma vallását követik, melynek számos ritka emléke maradt meg K. terültén. Termények közül kiváló a rizs, tenyészállatai közül a szarvasmarhák és juhok; a méhészet és selyembogártartás is számot tesznek az országban. Keramikai cikkei, az indigó, dohány, cukor és bor a kivitelben nagy szerepet biztosítanak neki. K. őslakosságát a tamulok fajához tartozó nép képezte, mely a Pandion királyságot uralta s melyet a XI. sz. közepe táján a belalák hódítottak meg és K.-ban hatalmas királyságot alapítottak. 1717. a nagymogul egyik vezére, Nizam-ul-Mulk, fellázadt Delhi ellen és a Dekánban külön fejedelemséget alapított. K. ekkor helytartók kezére jutott, akik azonban önállóságra törekedtek és addig emésztették magukat befelé palotaforradalmakkal, kifelé a franciák és angolok ellen való küzdelmekkel mig az angolok K. földjét 1801-3. egészen elfoglalták.
(növ.), l. Kopernikus-pálma.
görög bölcselő, az u. n. «harmadik akadémia» megalapítója, szül. Kr. e. 214-ben Kirénében (Afrika), megh. mint a nagy Plato iskolájának előljárója Athénben 129. 156., midőn Athénnek Róma részére 500 talentumos birságot kellett volna fizetnie, amiért Oropost feldúlta: K.-t küldték Rómába, hogy a birság enyhítését kérelmezze. Társakul a stoikus Diogenest és a peripatetikus Kritolaost adták melléje, de a siker egészen K. elragadó szónoklatának tulajdonítandó, kivel együtt vonult be Rómába az ékesszólás tanulmánya is. Filozofiai tanait Cicero és laerti Diogenes műveiből ismerjük. Fontos bennük a valószinüség három fokának meghatározása; az isteneszme kifejtése (heves küzdelmekkel egyfelől a stoikusok, másfelül az antropomorfizmus ellen). Az erkölcstanban azt vitatta, hogy a legfőbb jó a természeti ösztönök kielégítésében rejlik s a polgári igazságossággal (bölcseség) szembeállította a természetit (erkölcs). V. ö. Schwegler, Gesch. der Philosophie in Umrissen.
(karneia), nagy nemzeti ünnep a spártaiaknál, mely összefüggött Apolló Karneios tiszteletével. Ez már a dór bevándorlást megelőzőleg gyökeret vert Tébe felől Spártában és összeforrt Apollónak a dóroknál dívó tiszteletével. Az ünnepély ideje a karneiosz (augusztus-szeptember) havának 7. kezdődött és teljes 9 napon át tartott. Állítólag a szerencsés honfoglalás emlékére tartották s ennek védnökéül Apollont katonai jelleggel ünnepelték. A 26. olimpiasztól kezdve művészversenyek is járultak ehhez, melyekben legelőször Terpander győzött. Spártán kivül mindenütt előfordulnak a K., ahová csak spártai szokások és spártai fegyverek elhatottak.
(ásv.), vérvörös szinü kalcedon, vasvegyület okozza szinét. A sötét vérvörös K. neve him-K., a halvány, sárgásba játszóé nő-K. A legszebbeket Kelet-Indiából és Dél-Amerikából hozzák. A fehéres-sárga K. neve K. berill, az áttetsző, barnásvörösé szard. Az ókorban különösen becses kő volt, de a szebbeket még ma is megmunkálják.
l. Karneol.
county Texas É.-amerikai államban, 2200 km2 ter., 3270 lak., Helena székhellyel.
l. Farsang.
l. Alpesek.