(ásv.), l. Tripoli.
üzletszerü K. mint közrend elleni kihágás 8 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel; két éven belül történt visszaesés esetében egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (kbtv 79. §).
egykoron a Persa-öbölbe, jelenleg a Haffar nevü mesterséges csatorna útján a Satt-el-Arabba torkoló folyó Khuzisztán persa tartományban, amelynek É-i határán Abi-Kudsa néven ered. Legnagyobb mellékvize az Abi-Diz. Vizét részben öntözésre használják, mindamellett 250 km.-nyi hosszuságban a kisebb gőzösöknek csak az Ahuaz melletti sziklák állanak útjában. A K. egész hossza mintegy 250 km.
l. Caroussel.
C10H13OH. Némley illó olajban előforduló szénvegyület, mely a vele izomer karvolból az üvegszerü metafoszforsavval való melegítéskor képződik. A kámforból is keletkezik, ha azt jóddal együtt hevítjük. Tisztán előállítva sűrü olajszerü folyadék, mely 234°-on forr.
v. karoly (állat, Nisus Cuv.), a ragadozók rendjébe, a sólyomfélék családjába tartozó madárnem. Csőre rövid, tövén széles, éles heggyel, a szárnyak a fark közepéig érnek, a 3. és a 4. evezőtoll a leghosszabb, a fark lekerekített, a csüd sokkal hosszab, mint a középső ujj. Körülbelül 23 faja ismeretes, melyek közül hazánkban a közönséges K. (Nisus communis Cuv., Falco nisus L., Accipiter nisus L., szines képét l. a Ragadozó madarak mellékletén) él. Háta kékesszürke, tarkóján elmosódott folttal, számos barna v. feketésszürke folttal, harántvonalakkal tarkázott hasa fehér, viaszhártyája és lábai sárgák. A fiatal példányok háta barna, világosabb tollszegélyekkel, hasuk pedig fehéres szividomu foltokkal. Hossza 32-40, szárnyhossza 20-25, farkhossza 15 cm.; hasznos állat, különössen a rovarokat, kisebb madarakat és egereket pusztítja. El van terjedve Európában és Ázsiában, kivévén a magas hideg vidékeket és Afrika északi részeiben. Hazánkban mindenütt közönséges, helyet változtató madár. Erdőkben és nagyobb kertekben a fákon alacsonyan fészkel. Alacsonyan repül.
Mór, festőművész, született Ungvárt 1860., ahol gimnáziumi tanulmányait is végezte. Művészi tanulmányait az országos mintarajztanodában, Székely Bertalan vezetése alatt kezdte meg, majd Bécsben és Münchenben folytatta. Végül két éven át Párisban Courtois és Dagnan Bauveret hirneves mesterek egyik kiválóbb tanítványa volt. K. a francia iskola hive: szabatos rajz és igaz szinek az eszményei. Művei közül, nem említve az Ország-Világ és Magyar Szalon számára készített rajzokat, kitünnek: Első cigaretta, Svájci korcsma, Enyelgés, Kellemes teher, Egy kis pihenő, Latterer lovag tábornok arcképe címü képei, melyek részben a párisi Szalonban, részben a Képzőművészeti Társulat budapesti kiállításain voltak láthatók.
(Surnia ulula L.), l. Bagolyfélék.
Ágoston (Karpf), jog- és államtudományi iró, szül. Győrött 1809 máj. 1. Tanulmányait szülőhelyén elvégezvén, Pestre jött és itt kezdette meg ügyvédi pályáját, melyet azonban később a tanárival cserélt föl, amennyiben 1835. a nagyváradi kir. jogakadémiánál a politikai tudományok és a magyar váltójog tanszékét foglalta el. 1838. saját kérelmére Győrre, később pedig Pestre helyezték át egyetemi tanárnak. Az akadémia 1846. levelező taggá választotta. K. nyugalomba lépése óta Bécsben lakik. Nevezetesebb munkái: A politikai tanulmányok rendszeresen előadva (3 köt., Győr 1843); A magyar váltójog (u. o. 1846); A közönséges váltórendszabály, toldalékul a Magyar váltójog c. munkához (Buda 1850); A váltójog, főleg kereskedelmi és ipartanodák számára (Pest 1853); Népszerü nemzetgazdaságtan (u. o. 1861); Az államháztartási vagyis pénzügyi tudomány (u. o. 1862); A közrendészeti tudomány (u. o. 1862); Alkotmányi és igazságügyi politika (u. o. 1862); A váltójogtan (u. o. 1862); A magyar váltóügyi eljárás (u. o. 1874); Az ausztriai ált. polg. törvénykönyv (u. o. 1870).
(eszt.), a hellén drámai karszemélyzet elseje, férfi v. nő, ki néha párbeszédet folytat a cselekvővel; koriféus.