város Irak-Adsmi persa tartományban, termékeny vidéken, 1130 m. magasban, mintegy 3000 lak., akik kitünő selyemkelméket, arany brokátokat, arany-, ezüst-ékszereket, acélárukat készítenek és jó gyümölcsöket termesztenek. Közelében van a szép Fin-palota pompás kertekkel. 1893. földrengés nagyon megrongálta.
v. madárserét, a serét legkisebb faja, mely 1/2-1 milliméter átmérőjü ólomgömböcskékből áll.
l. Kankalin és Kikirics.
vagy kaslot (állat, Cachalot, Catodon macrocephalus K.), a cetekhez tartozó emlősállat, hossza 17-20 m. Feje az egész testnek majd harmadrészét teszi ki. Alsó állkapcájában 18-23 foga van. Felül fekete, alul szürkés. A tengerekben az E. sz. 48°, a D. sz. 40°-ig mindenütt él, sőt a meleg áramlattal a sarkokig úszik. Angolok és amerikaiak sűrün vadásszák. A K.-ból nyerik az ambrát (l. o.). L. még Cetek.
K.-Turkesztán khinai melléktartomány fővárosa, az ugyanily nevü folyó elágazásánál, homokos sík vidéken, 50-60,000 lak., akik arany- és ezüstdrótot készítenek, vásznat, pamut-, selyemkelméket és szőnyegeket szőnek. K. két részből áll, az Ó- és Újvárosból (Kukna-, Jengi-ser), amelyek egymásól 8 km.-nyire vannak; köztük a Kizil folyó kanyagor, amelynek partján több vár, két mohammedánus szentnek síremléke és a régi Aski-ser város romjai fekszenek. Közelében É-ra Harzat-Afak, az 1693. elhunyt szt. király mauzoleuma látható. K. mint a tranzitó-kereskedelem gócpontja szintén jelentékeny.
(arab) a. m. felfödő, Egyiptomban a mudír (kerületfőnök) alatt álló járásfőnök; egyéb felügyelőknek is a címe, különösen közmunkáknál.
az ugyanily nevü járás székhelye Tver orosz kormányzóságban, a Kasinka mellett, (1891) 6974 lak., gabona- és pálinkakereskedéssel.
község Zágráb vmegye szent-iván-zelinai j.-ban, (1891) 1011 horvát lak., mint politikai községnek 6499 lakosa van.
(Kosira), az ugyanily nevü járás székhelye Tula orosz kormányzóságban, az Oka jobbpartján, (1888) 5070 lakossal, nagy épületfa- és sóraktárakkal.
l. Cascarilla.