l. Kaselot.
(Kaschmir), a brit-indiai császárság hűbérállama a Karakorum-hegylánc, Tibet, Pendsab és Dardisztan között, 209,500 km2 területtel, (1891) 2.543,952 lak. A dsamnui maharadsa uralma alatt álló terület a tulajdonképeni K.-ból, Dsamnuból, Kistvar, Vardvan, Dzanszkar nevü himálajai völgyekből, Gilgitből (l. o.), Baltisztanból (l. o.) Ladakhból (l. o.) áll. a tulajdonképeni K. magas hegyektől körülfogott hosszukás, 1830 m. átlagos magasságu völgy, egykori tófenék, amelynek területe, beleszámítva a hegylejtőket is, mintegy 10,000 km2. ÉK-i szélén vannak a legmagasabb hegyek; itt a Pabat v. Dijamir (8105 m.), a Kantal-láncban a Kolaltoi (5440 m.) a legmagasabb; a DK-i határon ellenben a hegyek a legalacsonyabbak (mintegy 3000 m.). A hágók, amelyen át K.-ba juthatni, a hó miatt nem mindig járhatók; a főbbek ÉNy-on a Baramula (l. o.) és Puncs, DK-en a Banihal (4322 m.), ÉK-en a Drasz (3445 m.) és É-on a Daravar (3905 m.). A Dsilam (l. o.) egész hosszában DK-ről ÉNy-nak átfolyik rajta és a Baramula-szoroson áttörvén, elhagyja. Számos a mellékfolyója, ezek közül a nagyobbak: a Lidar, Haripar, Rama, Csang és a Paru. Számos tava közül a nagyobbak a Valar, a Manasz Bal és Dal. Éghajlata olyan mint a többi Himálaja-völgynek, csakhogy nyugati fekvésénél fogva esősebb. A tél 3 hónapig tart, amikor bőven esik a hó is. Ellenben márciusban a növényzet új életre ébred és akkor K. földünk egyik legszebb része; happy valley (boldog völgy), miként az angolok nevezik; gyönyörü fekvése, virágzó növényzete volt az oka annak is, hogy a paradicsomot benne vélték föltalálni. A kulturnövények a legkülönbözőbb gyümölcsök, a gabonafélék és a szőllő, a völgyfenéken pedig a rizs. A fauna nem gazdag; barna medvék, farkasok, sakálok és egy leopardfaj a ragadozók; szarvasok, gazellák, vadkecskék nagy számmal vannak a hegyek lejtőin. Házi állatok főképen a K.-kecske, a szarvasmarha és a ló, amely utóbbi kicsiny ugyan, de igen erős és nagy teheket képes elviselni. A lakosok mohammedánok és a közép-tengeri fajból valók; a nők szépsége hires egész Indiában. A legfontosabb iparág a hires K.-i sál-szövés, melynek egyik faját a pasmintát az ottani kecske szőréből, a másikat, az aszali taszt, a vadkecskék szőréből készítik; foglalkoznak azonkivül a kasmiriak rózsaolaj (attar), bőrtárgyak és igen szép fegyverek készítésével. A kormányt az angol hűbéruralom alatt álló maharadsa gyakorolja, aki Szrinagarban lakik.
A hagyomány és a XI. sz.-ból való Radsatarangini címü K.-i krónika szerint K. Kr. e. 259-222-ig Aszoka császár birtoka volt. 1315. meghódította az országot Sams-Udin császár és lakóit az iszlámra térítette. 1586. Akbar a mongol birodalomhoz csatolta. 1752. az afghánok kerítették hatalmukba és meg is tartották 1819-ig, amidőn a szikek tették magukat uraivá. Mindjárt a hódítónak, Randsit Szingnek halála után (1839) K. önállóságra törekedett, ami a szikek birodalmának feldarabolódása után részben sikerült is. Miután ugyanis az angolok 1849. a 11 éves Dalip-Szinget trónjáról és birtokairól való lemondásra szorították, Dsamu fejedelmét, Gulab Szinget maharadsai rangra emelvén, K.-t is átengedték örökös birtokul oly föltétel alatt, hogy a britek hűbéruralmát elismeri. V. ö. Torrens, Travels in Ladak, Tartary and K. (1862); Drew, The Jummoo and K. territories (London 1875); Bellew, K. and Kashgar (1875).
finom merinófésüs gyapjuból készült négyfonalas kettős sávolykötésü női ruhaszövet, l. Alapkötés.
l. Kecskefélék.
(Deilephila elpenor L.), l. Deilephila.
(cacholong, ásv.), zavaros, tömött v. laza összeállásu fürtös, vesés formákban termő kalcedon, avagy piszkossárgás vagy vöröses fehérszinü, vesés-fürtös, kéregmódra termő opál. Kalmukachátnak, gyöngyopálnak v. gyöngyházas achátnak is mondják.
vesszőből csavart azon kantár, amelynél fogva a csiktököt hordozzák.
(ném. Kasperl), bohó szinpadi alak, melyek a «Hanswurst» (Paprika Jancsi) helyett először Laroche János szinész léptetett föl a bécsi lipótvárosi szinpadon; ezt a szinházat ezért sokáig Kasperl-Theater-nek is nevezték. A K. név minden valószinüség szerint a Kaspar (Gáspár) elferdítéséből származik; Gáspár volt a nagyon régi három király monda és miszterium legvidámabb alakja. A K. azóta a nagy szinpadokról letünt és most már csak a bábu-szinházakban szerepel.
(növ., S. acutifolia Willd.), a dereságu Salix daphnoideshez (Vill.) hasonló fűzfaj, de a levele keskenyebb, a visszája kékes-zöld. Vesszője karcsu, lecsüngő. Szibéria D-i részéről hozták, a leghasznosabb fűzek egyike, különösen pedig homokkötőnek alkalmas.
l. Caspia porta.