Ausztriával közös vasútunk, amennyiben Magyarország területén van: az abos-lengyelhatárszéli 76 km. és a kassa-ruttkahatárszéli (Csaca) 296,9 km. hosszu vonalrész; Ausztriában pedig a Csacától Oderbergig terjedő 63,5 km. hosszu vonal. Összes hossza 426,3 km. A vasút engedélyezett 1866. 1872. az összes vonalak át voltak adva a forgalomnak. A tényleges befektetési tőke 1892 végéig volt: a magyar részen 47 millió 800,000 frt; összesen a magyar és osztrák részen 60 millió frt (101 millió névleges). Az igazgatás székhelye Budapest. A pályának hegyi vasút jellege van.
Hossza 36,57 km. Tényleges befektetés 1.073,500 frt. Ennek megszerzésére kibocsátottak 375,700 törzs- és 969,200 elsőbbségi részvényt, összesen 1.344,900 frt névértékkel. Jellege: síkpálya. Igazgatás székhelye Budapest. Az üzemet a m. királyi államvasutak kezelik.
község, l. Újfalu.
Pál, nyomdász, 1686. vette át a Fodorik Menyhért, majd Rozsnyai János, utóbb Töltési István által vezetett debreceni nyomdát, mely neve alatt 1697-ig állott fenn, mikor azután Vincze György tulajdonába ment át. Nagyobb és fontosabb munkái közül felemlítendők: Lisznyai Kovács Pálnak Professionum scholasticarum opera et studio, valamint ugyanazon szerzőnek 1692. megjelent Magyarok Cronicaja címü művei.
a görög monda szerint Andromeda (l. o.) anyja. Igy neveznek továbbá egy csillagzatot az északi égen Perseus, Andromeda, a hattyu és Cepheus között, 3500-410 rektaszcenzió és 460-680 deklinációban. Öt főcsillaga, 3 másod- és 2 harmadrendü, elég szabályos W betüt képeznek. A tejútban áll összesen 68 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. A középső, 8 jelzésü csillag egyike azon fölötte keveseknek, melyek spektrumában a hydrogénvonalak fényesek; valószinü, hogy periodikus szinváltozást is mutat. h-Cassiopeiae 149 évnyi keringési idővel biró kettős csillagot a K.-ban, melyet nov. 11. Tycho is észrevett s melyet rendesen utóbbi nevéről neveznek. Fényben a Siriussal vetekedett, sőt néhány nap mulva nappal szabad szemmel is meg volt figyelhető. Decembertől fogva megfogyott és 1574 márciusában a szabad szem számára teljesen eltünt. Szine eleinte tiszta fehér, majd sárga és 1573 tavasza óta vörös volt. A K.-t mmár Eudoxus és Aratusz említik.
Kasufa vagy Kajufa (növ.), l. Akassufa.
község, l. Kasza.
l. Pénztár.
(növ.), l. Manihot.
(Kasszabi, Kva, Ibari, Nkutu), a Kongónak 1940 km. hosszu baloldali mellékfolyója, a D. sz. 12° és a K. h.-nak körülbelül 19° alatt ered és K-nek foly; a Lotembva fölvétele után, amely a Dilolo-tóval köti össze, É-nak fordul, a D. sz. 6° 40' alatt a Poggeról, az 5° 5' alatt a Wissmannról elnevezett vizesést alkotja és balról kapja a nagyobb mellékvizeit, a Luembét, Luacsimot, Csikapát és Lovoát. A Lulua fölvétele után ÉNy-nak folyik; ezen útjában beleszakad még a hajózható Lukenye vagyis Mifini, a Loange vagyis Tenda és a Kuango. A K. a D. sz. 3° 20' és a K. h. 16° 10' alatt 640 m. szélességben torkollik; a Wissmann-zuhatagig hajózható. Partjain laknak a kalunda, pende, basilange, baluba, bakongo és bankutu nevü néger törzsek. Felső folyását Livingstone 1854-55. fedezte föl; később Pogge, Buchner, Wissmann, Wolf fr., François és Müller kutatták át vizkörnyékét, ugy hogy csak a Pogge- és Wissman-zuhatag közti része nem ismeretes még.