a kaszakövet tartó fa- vagy csontkupa.
v. ölbenyiló (növ., Commelina v. Commelyna Dill.), a róla nevezett családnak egy v. többnyári füve. Levele hasítatlan, hüvelyező, virága leginkább kék, háromszirmu, tokja háromrekeszü, sokmagu. 88 faja Európán kivül mind a két földségnek meleg vidékén nő. A C. Rumphii Kostel. a Molukki szigetek nyári füve, jóízü ételt főznek belőle, de gyengén hajtó orvosság is. Ilyen a haszna a C. polygamának Roth Kelet-Indiában, Kokinkhinában és Japánban. A C. tuberosa L. ellenben Mexiko többnyári növénye. Sok és jóízü gumót termel. A C. coelestis L. szintén többnyári, 3-6 dm. magas, Mexikóból eredő dísznövény, szép ultramarinkék virágáért több fajtáját cserépbe ültetik. Virágából kék festék is lesz. Gumós tőkéjét, mint a C. edulisét A. Rich. és más faját főzeléknek elkészítik, füvével a sebet orvosolják.
(növ., Commelinaceae), egyszikü, mintegy 350 fajt számláló növénycsalád az ellencsirások rendjében; kiváltképen a forró tartományokban termő füvek v. kórók. Levelök hüvelyező, váltakozó, virágzatjok kunkorféle, a virág csillagszerü v. kétoldalas, hármastagu, pároséltü, kehelyre és sziromra válik, termésük sokmagu. Több faj keményítős tőkéjénél fogva eleségfű, más fajai kerti virágok. Ilyen a Tradescantia meg a Commelina.
(arab) a. m. vár, fellegvár.
(franc. cassette), négy- v. többszögletü, ritkábban köralaku bemélyedés valamely lapos vagy bolthajtásos mennyezeten. Készül szerkezeti avagy csupán díszítési célokból.
[ÁBRA] Kaszetta.
Szerkezeti okokból készült K.-kat legelőször a görögöknél találunk, kik oszlopcsarnokaik egyenes mennyezetében alkalmazták azokat. Templomaik perisztilumának mennyezetét ugyanis ugy szerkesztették, hogy az oszlopsor fölötti architrávra és a cella falára keresztben kőgerendákat fektettek és ezeket kőlemezekkel lefedték és ez utóbbiaknak súlyát megkönnyítendő, azokba négyszögletes mélyedéseket: a K.-kat vájták. A K.-knak oldalait többé-kevésbbé gazdagon profilozták, a fenéksíkot festett vagy plasztikus rózsával, csillaggal stb. díszítvén. L. az ábrát. K.-val díszítették boltöveiket és hengerboltjaikat (l. Építészet, VII. képmelléklet 8. ábrában a római Venus és Roma templomának bolthajtását) és ugy szerkezeti - a mennyezet tömegének és igy súlyának kisebbítése - mint díszítő okokból K.-kat alkalmaztak kupoláik bolthajtásának intradosán, amint ezt p. művészi kivitelben a római Pantheon kupoláján látjuk (l. Építészet, IX. képmelléklet, 12. ábra). A kupolák K.-ái fölfelé arányosan kisebbednek. A renaissance a K.-kat tisztán dekorativ célokból használja és azokkal fa-, egyáltalában pedig lapos mennyezeteit díszíti, melyeket aztán kaszettá menyezeteknek hivunk.
Kázmér, lengyel esztetikus, szül. Varsóban 1825.; tanított ugyanott az egyetemen lélektant és logikát, de az egyetem oroszosítása óta mint iró él Varsóban. Lefordította Sophokles és Aischylos tragédiáit és számos német s francia remekművet. Főműve: A görög irodalom története (1880). Irt esztetikát is s egyéb irodalmi és filozofiai dolgozatokat.
hosszabb, egészen 70-80 kettős sorra terjedő arab költeményfajta, melynek irodalmi hagyománya körülbelül a Kr. u. VI. sz.-ig vezet vissza. A K. kifejlődését az araboknál a redsez-versek előzték meg, melyek mérteküket és formájukat tekintve pongyolábbak, mig a K. versmértékei fejlettebbek, az egész költemény művésziebb alkatu. A K. költemény mindig valamely kitűzött cél felé törekszik ugyan (leginkább személyt vagy törzset dicsőít vagy gáncsol; sokszor - különösen a régi K.-kban - maga a költő vagy törzse a magasztalás tárgya), de e célhoz a legváltozatosabb kitérések után érkezik csak a költemény végső részében. Exordiumát rendszerint az elvált szerető siratása, elpusztult lakóhelyének kesergő megszólítása és leirása, aztán ennek kapcsán magának a szeretőnek magasztaló leirása (gyakran a legérzékiebb szinezéssel) képezi (naszíb). Azután maga a költő is útnak indul a sivatagba, ez útnak leirását mindenféle kitéréssel (zivatar, vadászat, magának a tevének, melynek hátán teszi útját, a strucmadárnak és egyéb állatnak, melyekkel a sivatagban találkozik, részletes leirása stb.) szövi át, és végül utazása célpontjáról szól és nála állapodik meg. Ilyen többé-kevésbbé minden K. tartalmi szerkezete. Rímelésének rendszere abból áll, hogy a két első félsor (hemistichon) végső szótagjai egymásra rímelnek, a 2. sortól kezdve pedig csak a második fél mutat rímet, még pedig az egész K.-n át az első sorral azonosat. A K. régi szerkezetét alakra és tartalomra nézve az arab költők a legújabb időkig ízléstelen módon utánozzák. Az arab műbirálók az összes K.-ák között a Mu'allakát (l. o.) néven ismert hét költeményt itélték a legtökéletesebbeknek. Ezeken kivül is összegyüjtötték a legfényesebb K.-kat. Ide tartozik p. az Abú Zeid al-Kurasitól eszközölt gyüjtemény Dsamharat as'ár al-arab, melyet csak legújabban adtak ki Kairóban (1308. hidsra), továbbá Mufaddal al-Dabbi-nak (megh. 786.) gyüjteménye: Mufaddalijjat, melynek kiadását Thorbecke kezdte meg (1. füzet Lipcse 1885). A pogányság leghiresebb hat költőjének összes K.-it külön is összegyüjtötték (Európában kiadva Ahlwardttól: The diwans of the six ancient Arabic poets etc., 1870). A K.-k nem azon alakban maradtak az utókorra, melyen eredetileg a régi arab költők azokat elmondták; hagyományozásuk mindenféle hamisítással járt.
(olasz: casino a. m. házacska, házikó), eredetileg ház, átvitt értelemben társaskör, zártkörü és csak bizonyos személyeknek fentartott társaság és annak gyülekezési helye. A franciák a fürdőhelyeken építeni szokásos mulató és szórakozó helyiségeket nevezték K.-nak. Ez ilyen K.-épületek rendszerint egy nagy termet foglalnak magukban zene, szinházi előadások, tánc stb. számára, ezzel kapcsolatosan étkező, kávézó és játszó helyiségeket, majd klubhelyiségeket, vagy terrasszokat, verandákat stb.; az egészet szerves összefüggésben, de mégis ugy, hogy terem, kávéház és klubhelyiség egymástól különválasztható is legyen. A ngyobb tengeri fürdőknek vannak különösen fényes K.-ik, igy p. Jerseynek, Trouvillenak, d'Hyeresnek stb. A K.-helyiségek egyik legszebb és legismertebb példája a Garnier által épített monte-carlói K. A mi fürdőhelyeink u. n. kur-szalonjai (Mehádia, Trencsén-Teplic stb.) szintén tulajdonképen K.-k, de a francia K.-épületeknél egyoldalubbak. A budapesti Országos K. és Nemzeti K. épülete kizárólagosan klubhelyiség nagy koncert-terem nélkül; a francia K.-kat még leginkább megközelíti a Stefánia-úti Park-Klub épülete.
Észak-Amerika Ny-i partja közelében, attól mintegy 200 km.-nyire elhúzódó hegylánc. D-en a Sierra Nevadától a Klamath völgye választja el; innen Oregonon, Washingtonon, azután pedig Brit-Columbián át húzódik az É. sz. 600-ig. Az Egyesült-Államokban a legmagasabb csúcsai: a Pitt (2730), a Three Sisters (3350 m.), a Hood (3413 m.), a Colubiától É-ra az Adams (2900 m.), St. Helens (3323 m.) és a Rainier (4392 m.), végül a Balier (3380 m.) működő vulkán és a Chuchchehum (3598 m.). Brit-Columbiában a K. alacsonyabb; csúcsai itt a 2000-2200 m.-nyi magasságot nem mulják felül; vizben azonban bővek és óriási erdők takarják. Az Egyesült-Államokban fekvő része mintegy 850 km. hosszu.
l. Cascarilla.