(állat, Crotalus horridus Daud.), a kigyók rendjének Viperina alrendjébe tartozó csörgőkigyófélék családjából való mérges kigyófaj; háta barnásszürke, de rajta fehéren szegett sötétebb foltsor húzódik végig; hasa sárgásfehér. 1,5 m. hosszura is megnő, hazája D.-Amerika s itt különösen a köves, napsütötte helyeket lakja. Igen mérges.
a német Kastner-ből alakított szó, régebben oly gazdatiszt, kinek kezelésére a magtár volt bizva, jelenleg általában kezelő tiszt, tehát egyértelmü gazdasági intézőval, ispánnal, habár némely uradalomban az ispánénál magasabb rangot jelent. A K. szó eredetére nézve l. Khazma.
1. az Oltba ömlő Feketeügy jobboldali mellékvize, ered Csik vármegyében, a Csiki-helycsoportban, egészben véve D-nek folyik s Háromszék vármegyében Kézdi-Vásárhelyen alul ömlik a Feketeügybe. Hossza mintegy 50 km. - 2. K., a régi Csikszéknek fiuszéke, a jelenlegi Csik vármegye kászon-alcsiki járásának egy része, e megyének délkeleti csúcsában. Területe jókora magas hegyek által körített 360 km2-nyi dombos völgykatlant alkot. Legmagasabb hegye az 1650 méter magasba nyuló Nemere-tető, de történeti nevezetességeiről említésre méltóbb az ÉNy-i szélén fekvő Nyerges (hajdan Nyrgoc) hegye, ahol régen vár is állott, s jelenleg az anya Csik vármegye felé kitünő karban levő hadászati út vezet át. Különösen borviz- (égvényes savanyuviz) forrásokban jeleskedik, s ezek közül a K.-jakabfalvi, a K.-répáti és K.-fejérkői (a két első mint gyógyviz is) nagy kiterjedésü kelendőségnek örvend.
kisközség Csik vmegye kászon-alcsiki j.-ban, (1891) 911 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; hozzátartozik Fejérkő borviztelep.
kisközség Csik vármegye kászon-alcsiki j.-ban, (1891) 1303 magyar lakossal.
a. m. Urua (l. o.)
János, jogtudós, a XVII. sz.-ban élt; Kitonicsnak hires törvénykönyveit fordította magyarra s eredeti munkákat is irt: Rövid igazgatás a nemes országnak és hozzátartozó részeknek szokott törvényfolyásról (Gyulafehérvár 1647) és A törvényfolyásiról irt igazgató (Lőcse 1650).
kisközség Csik vármegye kászon-alcsiki j.-ban, (1891) 1136 magyar lakossal. A községtől 1/2 órányira fakad a répáti név alatt ismeretes égvényes savanyuviz, mely a legjobbak közé tartozik s Erdélyben kedvelt üdítő ital gyanánt nagyon el van terjedve. A forrás naponkint 2000 liter vizet szolgáltat.
kisközség Csik vármegye kászon-alcsiki j.-ban, (1891) 1339 magyar lakossal. A községtől félórányira 714 m. magasságban, magas hegyek közt fekvő egyszerü fürdővize égvényes savanyuviz, mely a legszénsavdúsabb vizek egyike s mint ilyen, kellemes üdítő ital, de gyógyszer is, különösen a bélcsatorna idült hurutjaiban. A fürdőben 50 szoba áll a vendégek rendelkezésére. Tulajdonosa Balásy Lajos, kinek itt üveghutája is van.
kisközség Csik vármegye kászon-alcsiki j.-ban, (1891) 1847 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.