(gör.) a. m. pikkelyes vértöltözet. L. még Cataphracti.
a. m. gambis (terra japonica), l. Cserzőanyagok (IV. köt. 690. old).
(gör.) a. m. vényszerkesztéstan vagy a gyógyszerek rendelésének tudománya, a receptek, mesterséges fürdők, borogatások, fecskendezések s egyéb orvosi, a gyógyszerek alkalmazásával összefüggésben levő műveletekkel és szabályokkal foglalkozó szaka az orvosi tudománynak.
Gábor, orvos és természettudományi iró, huzamosabb ideig a magyar természettudományi társulat titkára és Jász-Nagykun-Szolnok vmegyének főorvosa. Szül. Karcagon 1831., meghalt 1878. Művei: Növénytan, különös tekintettel a gyógyszerismére (Pest 1865); Mit kelljen tenni a cholera csapásainak enyhítésére (u. o. 1866); A természettudományi társulat története (u. o. 1868); A részletes kór- és gyógytudomány története (Niemayer után 1865).
l. Kattak.
l. Japáni nyelv és irodalom.
l. Gyujtóvonal.
(gör.) a. m. csöre, klistér.
(gör.) a. m. áradás; átvitt értelemben nagy zavar, melyben minden fejtetőre áll; borogatás.
(catacumbae), szorosan ama, főkép Róma környékén levő földalatti üregek, ahova a régi kersztények temetkeztek és az üldözések alkalmával nemcsak az isteni tiszteletet tartották, hanem részben laktak is. K.-csoport körülbelül 54 van s mintegy 7 millió sírt tartalmaz. A K.-át a keresztények ásták s Marchi jezsuita 1841. kiadott munkájában megcáfolta azon állítást, hogy a keresztények a pogányok homokbányáit alakították volna át temetőkké. Eredeti nevök coemeterium volt, v. az illető terület (area) tulajdonosa után neveztettek el. Ezen földalatti üregek keresztül-kasul futó, 3-12 lábnyi magas, szűk folyosókból állanak, amelyeknek oldalfalába vannak vizszintesen vágva, egymásfölé 1-14 sorban a sírüregek (loculi). A vértanuk számára félkörü üreget, arcosolium vájtak, s ennek vizszintes lapjába alkalmazták a sírt. Vannak a K.-ben freskóképek, amelyek hasonlítanak a pompéji festményekhez s a II. sz.-ból származnak. Az ott talált kőfeliratok egyész folyosókat töltenek be a lateráni muzeumban. Az első sírtábla Rossi szerint a keresztény számítás 71-ik évéből származik. A sírüregekben találtak azon felül számtalan, a vértanuságra vonatkozó vas kínzóeszközt, véredényt és üveget. Konstantin idejéig a keresztények élete jobbadán a föld alatt folyt el. Azontul a vértanuk sírjai vallásos kegyeletnek lettek tárgyaivá. A barbárok beütése alkalmával a sírok kiraboltattak, mig másokat a kegyelet a rabló gótok előtt befalazott s igy emlékök enyészni kezdett. Miután 1587. homokásó munkások a Priscilla K.-ba leszakadtak, Bosio régész kutatni kezdte a földalatti üregeket s azóta számos tudós irta le a földalatti Rómát. A legnevezetesebbek a Coemeterium Calixti, a szent Sebestyén-féle, a Domitilla, a Priscilla K. és mások. Jelenleg a K. nagyobbára üresek, miután a pápák az azokban talált csontokat főkép a szent Péter templomának kriptájában helyezték el. Hasonló K. vannak még Nápolyban, Szirakuzában, Malta szigetén, Alexandriában, Párisban stb., de ezek minden tekintetben a rómaiak mögött állanak.