(gör.) a. m. pépes borogatás, l. Borogatás.
(gör.), a test merevsége gutaütés következtében; kataplektikus, gutaütött.
l. Hadi gépek.
(gör.) a. m. zuhatag, vizesés. A sziklás helyeken (p. a Dunán a Vaskapunál) levő sellőket hivják igy. - K. az orvostanban, l. Hályog. - K. gőzgépeknél a váltogatóra (gőzeresztőre) alkalmazott olyan készülék, amellyel a gép körforgását a szükséges munkaerőnek megfelelően szabályozni lehet. Leginkább a bányák viztartó gépei vannak K.-val ellátva, hogy az erőátvitelt a folyton váltakozó vizmennyiséggel arányosan és egyenlően lehessen eszközölni.
l. Albigensek.
l. Hurut és Gyuladás.
l. Hashajtó szerek.
(görög) a. m. tisztulás, szabadulás; nagy szerepet játszott a széptanban, amióta Aristoteles a tragédia meghatározásában kimondta: hogy «ez a műfaj szánalom és félelem gerjesztése által az ily indulatok K.-át idézi elő». Azóta erről a műszóról egy egész irodalom támadt. Az esztetikusok nagy zöme a K.-ban egyáltalán lelki tisztulást és ennélfogva erkölcsi felemelkedést lát. Hazánkban is foglalkoztak e kérdéssel, legbehatóbban dr. Silberstein-Ötvös Adolf, kinek 1867. egy füzete jelent meg erről Lipcsében, Rhodénál és ki erre visszatér Dramaturgiai dolgozatok címü legújabb kiadványában. Ugy értelmezi a K.-t, hogy ez a görög orvostudományból átvett metafora, melynek alkalmazása a műtanra Aristotelesnek merész fogása. Szükségesnek vélte pedig Aristoteles ezt a fogást azért, mert Plato határozott ellensége volt minden költészetnek és különösen a tragédiát itélte el, mert szánalom és félelem gerjesztése által elpuhítja a nézőket. Erre felel Aristoteles a sorok közt, mert szerinte igaz ugyan, hogy szánalom és félelem gerjesztése a tragédia célja, de ez által nem puhítja, hanem igazságos folyása oktatja a nézőt és igy csillapítja és helyes útra is tereli indulatteljes lelkét.
(gör.), a gör. egyházban az oltárdeszkára közvetlenül alkalmazott durva vastag vászonlepel. Szószerint testtakaró és jelenti azon vászonlepelt, melybe az Úr teste volt takarva, midőn a sírba tétetett.
(a középkori Catastrum, illetőleg Capitastratum latin szóból, mely eredetileg fejadójegyzéket jelentett), módosult műszó, mely az adótárgyaknak és az ezekből származható hozadékoknak hatósági felmérések és becslések alapján készített rendszeres jegyzékét jelenti. E jegyzék az adótárgyak leirását és azok becslését tartalmazza. Tárgyait tekintve lehet földadó-, házadó-, iparadó-K. stb. A becslés szempontját nézve megkülönböztethetjük az érték-K.-t, melynek felvételénél az adótárgy tőkeegyenértéke kerestetik és a hozadéki K.-t, mely a hozadéknak bizonyos átlagos értékét tünteti fel. A K. készítésmódját tekintve, lehet továbbá v. tömeges, amikor a különböző foglalkozási ágak elterjedése és hozzávetőleges megbecsülése alapján sommásan állapítják meg egy-egy közigazgatási egységnek (községnek, városnak) K.-ét; vagy pedig részletes, amikor minden egyes adótárgy, illetőleg annak hozadéka külön-külön vétetik fel a K.-be. Ha a részletes K. készítésénél az egyes adótárgyak külön egyénileg tényleg megbecsültetnek, akkor keletkezik a becslési K.; ha ellenben bizonyos előzetes vizsgálatok után az illető adótárgyaknak egyes tipus-fogalmait vagy osztályait alkotják meg és azután a felvételnél az illető adótárgyakat egyszerüen besorozzák ez osztályok valamelyikébe, akkor az un. n. osztály-K.-t szerkesztik. A szó szoros értelmében a K. néven csupán csak a földadó-K.-t szokták érteni és erre vonatkozólag különbséget tesznek a jószág-K. és a parcella-K. között; amaz ugyanis az egy-egy tulajdonos kezeiben levő jószágtesteket veszi fel kataszteregységekül, mig emez az egyes különvált telekparcellákat tekinti olyanokul. A legelső részletes K.-t Milanóban készítették. (L. Censimento milanese.) Hazánkban először 1850. fogtak hozzá egy földadó-K. elkészítéséhez, amely 10 év alatt készült el s körülbelül 25 millió forintba került; az 1875. VII. t.-c. új K. készítését rendelte el, amely szintén 10 év mulva készült el s körülbelül 21 1/2 millió forintba került. Ez a K. részletes osztály-K., amely a parcellák hozadékának osztályozása alapján tulajdonképen jószág-hozadéki K.-t szerkesztett össze. L. még Tagosítás.