az egyes birtokrészeknek a telekkönyvben kitüntetett tiszta jövedelme, mely a földadó alapjául szolgál. L. Telekkönyv.
l. Hold.
(gör.), tulajdonképen a. m. fordulás, visszatérés. A drámai műnyelvben a K. a döntő fordulat, amely véget vet a bonyodalomnak és a csomót megoldja. Amint elengedhetelen a valódi drámában a motiválás, azaz az egyes eseményeknek és helyzeteknek belső szükségessége és mint oknak és okozatnak egymással való szoros kapcsolata, annyival inkább kivánatos, hogy a megoldás, a K. a dolgok és jellemek lényegéből szükségképen következzék. A külső előidézését a K.-nak, amely nem belsőleg oldja meg a csomót, hanem valamely istennek v. más külső hatalomnak közbeléptével erőszakkal vágja keresztül: deus ex machina (l. o.) útján való megoldásnak nevezik. A közönséges életben minden döntő, főként szerencsétlen fordulatot, sőt minden végzetes természeti jelenséget K.-nak szoktak nevezni.
A régi természettudósok (különösen pedig Cuvier és Agassiz) a Föld különböző korszkainak rétegeibe eltemetett állat- és növényélet, vagyis a kövületek különfélesésének okát abban adták meg, hogy a Földön ismételve roppant katasztrófák pusztították el a növény- és állatvilágot és ezek igy temetődtek a rétegekbe. Újabb és újabb katasztrófa más meg más állat- és növény-életet talált a Földön, ezeket temette el és innen van a kövületek különbözősége a különféle geologiai rétegekben. Már Lyell, még inkább pedig Darxin kutatásai teljesen megdöntötték ezt az elméletet, mely az élet fokozatos fejlődésével a Földön merőben ellenkezik és önkényes magyarázata volt a kövületeket illető helyes, de meg nem értett észleleteknek.
(gör.) elnevezés alatt Kahlbaum az elmebetegség különös faját irta le, melynek tünetcsoportja bizonyos visszatérő ciklusokban fölváltva majd nagyfoku lehangoltság, majd emelkedett hangulattal járó izgalom, majd teljes mozdulatlansággal és szótlansággal kapcsolatos tompaság képét mutatja, mely változó képeket az összes izomzat különös merevsége, vagy pedig egyes izomcsoportok ritmikus rángásai, vagy végre egyes sztereotip és egyhangu kényszermozgások komplikálják. A jelzett kórkép háttereit minden esetben élénk érzéki káprázatok képzik, melyek változó tartalmuk szerint kiváltják a hangulat és magatartás változásait, valamint az izomzat görcsös állapotát. A K. lefolyása a legtöbb esetben kedvezőtlen, amennyiben fokozatos elbutulásra vezet. Ezen elmezavar fejlődésének okai, valamint annak kórboncolástani alapja teljesen homályos. Tartama évekre, néha évtizedekre terjed.
-család, Zemplén vmegyében volt elterjedve, 1670 körül halt ki K. Ferencben. Kiválóbb tagjai: K. Mihály, 1438 körül egri kanonok. - K. Izsák, az 1447-iki budai országgyülésen részt vett mint Pest vmegye követe. - K. Mihály, Szapolyai János buzgó párthive. Az 1526-iki tokaji gyülésen is szerepelt. - K. Ferenc, kiváló vitéz I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf királyok idejében. 1554. Perényi Gábor hadnagya; többször küzd a törökökkel. 1558. az egri vár hadnagya. 1559. létrehozta Balassi Menyhért és Telekesi Imre, Veráncsics Antal embere között a fegyverszünetet. - K. Mihály, Bocskay István erdélyi fejedelem nagytehetségü és befolyásos kancellárja. Midőn a fejedelem 1608. hirtelen meghalt, hivei K.-t azzal gyanusították, hogy urát megmérgezte volna és a kassai piacon fölkoncolták.
János Jakab, németalföldi költő és műfordító, szül. Hágában 1819 dec. 23., megh. Amsterdamban 1889 dec. 26. Református prédikátor volt s 1860 óta Amsterdamban élt. Főbb költői művei: De Schepping (1866, 3 kiad. 1869); De Planeten (Arnheim 1869, 1872); De Jaargetijden (Groningen 1871); Panpoecion (1862 és 1863, 2 köt.). Lefordította Tegnér Fritjof-mondáját; Tasso Megszabadított Jeruzsálemét (1852); La Fontaine meséti (1868-71); Dávid Zsoltárait (2 kiad. 1879); Dante Poklát (1876); Goethe Faustját (3. kiadás 1881); Milton Elveszett paradicsomát (1880); Hugo Viktor lirai költeményeinek egy részét (1881) stb. Teologiai munkái is vannak. Összes költői művei Kompleete dichtwerken c. alatt (Arnheim 1867, 8 köt., új kiad. 1889) jelentek meg.
l. Katekizmus.
(terra japonica), csersavtartalmu gyógyszeres anyag, melynek két fajtája kerül a kereskedésbe, u. m. a C. nigrum, mely az acacia C. Willd. nevü kelet-indiai fa törzséből forró vizzel való kivonás által készül s kivül sötét májszinü, belül pedig feketebarna idomtalan darabokban látható; továbbá a C. pallidum, mely az Uncaria gambir Roxb. nevü malakkai, cejloni kúszócserje fiatal hajtásainak és leveleinek kivonata; ez kivül barna, belül okkerságra vagy halvány téglavörös. Mindkettő igen összehúzó, kesernyés ízü. Főalkatrészük a katechin (catechusav), katechu-csersav és a quercetin. Mindkettőből tinkturát készítenek s ezt, valamint magát a katecut hurutos hasmenések, torok- és gégehurutok, emésztetlenség, vérhas ellen adják. L. még Cserzőanyagok.
(gör.), azok, akik a kereszténység tanaiban való oktatás s a keresztény életre való nevelés által a keresztség fölvételére előkészíttettek. A K. az első három században többnyire zsidó és pogány felnőttekből állottak, akiket kézfeltevés s a homlokon kereszttel való megjelölés által vettek föl a tanításra. A negyedik század óta négy osztályba soroztattak, u. m. hallgatókra, audientes, akik az isteni tiszteletnél csak a szent beszéden lehettek jelen; a térdelőkre, substrati v. genuflectentes, akik a szent beszéd végével az imákban is részt vehettek és az egyházi áldást is elfogadhatták; az illetékesekre, competentes, akik a szükséges vizsgálát letétele után a legközelebbi husvét vagy pünköst alkalmával a keresztvizre voltak bocsátandók s a keresztség felvétele után a választottak (electi) osztályába léptek és egy héten át fehér köntöst viseltek. A katechumenatus tartama különböző volt, azonban rendesen két évig tartott. Azon gyermekek is K.-nek hivatnak, akik az első gyónás- és áldozásra lesznek előkészítve.