(gö.r), l. Derékszögü háromszög.
(gör.), a húgyhólyagban levő vizelet lecsapolására használt sebészeti eszkö. Hengeralaku cső, melynek egyik vége tompán el van zárva, másik végén pedig nyilt. A tompa vége előtt két oldalon ovalis alaku oldalnyilásai vannak, amelyeken a vizelet lefolyhat, ha ezen tompa vége a hólyagba jutott. A K. különféle anyagokból készül: ezüst, újezüst, nikelezett acél, v. más hasonló fémből, továbbá készítenek K.-t gyántaoldattal áztatott szövetből, mely a fémből készültnl lágyabb, rugalmas s ezért elasztikus K.-nek neveztetik vagy más néven angol K.-ne. Végre készülnek ilyen eszközök vulkanizált kaucsukból s ezek egészen lágyak, hajlékonyak s Nélaton-féle K.-eknek neveztetnek. Vannak celluloidból készültek is, de ezek anyaguk törékenysége miatt nem ajánlatosak. A K. különböző vastagságban készül s a mai sebészeti gyakorlat szerint kétféle vastagsági fokozatot követnek. Egyik az angol fokozat, melynek számai 1-15-ig ugy vannak beosztva, hogy az 1. sz. K. vastagsága 1,5 mm. s minden következő szám 0,5 mm.-rel vastagabb, tehát a 15. számu K. vastagsága 9 mm. A másik fokozat a francia, melynél 1-30-ig ugy vannak a vastagságok beosztva, hogy az 1. számu eszköz vastagsága 1/3 mm., s minden következő 1/3 mm.-rel vastagabb, a 30. számu tehát 10 mm. vastag. Bizonyos célokra a K. ugy készül, hogy bár elasztikus szövetü, a tompa végéhez közel 135° szöglet alatt meg van törve s ezen végső része kemény; ilyen K. ajánlója után Mercier-féle K.-nek neveztetik. Az elasztikus K. bevezetése legtöbbször egy megfelelő vastagságu lágy vassodrony segítségével történik, melyet orvosi műnyelven mandrin-nak mondanak. Bevezetés előtt a K. mindig tiszta vazelinnel vagy friss faolajjal kenetik be, mert különben a húgycső nyálkahártyájához tapad s nem halad előre. - K.-nek nevezik azon sebészeti eszközöket is, melyeket más testüregek tartalmának kiürítésére vagy bizonyos gyógyító anyagoknak a test üregeibe befecskendezésére használnak. Igy a fülgyógyászatban használják az Eustach-féle csatorna számára a Itard-féle K.-t stb.
(gör.), kicsiny vagy nagyobb magasságkülönbségek s hosszak mérésére szolgáló eszköz. Lényegében egy vertikális osztályozott rúdból áll, melyen a horizontális távcső eltolható. A távcsőben levő fonalkeresztet a lemérendő hossz két végére beállítva, a távcső két állásának különbsége leolvasva az osztályozott rúdon, megadja a lemérendő hossz értékét. L. Hosszmérés.
(gör., franc. par. excellence) a. m. különösen, kivételképen, első sorban.
v. Katha (növ.), l. Fagyilok.
régi neve Khinának (l. o.).
Tivadar, osztrák klerikális politikus, szül. Salurnban (Dél-Tirol) 1842 márc. 25. A jogot Innsbruckban végezte, azután 1867-71-ig a Tiroler Stimmen c. klerikális hirlapot szerkesztette, 1871-78-ig pedig egy bécsi ügyvéd irodájában volt alkalmazva. 1883. Tirolban képviselőnek választották, és ezóta mind a tiroli tartománygyülésnek, mind a birodalmi gyülésnek állandó tagja. Ez utóbbi testületben különösen pénzügyi és tanügyi kérdésekben szokott felszólalni. 1891. a birodalmi gyülés második, 1893. első alelnökévé választotta.
(Kacsics, Kacsik, Kacsuk stb.) nemzetségének első ismert tagja Detre, zólyomi főispán (1222-1236), kit 1248-ban fia, Mikó, sárosi főispán követett a zólyomi főispánságban (1248-1252). Ennek 5 fia közül Péter 1267-ben honti, Byter pedig (1277-82) és Demeter (1290-99) szintén zólyomi főispánok voltak. A család egy másik tagja, Simon bán (Mihály bán testvére) résztvett Gertrud királyné meggyilkoltatásában, miért 1228. javait elvesztette, fia, János azonban Bükk (Buck) földét 1255-ben kegyelemből visszanyerte. Ugyanezen évben tünik föl a nemzetségnek egy másik tagja, Szécséyi Fulkó gróf, kinek fia, Farkas főpohárnokmester (megh. 1324 előtt), a Széchenyi-család őse, mint Detre (1222) a kékkői és balassagyarmati Balassa-családé (l. o.). A nemzetségnek, melyet, mint ilyet, 1437. említenek utoljára, főkép Bars, Bács, Borsod, Gömör, Heves, Hont, Krassó, Mosony, Nógrád, Pest, Somogy, Szolnok, Trencsén, Veszprém és Zaránd vármegyében 200 faluja volt. V. ö. Wertner, Nemzetségek, II. 123-144. old.
(arab) a. m. iró; a keleti hivatalokban a jegyzők vagy az alantosabb irószemélyzet címe. Törökösen kiejtve kiátib. - K. i-szirr a. m. titkár.
l. Hadsi Khalfa.