l. Anogén.
a jelenleg Japán egyik szellemi vezetője, szül. tokióban 1836. Korán mgtanult németül és többi közt lefordította Bluntschli államojogát. Egy ideig a császárt is tanította németül és mint iró is több szakmában munkálkodott s egy a tudományos napi kérdésekkel foglalkozó folyóiratot: a Teusoku-t alapította. 1872. az oktatásügyi minisztériumban miniszteri tanácsos, 1879-86. a Tokio-egyetem rektora volt, 1890. ismét elfoglalta az utóbbi méltóságot. 1890. a császár a felsőház tagjává nevezte ki.
l. Katicabogár.
gyakran ugyanabban az értelemben használják, mint a katolikus egyház szót; helyesebb azonban a K. a katolikus egyház képviselte hitbeli nézetek megjelölése, ellentétben a protestántizmussal. Az ellentétnél nemcsak az egyes dogmai pontokban (eredentő bűn, keresztelés, úrvacsora, a hét szentség, a tisztító tűz) való különbségek, hanem lényegükben azok az általános vallási alapelvek is tekintetbe jönnek, amelyek mindenekelőtt a megigazulásnak és a hit és cselekedet viszonyának felfogásában mindkét részen nyilvánulnak. A kat. álláspontot azonfelül az egyházi szervezet bizonyos alapelveinek megtartása jellemzi, amelyeknek rá nézve dogmai erejük van, a protestáns elvvel azonban össze nem férnek, ilyenek: a hagyomány érvénye a szentirás mellett, a papok és világiak közti lényeges különbség, a püspöki alkotmány és a pápa elsősége, az egyház előljáróitól szentesített tan szigoru megtartása és parancsolataik iránt való engedelmesség, az egyháznak, ill. a pápának az államokhoz való viszonya, a világiaknak az a kötelessége, hogy politikai dolgokban is az egyházi előirásokhoz tartsák magukat; az 1864. Syllabusban (l. o.) elátkozott modern eszméknek megtagadása.
(gör.) a. m. általános, általános érvényü, különösen univerzális szótár; azután általános gyógyszr, általános eszköz; végre az u. n. katolikus levelek általános, illetőleg közös elnevezése.
(gör.), az örmény nem egyesült vallásuak Etsmiadzinban (l. o.) székelő főpapjának címe.
(gör.) a. m. egyetemes, a Krisztus által alapított igaz egyháznak egyik ismertető jele. E szerint az igaz egyháznak olyannak kell lennie, hogy alkalmazott legyen minden ember s az összes emberiség lelki szükségeihez, állapotához, az egész embert s az egész emberi nemet karolja fel. Az úr és szolga, a tudós és tudatlan, a gazdag és szegény közt semmi különbséget sem téve, családi s nemzeti érdekektől nem függve, saját kebelében viselje az egyetemes elterjedés magvát, képességét és biztosítékát. Ezért az egyház nem tengődhetik elrejtett felekezetként, sem egyes, magukat választottaknak tartó lelkekből álló csendes csoportként nem lappanghat, nem lehet korlátolva a nemzetek és országok határaival s némely nemzet képzelt igényeiben nem keresheti léte alapját. Az egyetemesség jellegét azon egyház viseli egyedül joggal, amely az apostolok vérével megszentelt örökségben van, amelynek feje szt. Péter sírjáról kormányozza a hivek milliót s az egyetemesség jellegével a tanban és áldozatban megvan egysége, amely a hiveket életszentségre vezeti s az apostoloktól származik. Azért az idő folyamában támadt keresztény felekezetek az egyetemesség jelével nem birva, arra nem is hivatkoztak, a keleti egyházat kivéve, amely azt jogtalanul tette, hanem saját külön nevök alatt küzdöttek, nem egymás ellen, hanem azon törzsegyház ellen, amelytől elszakadtak s amely a mai napig mindnyájukkal szemben magát katolikusnak vallotta és vallja.
l. Irvingiták.
l. Egyház, Görög egyház és Görög keleti egyház.
l. Egyházi zene.