Oroszországban a tisztképző akadémiákba való felvételre előkészítő 6 osztályos középiskolák, melyekbe csakis oly tisztek fiai vétetnek fel, kik nemesek; a többi tisztek és katonai tisztviselők fiai 4 osztályos katonai progimnáziumokba léphetnek, melyek sikeres elvégzése után valamely hadapródiskolába vétetnek fel.
l. Hadgyakorlatok.
meghódított országoknak kevés költséggel, tekintélyes hadierőkkel való megszállatása, a meghódított népnek a hódító műveltségébe való bevezetése, lakatlan, de termékeny vidékek megnépesítésének megindítása, folytonosan veszélyeztetett határszéleknek megőrzése, kiszolgált katonáknak földbirtokkal való megjutalmaztathatása stb. végett, az ókor óta napjainkig ismételve, vagy egész csapatok telepíttettek le, vagy kiérdemült katonákból szerveztek K.-at. A római műveltségnek a Majnától egészen a Szaharáig és Caledoniától egészen az Eufratesig való gyors elterjedése, és többnyire napjainkig ható befolyása főleg a római K.-nak tulajdonítható. A rómaiak példjáját követték az újkorban az oroszok, kik a tatároktól stb.-től elfoglalt vidékeket katonai gyarmatokkal szállották meg, s ezzel az eljárással európai és keresztény műveltséget honosítottak meg az ezelőtt mohammedánok vagy pogányok által lakott vidékeken. Magyarország déli és keleti határszéleit is évszázadokon át letelepített katonák v. a határszéli vidékeket lakó népekből szervezett K.-kal (l. Határőrvidék) biztosították ellenséges betörések és a pestis behurcolása ellen.
ilyenek békében a helyőrségi kórházak (l. o.), a csapatkórházak (l. o.), a betegápolóházak (l. o.) és a várkórházak, melyekben a betegek számának átlaga az ezret tulhaladja. Háboruban a hadosztáji egészségügyi intézetek orvosai nyujtják az első orvosi segélyt, onnan a sebesültek és betegek a tábori kórházakba szállíttatnak, melyek a szekereken szállított felszereléssel a hadsereget követik és a sereg vezérigazgatósága által kijelölt helyeken állíttatnak fel; egy-egy ily kórház 600 beteget vagy sebesültet vehet fel. Minden tábori kórház 3 szakaszra van felosztva, melyek mindegyike külön-külön is mint kórház működhet, és 200 beteget vagy sebesültet vehet fel. Az ország belsejébe szállítható betegeknek és sebesülteknek útközben való ápolására és gyógykezelésére szolgálnak a vasúti és a hajó-ápolóházak, valamint a hadsereget az országgal összekötő közlekedési vonalakon felállított tábori betegápoldák s a betegek nyugállomásai (l. Betegek állomása). Az ország belsejében végre valamennyi csapat-, helyőrségi és fürdőhelyi kórházat lehetőleg sok beteg és sebesült elhelyezésére és gyógyító kezeltetésére képessé teszik s ezenkivül betegek és sebesültek gyógykezeltetés végett a vöröskereszt-egyleteknek s önként jelentkező magánosoknak adatnak át. V. ö. Rend. Közl. 1894. 6. sz.
l. Hűtlenség.
Tényleg szolgáló katonai állományu egyének, továbbá a katonai közigazgatás bizonyos alkalmazottai, a mozgósított csapatok állományába vagy kiséretéhez tartozó polgári foglalkozásu egyének, a hadihajók összes személyzete, hadifoglyok és túszok s a haditengerészet által elfogott rablók bűnügyekben a katonai törvénykezésnek vannak alárendelve. A tényleg szolgálatban nem álló katonák és póttartalékosok csakis azon büntető cselekmények miatt büntettetnek meg a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint, amelyeket az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt, vagy pedig tiszti minőségben, katonai egyenruhában követnek el, valamint azon egyének is a katonai fegyelmi szabályok szerint büntettetnek meg, kik a szabályszerü bejelentéseket elmulasztják. Polgári jogügyekben minden katona a polgári törvénykezés alá tartozik.
l. Induló.
a királynak saját kezdeményezéséből kiadott hadseregparancsokat, legfelsőbb kéziratokat s a király elhatározását igénylő előterjesztésekre válaszul adott legfelsőbb elhatározásokat a K.-ban fogalmazzák, tisztázzák és adják ki. A K. főnöke egy tábornok vagy ezredes, a többi személyzet törzs- és főtisztekből és tisztviselőkből áll.
l. Katonai gyógyító intézetek.
vezetésével a cs. és kir. közös hadügyminiszter van megbizva. Ellenőrző közegekül működnek a hadbiztosok (l. o.), tanácsadó közegü pedig a katonai műszaki és közigazgatási bizottság (l. o.). V. ö. Balogh K., Magyar K. kézikönyve (Szeged 1892); Kiss L., A K. alapelvei (Budapest 18932).