a férfi ama legcsekélyebb magassága, mellyel még hadiszolgálatra alkalmas; nálunk e mértéket 1,55 méterre állapították meg. E mértéket meg nem ütő védkötelesek csakis fegyver nélkül teljesítendő szolgálatokra alkalmazhatók. A test magasságával azonban a mellkas kerületének is bizonyos arányban kell állnia; a legtöbb államban megkivánják, hogy a mellkas kerülete legalább a test fél magasságának feleljen meg.
(növ., repkény, Glechoma L.), ajakas fűszeres fű, felső ajaka alatt két-két porfejtőjéből két kis kereszt v. X támad (két-iksz-repkény). Hazánkban 4 faja és több eltérés terem. A Glechoma hederacea L. (Nepeta Glechoma Benth., földön futó borostyán, folyófű, kerek nádra, földi borostyán), kúszó száru, apró kék virágu; egész Európában vadon nő, de más világrészbe is eljutott. Árokparton, füves helyen, különösen gyümölcsös kertben gyakori. Tavaszkor a gyenge levelét petrezselyem helyett levesbe aprítják. Sok mindenféle baj ellen orvosságnak is használják. Ma mint herba hederae terrestris teája, nevezetesen a frissen kisajtolt leve (fűcsepp) tavaszi kúrának az altest rekedései ellen használatos. Németországban a májusi italba is teszik. V. ö. Borbás, A katonapetrezselyem és más népies eleség-füvek (Term.-tud. Közl. 1893).
l. Árbockosár.
(növ.), l. Rézvirág.
l. Egyenruha.
az állam érdekeinek megvédésére rendelt hadierők személyzete. L. Katonakötelezettség.
Az újabb kor háborui, de legkivált a francia-német háboru bebizonyítván, hogy mily rendkivül fontos feladatok háramlanak a vasutakra, ezért mint mindenütt, akként hazánkban is már az egyes vonalak engedélyezésekor figyelembe vétetik a várható katonai forgalom és ehhez képest állapíttatnak meg az építmények, nevezetesen az emelkedési és görbületi viszonyok, az állomások távolsága és berendezése, sőt újabban kizárólag hadi célokra épülnek vonalak, melyek rendesen lakatlan vidéken, vagyis a kereskedelem szükségletével nem egyező irányban haladván, tetemes és meddő kiadásokat rónak az egyes államokra. Ezeken kivül minden egyes vasútnak háboruban való kezelése már a békében megállapíttatik. A szolgálat mértékének és a költségek viselésének módozatait a vasút-igazgatóságok és a katonai kincstár között 1892. létrejött egyezmény szabályozza. Ez utóbbinak díjtételei szerint számolják el béke idején is a katonai javak szállítását. V. ö. Ideigl. vonatfölszerelési szabályok a m. kir. honv. csapatok számára (Budapest 1889); Utasítás a katonai szállításról vasúton (u. o. 1893).
l. Hadmentességi díj.
utalva a katonaszállítás címen mondottakra, megjegyezzük, hogy nagyobb csapat szállításakor külön vonatokat használnak. E vonatok nagyobbrészt e célra berendezett fedett teherkocsikból, rendesen 100 tengelyből állanak és befogadási képességük akkora, hogy egy ilyen vonat körülbelül egy zászlóalj gyalogságot vagy egy üteg tüzérséget, vagy egy század lovasságot képes elszállítani. E szerint egy hadtest elszállításához körülbelül 100 K. kell. Menetsebességük, mint a Grafikon címü cikk ábráján látható, átlag óránként 25 kilométer. Az említett ábrán a vonatok jelzése a következő:
Katonazene
Régebbi időkben, midőn az instrumentális zene még nem volt teljesen kifejlesztve, a K. is csak szűk korlátok közt mozgott s csak oly hangszerekre vonatkozott, melyek a hadi működéssel szoros kapcsolatban álltak, minők a többféle faju trombiták (a magyaroknál a korábbi századokban a tárogatók), a kürtök, dobok stb. A török háboruk alatt megismert lármás janicsárzene (l. o.) nyomán számuk megszaporodott több lármás hangszerrel, minők a cintányér, nagydob, háromszög és a tám-tám. A réz-fuvóhangszerek tökéletesedésével aztán mind többféle ily hangszer is polgárjogot nyert a K.-ben, minők: a puzonok, szerepentek s más vastag kaliberü hangszerek. Későbben a fa-fuvóhangszerek több faja csatlakozott hozzájuk, főleg a magasabb hangolásu klarinétek, fuvolák, pikkolók és a fagótok. A mai K. igy tömörült aztán össze a most felhozott hangszerekből oly egésszé, melynek kivált tábori vagy ünnepi használatoknál a zajosabb, kihatóbb s fölrázóbb hatásokat hivatása felidézni. A K.-hez a vonós hangszerek csak a legutóbbi időkben csatlakoztak, mikor az ily zenekarok hivatási köre is kiszélesbült s hangverseny- és tánctermekben a rendezett, jól fegyelmezett s mindig igénybe vehető teljes zenekarok hivatását is teljesíti. A K. általában két fajra oszlik, u. m. gyalogsági és lovassági zenére, az előbbi, a viszonyokhoz képest, a fent elsorolt hangszerek mindenikével, rendelkezik. A lovassági K. már szűkebb körre van szorítva, amennyiben a zenészek lovon ülve teljesítik feladatukat s igy több hangszer kényelmes kezelése lehetetlenné válik. A lovassági K. keretét azért főleg csak a réz-fuvóhangszerek kisebb-nagyobb kaliberü fajai képezik. Tábori vagy menetelési alkalmakon kivül azonban ez sem zárja ki a gyalogsági hangszerek használatát. Az európai hadseregek egyöntetü szervezése óta a katonai zenekarok is jóformán egyenlő szinvonalon állnak, kivévén, hogy némely állam hadseregénél a lovassági zene már végleg törültetett. Ezek közé tartozik az osztrák-magyar hadsereg is, melynek gyalogsági K.-je különben a legfejlettebbek s legmagasabb szinvonalon állók közt foglal helyet. Karmestereik közt is a legtöbb művelt s képzett zenészt, sőt zeneirót is lehet találni. 1895. a vadászzászlóaljaknál is létesítettek rendes K.-t. A katonai zenekarok fentartási költsége sehol sem szokta az állampénztárt terhelni, rendesen a tisztikarok s az ezredtulajdonosok áldozatkészsége tartja fenn.
1. Hangverseny.