egyike a Sandwich-szigeteknek; a nyugati csoport legnagyobbika 1418 km2 területtel, közel 7000 lak. Ny-i része meglehetősen magas fensík, amelyet egy depresszió választ el az Uialeale nevü kialudt vulkántól (2100 m). Az uaimei és hanalei-i kikötők az É-i parton az egyedül használhatók. Az egészen vulkáni képződményekből álló sziget igen termékeny; főképen cukornádat termelnek rajta.
nagy oázis a Közép-Szudánban, a Fezzanból Bornuba vezető úton, a tibbuk földjén; hossza 80, szélessége 8-10 km., területe 2750 km2. K-en meredek sziklák határolják. Ny-on észrevétlenül megy át a sivatagba. Vizet a föld alatt mindenütt találhatni, amiért is igen sok rajta a pálmafa; ezek gyümölcsein kivül a lakosság jövedelméül a rajta levő kisebb sós tavakból nyert só szolgál. D-i végében van Bilma oázis. Ez utóbbiban és K.-ban a lakott helyek Anai, Annikumma, Asenumma, Eldse, Tigomani, Babusz, Dirki, Simmedru, Emi-Madema, Garu és Kalala, összesen mintegy 1000 lakóházzal. Dirki a seiknek és Simmedru a szenusszi mohammedánus szekta vallási fejének székhelye.
(lat.), l. Hirlapbiztosíték és Óvadék.
l. Kaucsukfa és Gummi elasticum.
(növ., Hevea Aubl., Siphonia Schreb.), a kutyatejfélék fája 9 fajjal D.-Amerikában. Tejelő nagy fák, levelök váltakozó, az ágak végére csoportosodik, hármas, levélkéje hosszas. Virágzata ágasbogas, tokja nagy és hárombarázdás. Tejnedve bőven folyik és sok kaucsuk lesz belőle. Leginkább a H. guianensisét Aubl., Jatropha elastica L., Siphonia elastica Pers. (l. az Iparnövények képmellékletén), a H. Basiliensisét Willd., H. luteáet Spruce stb. gyüjtik. Az első 20 m. vagy magasabb fa, törzse 6 dm. vastag, levele kemény, kopasz, a visszája deresen zöldelő. A kaucsukfából erős és ragadós tej árad ki, s benne különös gyánta, a kaucsuk van, l. Gummi elasticum.
(növ.), különböző fügefaj, amely tejnedvében kaucsukot termel. Ilyen a Ficus Indica Roxb., F. religiosa L. (indiai kaucsuk), F. elliptica Kunth., F. prinoides Willd., F. radula Willd., F. nymphaeifolia Boyen és F. populnea L. (dél-amerikai kaucsuk). A F. elestica L. v. asszami K. 30 m.-nyi szép fa K.-Indiában, különösen Asszamban, nálunk szalondísznek ápolják. Kaucsukját, mint a Ficus Indicaét, F. toxicariáét L., F. verrucosáét Vahl, F. Benghalensisét L. ázsia v. asszamkaucsuk néven értékesítik.
l. Gumi-szurrogatumok.
(német), melléknévileg és főnévileg is használatos az érthetetlen vagy értelmetlen beszéd megjelölésére. Eredetileg a felnémet kauder szóból származik, mely kiskereskedőt, házalót jelentett, ugy hogy K. kezdetben a házaló welsch (olasz) kereskedők kevert nyelvjárását jelentette.
Midőn Pontius Telesinus, szamniumi hadvezér Kr. e 321. a római hadsereget Caudium (l. o.) mellett megverte, a legyőzötteket a többek közt arra is kényszerített, hogy egy jármon bujjanak át, szégyenük jeléül. Innen maradt fenn a K. a megszégyenítés kifejezésére.
Ferdinánd, német-morva zeneköltő, szül. a morvaországi Klein-Thayában 1751 jan. 8., megh. Bécsben 1831 ápr. 13. Már iskolás korában orgonált a znaimi jezsuiták kollégiumában, valamint orvostanhallgató korában Nagyszombatban; 1795. Bécsben szinházi hegedüs és karnagy lett s igazgatójának, Marinellinek énekiskolájában vezető tanár. Traeg bécsi zeneműárus könyvészetileg is becses jegyzékében (1799) számtalan művét sorolja fel, többek közt 12 ungarische Tänze (zongorára 4 kézre, 1797). Csak 1800. irta Das Donauweibchen (A Duna tündére) c. kis víg operjáját, mely együgyü szövege ellenére is tetszett. K. mintegy 200 szinpadi műhöz irt zenét: komoly, víg és gyermekoperákat, nézőjátékok énekeit és hangszerkari számait, azonkivül Vizözön c. oratoriumot, jó 20 ünneplő és gyászmisét, szimfoniákat és kamarazeneműveket, ének-, gordonka- és fuvolaiskolát stb., sőt a programmzene bizonyos faját is művelte (Nelson tengeri ütközetét megzenésítette).