(gör.) a. m. agyvelősérv. L. Agyvelő (I. köt. 206).
(gör.), szülészeti műtevés, amely a meg nem született magzat fejének megfúrásából áll, hogy az agyvelejének az ejtett nyiláson történt kiürítésével a koponya összenyomható s igy kisebbíthető legyen, ami megszületését a szűk medencén keresztül lehetővé teszi. L. Embriotomia és Kefalotripszia.
(gör.), a meg nem született magzat fejének vagy koponyájának összezúzása arra alkalmas szülészeti műszer segítségével, a kefalotriptor-ral, amelyet az ifjabb Baudelocque honosított meg a szülészetben, habár Hippokratesnek piestron-ja talán az egyik legrégibb, ismeretünkre jutott ugyanezen célu műszer. Ma nálunk is a Breisky-féle kefalotriptor van forgalomban, bár a Simpson-Braun-féle kranioklaszt már kiszorította az általános használatból. A franciák egy műszerbe is egyesítették a fúrót és a zúzót, amelyet Tarnier, a feltaláló szerint vasiotribe-nek neveznek. L. Embriotomia.
(aram.) a. m. szikla, megfelel a görög petrosz szónak, l. Péter.
tatár neve Fjodoszijának (l. o.)
eszköz, mely ruhadarabok, stb. tisztítására vagy valamely folyékony vagy pépszerü anyagnak egy kemény felületre való rávitelére szolgál. Készítenek K.-t disznósörtéből, ló- vagy kecskeszőrből, növényrostokból vagy fémdrótból; a szőrt v. drótot aztán egy darab fába (K.-fába), csontba, elefántcsontba v. fémbe erősítik. A különböző használat szerint a sörték puhák v. kemények és merevek. Az előbbiekhez tartoznak a bársonykefék, az utóbbiakhoz a haj- és fogkefék. Lókefének v. kártolónak nevezik az olyan K.-t, amellyel a lovak szőréből a port kikefélik (kártolják); palackkefe az, amelynek szőre egy drót köré van fonva és amely palacokok, üvegek tisztítására szolgál; a piasszava-rostokból készült K.-k a padló súrolására valók. A fémek felszini tisztítására különösen a galvanostegiai és plasztikai, továbbá a fém- és vasöntőműhelyekben nagyon használják az acél-, kovácsvas- és sárgarézdrótból készített K.-ket. A munka neme szerint a használt drótszálak finomsága és a K. alakja igen változó. Ha a fém fényesre csiszolt felszinét bágyasztani akarják, fémbojtokkal felszerelt körforgó K.-ket használnak, ezek a fém felszinén apró barázdákat vágnak s igy annak simaságát és fényét elveszik. Drót-K.-kez a szőr és gyapot-iparban is használnak, újabban drót-hajkeféket is készítenek. - K., kefetartó, dinamoelektromos gépeknél, l. Kollektor.
van Magyarországon - beleértve Horvát-Szlavonországot is - 386 önálló iparos, és pedig 348 férfi és 20 nő, kiknél alkalmazásban áll az 1890. évi iparstatisztika szerint 18 tisztviselő, 2 gépész, 12 családi kisegítő, 424 segéd, 281 tanonc, 564 munkás, 105 napszámos és 26 szolga. Ezen iparág nálunk még teljesen kisipari jellegü, kivéve két gyárat Debrecenben és egyet Pozsonyban. A kisipar teljesen helyi szükségletre termel, a gyárak azonban igen tekintélyes kivitellel birnak, különösen a keleti tartományokba.
a könyvnyomdászatban valamely szedésnek az a lenyomata, amelyet a szedő a végből készít, hogy annak átolvasása a nyomás v. tördelés előtt s a hibák kijavítása megtörténhessék. A K. készítése rendesen ugy történik, hogy szivaccsal egyik oldalán megnedvesített papiroslapot tesznek a festékezett szedésre s azt keményszőrü kefével ráverik. Újabban hengeres készülékekkel nyomtatják ezeket a hasáblenyomatokat.
a műőrlési üzemrendszerre berendezett malmokban a búzát a fokozatos felaprításhoz való előkészítése után megkefélik. Ezen művlethez K.-et használnak, melynek gyorsan forgó kefedobja a koptatás és hegyezés alatt meglazult külső hám- és csirarészeket, szakállt s a búzaszemeken levő port végkép lesúrolja. A K.-ek újabb koptatógépektől csak annyiban különböznek, hogy kavarolók helyett kefedobbal működnek, melynek legjobb kefeanyaga a piasszava-rostszál. Mint a koptatógépek, ugy a K.-ek is a ventillátorokkal vannak felszerelve, amelyek a lekefélt részeket a porkamrába vagy a porgyüjtőbe fújják, még mielőtt a búza a gépből kiömlik. A kefebod kúpos vagy hengeres s ennek megfelelő alaku a rovátkolt felületü recés kosár, mely a dobot körülveszi.
l. Kef.