v. Ky, hivatalos rövidítése Kentucky északamerikai állam nevének.
1. tengermelléki grófság Anglia DK-i végében az Északi-tenger, Essex, a Calaisi-szoros, Middlesex, Surrey és Sussex közt, 4028 km2 területtel, (1891) 1.142,281, 1 km2-re 283 lak. K. dombos vidék. K-ről Ny-felé a North Downs (l. o.) húzódnak rajta végig, a Paddesworthban (196 m.) érik el a legnagyobb magasságukat s a Folkestone és Walmer közti meredek mészsziklákban esnek le a tenger felé. Velök egyközüen vonulnak el a Quarry Hills, amelyektől D-e a Weald nevü egykoron erdős dombvidék fekszik. Ez utóbbinak végében, Hythe és Rother-torkolat közt terülnek el a Romney Marsh és Dunge Marsh nevü mocsaras síkságok. A legjelentékenyebb folyóvizek a Ravensbourne, Darent, Medway, az Eden, a Teise és Beult mellékvizeivel, végül a Stour, amelynek két ága a Thanet szigetet fogja körül. A La Mancheba egyedül a Rother torkollik. K. partjait némely helyeken, különösen az Északi-tenger mellett a tenger vize rongálja; igy Reculver város egykor jóval távolabb esett tőle mint jelenleg, ma már a templomát is védelmeznie kell a hullámok ellen. Thanet-sziget ellenben, amely a szép North Foreland-fokkal végződik, növekedőben van. A K-i partok előtt terülnek el a Goodwin Sands nevü zátonyok, amelyek egykoron a partokkal összefüggöttek és most 12 km.-nyire vannak tőlük. Walmer és Folkestone közt a mészsziklás partok szintén le-letöredeznek. K. grófság igen termékeny, különösen a Medvay völgye, «Anglia kertje». Az egyedüli fontosabb iparág a papirgyártás; a Darent és Medway mellett vannak a legnagyobb papirmalmok. A kikötőhelyek Dover és Folkestone és Hythe. Jelentékeny foglalkozási ág még a halászat. A grófság 5 lathe-re (járásra) oszlik. Székhelye Maidstone. K.-nek Anglia régibb történetében nagy volt a fontosága. Kr. e. 55. itt, alkalmasint Dealnál szállott partra Julius Caesar; az angol-szászok szintén itt jutottak be Angliába; a középkorban itt volt a Cinque Ports (l. o.). V. ö. Hasted, Hist. and topografical Survey of K. (1778-99); Bevan, Handbook to the County of K. (1882). - 2. K., több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Delawareban (600 km2 ter., 32,875 lak., Dover székhellyel), Marylandban (685 km2, 17,605 lakossal, Chestertown székhellyel), Michiganben (2000 km2, 73,250 lak., Grand Rapids székhellyel), Rhode Islandban (450 km2, 20,590 lakossal, East-Greenwich székhellyel) és Texasban.
1. Edmund, I. Eduárd angol király fia. Bátyja volt II. Eduárdnak, akit 1325., Izabella királynővel és az elégületlenekkel szövetkezve, a tróntól megfosztott. Később a királyné és annak kedvese, Mortimer ellen is összeesküvést szőtt, de tervei napfényre kerültek s K. felségsértés miatt 1330 márc. lefejeztetett. Később a Grey-család birta 1740-ig a K. herceg címet és méltóságot (l. o.).
2. K. Eduárd, K. és Strathearn hercege és Dublin grófja, III. György király 4. fia, szül. 1767 nov. 2., megh. 1820 jan. 23. Előbb a katonai pályán szolgált; 1800. tábornok lett s 1802. mint Gibraltár kormányzója a lázongó őrséget erélyesen megfékezte. ezen állásától megválva, 1816-ig Londonban élt, majd Brüsszelbe költözött. 1818. Angliába tért vissza, ahol Viktoria leánya született (ki jelenleg Anglia trónján ül). A parlamentben az ellenzék soraiban szerzett mint szónok hirnevet. V. ö. Neal, Life of Edward duke of K. (London 1850). - Felesége Viktoria Mária Lujza, Kent hercegnője, szül. 1786 aug. 17., megh. 1861 márc. 16. Első ízben Ferenc szász-koburg-saalfeldi herceggel lépett házasságra, férjének halála után pedig K. hercegnek lett neje. Ebből a házasságból származott Viktoria angol királynő (1819 máj. 24.) 1820 óta egészen leánya nevelésének szentelte magát. A K. és Ulster grófi címet 1866-tól fogva Viktoria királynő második fia, Alfréd viseli.
1. Jakab, É.-amerikai jogász, szül. Fredericksburgban (New-York) 1763 jul. 31., megh. New-Yorkban 1847 dec. 12. Hires ügyvéd és politikus, majd jogtanár és New-York állam főbirája volt. Később ismét a tanításnak élt a Columbia Collegen. Főműve: Commentaries on American law (New-York 1826-30, 4 köt., 13. kiad. Barmstól, Boston 1884). V. ö. Duer, Discourse on the life of J. K. (New-Yord 1848).
2. K. Vilmos, az angolkertészet megalapítója, szül. Yorkshireban 1685., megh. Barlingtonban 1748 ápr. 22. Eleinte kocsifestő volt Londonban, később Rómába ment és 1719. Londonban telepedett le, ahol arcképeket is festet és építéssel is foglalkozott.
mesés fajtája a démonoknak az ó-görög mitologiában, természetére nézve hasonló a szatirokhoz, szilenekhez és pánokhoz. a szaktudomány még nem tudta kideríteni, vajjon sajátságos alakjuk (derékig ember, azon alul ló) szeszélyes formáju felhőképleteknek személyesítése-e, avagy rohamos hegyi vizekre vezetendő-e vissza. Az lókori genealogia Ixiontól és Nephelétől származtatja őket, akit Zeus Herának képére és hasonlatosságára teremtett (innen a fentebbi felhőelmélet). Annyi kétségtelen, hogy a mitosz alakulásába valamely népnek emlékezete játszott bele, mely lovairól ritkán vagy soha sem szállván le, utoljára a nép képzelme egynek nézte a lovast lovával. A művészeti fikció (lónak és embernek összeolvasztása) korántsem egyszerre, hanem lassankint keletkezett. Eleinte meghagyták az egész emberi testet és csak hátul tették oda a lónak hátolsó részét, majd áttértek a derékig ember lóalakra, ugy azonban hogy a két test egybeforrása helyét valami szövettel vagy palásttal eltakarták. Chiron mindvégig megtartotta teljes emberalakját, mig az emberi alak és lótest harmonikusabb összeegyeztetését legelőször Phidias oldotta meg a Parthenon világhirü csoportozatain. Az ő felfogásához alkalmazta Alkamenes az általa alakított K.-at az olimpiai Zeus-templom oromcsoportozatain és a figaliai frízeken; ők a rút testü őserő jelképei, amint asszonyokat rabolva, patáikkal rúgnak üldözőik felé, ökleikkel ütnek és óriás köveket hengergetve, kitépett fenyőszálakkal dobálózva viaskodnak ellenfeleikkel, emberekkel és állatokkal egyaránt. Lassankinnt a nőnemü K. alakjai is kifejlődnek, sőt az alexandriai kor genreképei közül kimagaslott Zeuxis hires képe a szoptató kentaurus anyával, ami aztán kedves motivuma lett az antik képzőművészetnek. Ugyancsak az alexandriai korszakban forrott össze a K. mitosza a Dionysosra vonatkozó mondakörrel, ahol aztán hol nimfákat szöktetnek a K., hol menadok (bacchansnők) nyergelik meg őket, sőt nem ritkán magának Dionysosnak kocsiját is húzzák. Eredeti és a maga nemében páratlan Böcklin Arnold modern képe: K. harca egymás ellen, holott az ókor kentaurusai mindig idegen elem ellen vállvetve küzdenek. V. ö. Baumeister cikkét az általa szerkesztett szakszótár második kötetében, ahol a korábbi irodalom is megvan.
l. Kén.
(Tyintyelik), kisközség Szolnök-Doboka vmegye betleni j.-ban, (1891) 828 oláh lakossal; határábn kunhalmok vannak.
Blume (növ.), az Arecához hasonló szárnyas levelü pálma, virága egylaki, bogyója egymagu, 3 faja kiváltképen Ausztráliában meg a Molukki szigeteken terem; mint csinos és keménytermszetü díszt kevelik. Kertben ugyan még nincs nagyon elterjedve, a K. Canterburyana Bull. meg a K. Forsterina Th. Mooe a leggyakoribb, de az Areca fajaival méltán vetélkedik. A K. gracilis Ad. Brongn. et Gries a Cocos Weddeliana vetélytársa az eleganciát illetőleg.
v. Romneymarsh-juh, Angolország DK-i csúcsán, a régi közönséges K. juhnak leicester-kosokkal való keresztezése által keletkezett (l. Angol juhok).
(ejtsd: kentn), county Kentucky É.-amerikai államban, 300 km2 területtel, 43,980 lak., Indepence székhellyel.