l. Kényszerárfolyam.
oly mozgás, mely az agy bizonyos részeinek sértésére bekövetkezik, még ha a sértett azt a mozgást megtenni nem is akarja. Ilyenkor az állat vagy ember esetleg körben jár, (p. a látótelep v. az agykocsányok sértésekor); v. óramutatószerü a mozgása, midőn az állat hátsó testrésze helyén marad, elülső lábain pedig körben mozog a hátsó testrésze körül (ilyen mozgást kivált a híd sértésekor lehet látni). Végre van a hentergő mozgás, midőn teste hossztengelye körül forog az állat (ez kiválólag a kis agy szárainak sértésekor látható). Mind e mozgás-zavarok tökéletlen féloldali bénulásnak következményei, v. onnan is származhatnak, hogy a sértés erős izgalmat okoz, mely miatt az egyik testfél izomzata tulerősen működik. Emberek, akik az agy fennemlített tájainak megbetegedése maitt ily kényszermozgást tesznek, azt mondják, hogy ugy érzik, mintha egyik oldal felé elesni akarnának s hogy ezt megakadályozzák, a tuloldal felé végeznek K.-t.
Néhol igy nevezik a szabadságvesztés-büntetésnek bizonyos súlyosabb nemét. K. a szabadságvesztésre itélek által teljesítendő munka is, ha a büntetés munkakényszerrel jár.
elhanyagolt gyermekeknek az illetékes hatóság által javító intézetekben, v. alkalmas családoknál elhelyezése. L. Javító intézetek.
embereknek v. állatoknak a hatóság rendeletére foganatosított beojtása valamely fertőző betegség ellen. Embereket csak himlő ellen szokás ily módon beojtani s Magyarországon az 1887. XXII. t.-c. mondja ki a kényszert oly értelemben, hogy minden gyermek életének első éveiben, majd 12-ik évét megelőzőleg újból beojtandó. Állatok beojtását a juhhumlő és a száj- és körömfájás ellen rendelheti el a hatóság, l. Himlő (IX. köt., 212. old., 1 hasáb). V. ö. 1888. VII. t.-c. 87. és 88. § és a végrehajtási rend. 223. és 247-49. §§.
oly szolgáltatások megjelölésére szolgál, melyekkel az illető általános v. különös kötelezettségnél fogva tartozik s ily címen az tőle követelhető. Ilyen az úrbériség eltörlése előtt a robot s a jobbágyi szolgáltatások; ilyen a védkötelezettség.
l. Iparpolitika.
életveszélyesen megbetegedett állatnak levágása abból a célból, hogy húsa lehetőleg emberi fogyasztásra fel legyen használható. A K. minden esetében a vizgálatot a megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberek végezzék s ennek megfelelőleg az empirikus húsvizsgálók ilyen vizsgálatok megejtésére illetékteleneknek tekintendők. Minthogy a sokszor csak közvetlenül a halál előtt levágott és emiatt nem eléggé kivérzett állat húsa kevésbbé tartós és hamar beálló rothadása miatt könnyen ártalmassá válik, azért szükséges, hogy az ilyen hús csak származásának pontos megjelölése mellett, esetleg hatósági ellenőrzés alatt legyen elárusítható.
(executio), jogerős birói itéletnek végrehajtása.
régebben az elmebetegek kényszerkezelésének egyik eszköze, mely nyers, erős vászonból, igen hosszu és vékonyodó ujjakkal készült. Tomboló és erőszakos betegekre ugy adják rá, hogy a beteg karjai a mellkason kereszteződnek, a zubbony csücskés ujjai pedig a karok alatt a test körül vezetve, erős csomóba köttetnek, miáltal a felső végtagok mozgása lehetetlenné válik. Ámbár az eszköz maga sem fájdalmat nem okozhat, sem a beteg légzését nem akadályozza, mégis az utolsó évtizedekben a legtöbb rendezett tébolyházban, mint a kényszerkezelésnek egyik maradványát, használaton kivül helyezték.